A Robert Fico (Smer) szlovák kormányfő elleni merényletet követően szinte órákon belül elindult a progresszív sajtóban az új narratívagyártás. Ennek fő mondanivalója, hogy nem az a tragédia, hogy lelőtték a miniszterelnököt, hanem az, hogy a biztonsági szolgálatok ezt hagyták. De még ezen is túlmentek, és az egész helyzetért bizonyos mértékig mindenképp felelős progresszív sajtó folytatta.
Féligazságokkal tereli el a figyelmet azokról a tényekről, hogy a merénylő bizony politikai indokokkal, a progresszív oldalról lőtt bele ötször a demokráciába. A Smer ellen az elmúlt években keresztes hadjáratot vívó liberális sajtó próbálja szétkommunikálni a merénylő hátterét. Féligazságokat állítva személyéről, elhallgatva azt, hogy a merénylő a progresszív ellenzék narratívájára hivatkozva követte el tettét, a progresszív Čaputová támogatója volt 2019 óta, Ukrajna felfegyverzését pártolta, részt vett az ellenzék által szervezett több kormányellenes tüntetésen, és azt követően határozta el magát a merénylet mellett, hogy a progresszívok elnökjelöltje, Ivan Korčok alulmaradt az államfőválasztáson.
A Denník N balliberális lap például erősen csúsztatva közölte, hogy a merénylő, a lévai Juraj Cintula korábban találkozott a Szlovák Honvédők szélsőjobboldali paramilitáris szervezettel. A szintén liberális .týždeň „romaellenes rasszistának” festette le Cintulát, és a Matica Slovenskával, illetve a Szlovák Honvédőkkel hozta őt összefüggésbe. A progresszív Refresher pedig az ĽSNS-t keverte bele a történetbe.
A fenti utalások igazak, vagy csak félig igazak. Cintula valóban találkozott anno a Slovenskí brancival, de nem azért, mert szimpatizált velük, hanem azért, hogy a fegyverek letételére szólítsa fel őket.
Amit a balliberális sajtó elhallgat az az, hogy Cintula radikalizálódásának története 2016-tól kezdődik, és nem a szélsőjobb, hanem a progresszív narratívák táplálták meggyőződését. A 2016 utáni, és nem az az előtti időszak vezetett a szerdai tragikus eseményekhez, amit a Denník N, a týždeň és a többi liberális is tud, csak épp kényelmetlen számukra.
A kronológia a Štandard cikke nyomán a következőképpen fest:
2016-ban létrehozta a „Mozgalom az Erőszak Ellen” nevű Facebook-oldalt. A szervezet egy párt lett volna, amelynek célja „megvédeni Európát a háborútól és a gyűlölet terjedésétől”. A párt hivatalosan sosem jött létre.
2017-ben Cintula egy nem létező cikkre hivatkozva azt közölte a fent említett Facebook-oldalon, hogy a „szlovákokat nyugtalanítja a szélsőségesség terjedése és erősödése”.
2019-ben ugyanezen az oldalon közzétett egy bejegyzést, melyben azt írta, elszomorította az a feleségétől hallott hír, miszerint Donald Trump akkori amerikai elnök egészségi állapota kiváló. Ezt követően bohócnak, arrogánsnak nevezte az amerikai elnököt. Trump a progresszív amerikai és európai politikusok legfőbb ellenfele, ennek ellenére jó eséllyel az Egyesült Államok következő (régi-új) elnöke lehet. Cintula bejegyzésében arról értekezett, hogy a globális felmelegedés elleni párizsi szerződés elutasítása nem épp Trump szellemi egészségéről árulkodik. „Egy őrült egészsége nem győzelem, hanem figyelmeztető jelzés” zárta a posztot.
2019 februárjában ugyanitt közzétette, hogy ő Zuzana Čaputovára fog szavazni a tavaszi elnökválasztáson. A második körben Čaputová a Smer jelöljtével, Maroš Štefčovičcsal szemben győzött. Egy héttel a második kör előtt Cintula közzétette, hogy Čaputová „új politikát kínál nekünk. Egy mindenkihez szóló politikát”.
2019 áprilisában azt közölte, hogy a fasizmus egy daganat, de gyógyítható. Majd arról értekezett, hogy a „militánsok” a „felelősségteljes embereket napsugarasoknak” nevezik. A szlovák slniečkár jelzőt elsősorban a fővárosi liberális-progresszív értelmiségre használják a nem liberális politikusok. Cintula politikai hovatartozásának perdöntő bizonyítéka épp ez a bejegyzés. Ugyanis ebben konkrétan leírja, hogy egy „rassz, vallás és nemzet nélküli” világról álmodik: „De a demokrácia tigrise csak úgy magától nem fárad el. Az élet és halál hintája (vagy ingája) az értékekért folytatott küzdelemben millió évig fog ingázni. Amíg végre eljön a béke és a „hosszú”, milliárd éves jólét korszaka. Az ömagunk és a világűr rendkívül színes és érdekes felismerésének folyamata. Rasszok, vallások és nemzetek nélkül. (…) A militánsok a felelősségteljes emberekET slniečkároknak nevezik. Ez egy jó kifejezés” írta akkor.
2022-ben, az orosz-ukrán háború kirobbanása után a következő posztot tette közzé: „Milyen szláv testvériség. Csak agresszor és áldozat létezik” fogalmazott.
A 2024-es kormányellenes tüntetéseken Cintula szintén ott volt.
Ez azért rendkívül kényes információ a balliberális sajtó számára, mert a tüntetések zömét az ellenzék szervezte Ivan Korčok államfőjelölt támogatását megalapozandó.
És most ezek a tüntetések kerültek kapcsolatba a merénylővel.
A Facebookon terjedő fotók tanúsága szerint a 2024. február 7-i, parlament előtti kormányellenes tüntetésen Cintula ott volt. Egy kisebb kormányellenes tüntetésen Alsókorompán szintén megjelent. Mindezek után érthető, hogy a progresszív sajtó kénytelen politikai kitartottjaik védelmében megvezetni a nyilvánosságot. Cintula ugyanis nem szélsőjobboldali radikális volt, hanem dühét a progresszívek állításai táplálták, tettét ezek motiválták. Egy nappal a támadás után Michal Šimečka, a progresszív PS pártelnöke arról beszélt, hogy össze kell fognunk, mert a Robert Fico elleni támadás támadás a demokrácia ellen. A kijelentés teljes paradox, tekintettel arra, hogy a PS és a többi ellenzéki párt a demokrácia ellenségének állította be Robert Ficót.
(korkep.sk)
0 Megjegyzések