Tíz új tagállammal, köztük hazánkkal bővült az Európai Unió 2004.
május elsején. Ezzel 15-ről 25-re nőtt a tagállamok száma. Hazánkon túl
az új csatlakozók a következők voltak: Ciprus, a Cseh Köztársaság,
Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és
Szlovénia.
A tömb jelenleg 27 országot foglal magában. Utoljára,
2022-ben Horvátország csatlakozott. Az Egyesült Királyság viszont
kilépett.
Mint az Euronews írja: a 10 tagállam 20 százalékos
népességnövekedést jelentett, és az EU területe is csaknem ugyanennyivel
nőtt. Az EU teljes GDP-je mintegy 9 százalékkal nőtt, miközben az egy
főre jutó GDP csökkent.- írja a mandiner.hu.
A bővítési évforduló
kapcsán az Euronews kifaggatta Michael Emersont, a CEPS Brussels vezető
kutatóját, aki szerint a bővítésnek elsősorban gazdasági és társadalmi
előnyei voltak, politikaiak kevésbé.
Hozzátette: „a gazdaság
nagyon jól ment. Az összes új tagállam gyorsabban növekedett, mint a
régiek. A pénzügyi stabilitás meglehetősen jó volt. Ami az embereket
illeti, a migráció mind kifelé, mind befelé nagyon szabadon és rendezett
módon zajlott.
Ami a politikát illeti, van néhány bukkanó az úton, más néven Lengyelország és Magyarország, és talán Szlovákia.”
Jelenleg
kilenc ország szeretne csatlakozni az EU-hoz: Szerbia, Montenegró,
Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Albánia, Törökország, Ukrajna,
Grúzia és Moldova. Tavaly növekedési tervet adtak a hat nyugat-balkáni
országnak (az öt tagjelölt országnak és Koszovónak), és jelentős
reformokért cserébe hozzáférést ajánlottak az EU egységes piacának egyes
részeihez.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn azt
mondta, hogy az EU-nak nagyobbnak kell lennie, különben azt kockáztatja,
hogy keleti szárnyán „új vasfüggöny” alakul ki.
Emerson az
Euronewsnak azt mondta, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy ezek az új
országok megsértik a blokk értékeit és érdekeit: „a Balkán esetében,
mondhatnám, hogy politikai oldalról védintézkedésekkel lehet
továbblépni. Természetesen Ukrajna egyedi eset, egy nagy-nagy eset, és
nem tudjuk, hogyan fog végződni a háború.”
Az IPSOS/Euronews
hóeleji közvélemény-kutatása szerint az uniós polgárok 45 százaléka
támogatja Ukrajna csatlakozását a blokkhoz, míg 35 százalék nyíltan
ellenzi, 20 százalék pedig bizonytalan.
Az Ukrajna csatlakozását leginkább ellenző tagállam Magyarország,
ahol a megkérdezettek 54 százaléka ellenzi, 18 százaléka pedig támogatja.
Egyébként
az EU-nak hivatalosan hat „értéke” van. Az 1992-es maastrichti
szerződés a tagállamokkal szemben fogalmazott meg alapelvi elvárásokat,
amelyeket azonban a lisszaboni szerződés kiszélesített, és értékké
nevezett át. Ezek: az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság,
a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.
(Mandiner)
0 Megjegyzések