Nézőpont Intézet: A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan növekszik a kormánykritikus médiumok száma

A magyarországi médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek. 

A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan növekszik a kormánykritikus médiumok száma – tartalmazza a Nézőpont Intézet  2024 Sajtószabadság Magyarországon című elemzése, amelyet a szervezet hétfőn juttatott el az MTI-hez.

Azt írják, hogy míg a hazai médiapiacon 2010-ben harminchat kormánykritikus médium működött, addig 2024-re hatvanegyre emelkedett a számuk. A szerkesztőségek fenntarthatóságát mutatja, hogy tíz év alatt harmincnégy kormánykritikus felület kezdte meg működését – tették hozzá.

„Bár a magyarországi sajtószabadságot folyamatosan olyan bírálatok érik, miszerint az ellenzéki médiumok működése ellehetetlenül, ennek éppen ellenkezője az igaz” – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet.

Kiemelték, hogy a magyar médiapiac kormányról kritikusan, illetve barátságosan tudósító felületei nemcsak elérnek szinte mindenkihez, „de szinte mindenki használja is őket információszerzés céljából”.

A részletek ismertetve felsorolták, hogy tizenöt nyomtatott médiumból hét kormánykritikus és nyolc kormánybarát, a harminchárom elektronikus médiumból tizenkettő kormánykritikus és huszonegy kormánybarát, az ötvenhárom online felületből harminchét kormánykritikus és tizenhat kormánybarát. Ezek mellett a további harmincöt közszolgálati médiafelületet és műsort tartalmaz a felmérés, amely alapján az elemzés készült.

Kormánykritikus forrásból a felnőtt lakosság hetvenegy százaléka (5,6 millió fő) tájékozódik, kormánybarát forrásból pedig hatvannégy százaléka (5,1 millió fő) – közölték az elemzésben. Megjegyezték azt is, hogy alacsony azok aránya, akik kizárólag csak az egyik típusú médiából tájékozódnak.

Felhívták a figyelmet, hogy a magyarországi médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek.

A nyomtatott napi- és hetilapokat országosan terjesztik, a jelentős elektronikus médiumok országos lefedettségűek – közölték. Kiemelték azt is, hogy a magyar lakosság körében kifejezetten magas az eszközellátottság: nyolcmilliónál többen tudják elérni a tévécsatornákat, a háztartások közel kilencvenhárom százaléka rendelkezik szélessávú internettel, és a lakosságszámot messze meghaladó, 14 milliónál több mobilelőfizetés van az országban.

Magyarország legjelentősebb kormánykritikus médiavállalkozásai folyamatosan növelik bevételüket, ami nyolc év alatt megduplázódott  – emelték ki a vizsgálatok alapján. Azt írták, hogy az ellenzéki sajtó kiadói összességében minden évben nyereségesek, összesített adózott eredményük 2023-ban mintegy négy milliárd forint volt.

Az elemzésben azt is hangsúlyozták, hogy a kormánykritikus médiumok kiadói nyereségéhez az elmúlt években egyre több külföldről érkező bevétel is hozzájárult, ezek pontos összege és forrása azonban a hivatalos beszámolókból nem olvasható ki. 

A Nézőpont Intézet a felkutatható adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy minden évben legalább egymilliárd forintnyi külföldről érkező forrás támogatja a hazai kormánykritikus médiumok tevékenységét.

A külföldi donorok köre széles, megtalálhatóak köztük külföldi kormányok- kiemelten az Amerikai Egyesült Államok-, nemzetközi szervezetek – többek között az Európai Unió (EU) – , valamint nemzetközi hatókörű alapítványok, alapok – írták.

„Napjaink háborús körülményei között (nemzet)biztonsági kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára (és közvéleményére)” – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet. Úgy fogalmaztak, hogy külföldről érkező támogatások, megrendelések elfogadása a sajtószabadság miatt nem tiltott, ugyanakkor szerintük a „magyar médiapiac szürke zónájára”mutat rá a jelenség.

Elemzésében a Nézőpont Intézet vizsgálta a magyar médiahatóság függetlenségét is. Mint írták, az az európai uniós gyakorlathoz képest is erős. Kifejtették, hogy az EU számos tagállamának médiahatóságai a kormányok, gyakran egyenesen minisztériumok alárendeltségében működnek. Ezzel szemben a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és annak Médiatanácsa kizárólag az Országgyűlésben kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénynek van alárendelve – emelté ki. Hozzátették, hogy a Médiatanács elnökét és tagjait a törvényhozó hatalom választja, a médiahatóság költségvetését az Országgyűlés és saját forrásaik biztosítják, megteremtve ezzel a kormánytól való függetlenséget.

Azt is megállapították, hogy a magyar médiahatóság gyakrabban és súlyosabban bünteti a kormánybarát médiát, mint a kormánykritikust.

A Nézőpont Intézet szerint a 2012 és 2023 között szankcionált esetek több mint kétharmada volt kormánybarát vagy közszolgálati, míg egyharmadánál kevesebb volt kormánykritikus médiumhoz köthető.

A kiszabott pénzbüntetések hatvankét százalékát (385 millió forint) kormánybarát, illetve közszolgálati, míg csupán harmincnyolc százalékát (235 millió forint) kellett kormánykritikus médiumnak befizetnie – jegyezték meg.

(MTI)