Tizenöt éven át faggattak több ezer gyereket holland tudósok a nemi azonosságtudatukról – itt az eredmény.
A gyerekek és a transzneműség kérdéskörét boncolgatták a Groningeni Egyetem tudósai egy nagyszabású kutatás keretében. Tizenöt éven keresztül folyt a kutatás, aminek keretében több mint 2700 gyermeket és fiatal felnőttet kérdeztek meg háromévente arról, mit gondolnak saját nemi identitásukról. A megkérdezettek életkora a 11-től a huszonéves korukig terjedt.
A fő kérdés az volt, hogy mit válaszolnak arra az állításra, hogy „bárcsak a másik nemhez tartoznék”.
Ezt 15 év alatt hat alkalommal kérdezték meg a kutatásban részt vevő gyermekektől. A válaszok a következők lehettek: nem igaz; néha igaz; nagyon vagy gyakran igaz.
A kutatás kezdetén a megkérdezettek 11 százaléka számolt be arról, hogy nem érzik magukat teljesen azonosnak az eredeti nemükkel. A 25 éves életkorban viszont csak a megkérdezettek 4 százaléka, minden huszonötödik személy beszélt arról, hogy néha vagy gyakran nem érzik magukat a megfelelő neműnek.
A holland tudósok arra jutottak: a kutatás segíthet megérteni a kamaszok számára, hogy normális dolog kételkedni néha a saját identitásunkban.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy
a felnövés során ugyan a gyerekek egy részének vannak kételyei, ezeket azonban nagyrészt ki is növik.
Patrick Brown, az Ethics and Public Policy Center nevű konzervatív agytröszt kutatója szerint a tanulmány üzenete, hogy szkeptikusnak kell lenni a gyerek- és kamaszkori nemváltoztatás agresszív támogatásával szemben.
0 Megjegyzések