Ukrajna bosszúból sodorta veszélybe Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát

Kijev nem csinált titkot belőle, hogy politikai okokból akadályozza Magyarország és Szlovákia kőolaj-ellátását. A tranzit egyharmada került ukrán korlátozás alá, pótlása ráadásul nagy kihívást jelent hazánk számára.

Hiába kapott mentességet Magyarország, Szlovákia és Csehország az orosz kőolajra kivetett szankciók alól, Ukrajna önhatalmúlag leállította a Lukoil kőolajtranzitját.

Inna Sovszun ukrán parlamenti képviselő, az energetikai bizottság tagja

a Politiconak nyíltan beismerte, részben azért tiltotta be Kijev a Barátság kőolajvezetéken az orosz Lukoil tranzitját, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra, amiért nem szállít fegyvert Ukrajnába és nem támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz.

Most saját kezünkbe vettük az ügyet – jegyezte meg a képviselő.

Kijelentette, mivel a diplomáciai párbeszéd nem vezetett eredményre, más megoldást kellett találnunk, hogy megváltozzon Budapest és Pozsony álláspontja.

Inna Sovszun emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Kijev több mint két éve vár arra, hogy „az Európai Unió és a G7 országok valódi szankciókat vezessenek be az orosz kőolajra. Moszkva tavaly 180 milliárd dollárt keresett a kőolajexporton, a pénzt pedig arra költik, hogy megöljenek minket.”

A Lukoil évi mintegy 2-2 millió tonna nyersolajimportját blokkolta Kijev a szankciós döntéssel Magyarország, illetve Szlovákia felé, ami a magyar esetben a teljes 6 millió tonnás import egyharmada. Így a Mol tulajdonában álló százhalombattai, illetve pozsonyi finomítók kihívásokkal nézhetnek idővel szembe. A Reuters szerint Szlovákia felé már a hét közepén drasztikusan esett a mennyiség, Magyarország felé még csak enyhén csökkent, Csehország felé viszont zavartalan volt az áramlás.

Szakértők szerint a kialakult helyzet miatt a magyar kormány tárgyalhatna további importról a Rosznyefttel, vagy növelhetné a horvátországi szállítást az Adria csővezetéken keresztül is – összegezte a lehetőségeket a Portfolió. Emellett Magyarország felszabadíthatná stratégiai vésztartalékának egy részét is. Ez, amint azt a nemzetközi előírások megszabják, 90 napra elegendő olajat tartalmaz.

Június végén közel 668 ezer tonna kőolajat, 516 ezer tonna gázolajat, 240 ezer tonna benzint és 14 ezer tonna kerozint tartottak nyilván biztonsági készletként.

A gazdasági portál ugyanakkor úgy tudja, a Lukoil pótlása koránt sem könnyű, mivel az orosz állami tulajdonú Rosznyefttel szemben érvényben vannak már nyugati szankciók. Az Adria vezeték felőli olajimport felpörgetést pedig egyrészt a vezeték kapacitása hátráltatja, másrészt a horvát vezetéküzemeltető a többszörösére emelte a nyersolaj szállítás díját, ráadásul a Mol-INA-ügy miatt egyébként is feszült az energetika terén a magyar-horvát viszony.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt a tranzitválságról, szerinte

az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát elég erőteljesen veszélyezteti hosszú távon.

Most különböző átmeneti megoldásokkal tudtuk stabilizálni a szállítást, ami most megoldott, de ezek az átmeneti megoldások már középtávon sem működnek
A miniszter azt is jelezte: kérték az ukrán kormány segítségét, „de ez valahol félúton elakadt.”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megszólalt az ukrán döntésről. Kiemelte, Oroszország tehetetlen, mivel az ukrán döntés politikai és nem technikai eredetű, Moszkvának nincs lehetősége felvenni a kapcsolatot az ukrán tranzitvállalattal. 

Szlovákia nem lesz túsza az orosz-ukrán kapcsolatoknak – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő telefonon Denis Smihal ukrán miniszterelnöknek. 

(mandiner)