Katonákat küldene Ukrajnába, de közben Oroszországgal is üzletel Macron

Franciaország csendben növeli a kifizetéseit Oroszországnak, miközben Emmanuel Macron elnök Ukrajna egyik leghűségesebb védelmezőjeként tünteti fel magát.

Nemrégiben közzétett adatok szerint Franciaország csendben növeli a kifizetéseit Oroszországnak, miközben Emmanuel Macron elnök Ukrajna egyik leghűségesebb – és a felszínen a leghangosabb  – védelmezőjeként tünteti fel magát.

A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) által a Politico számára elemzett adatok szerint a Franciaországba irányuló idei orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítások a tavalyihoz képest nagyobb mértékben nőttek, mint az EU bármely másik tagállamába irányulók.

Párizs az év eleje óta összesen több mint 600 millió eurót fizetett a Kremlnek a gázszállításokért, az unió növekvő rosszallása mellett. 

„Azt nem lehet, hogy Franciaország egyfelől azt mondja, keménynek kell lennünk Oroszországgal szemben, másfelől pedig nagy pénzekkel fizeti ki őket” – mondta ezzel kapcsolatban az egyik uniós ország névtelenséget kérő diplomatája. 

A Párizs és Moszkva közti, egyre növekvő gázkereskedelem ráadásul éppen akkor történik, amikor Macron kifelé egyre keményebb vonalat igyekszik képviselni Oroszország ellen – és így Ukrajna mellett – két évvel a háború a háború kezdete után. A múlt hónapban a francia vezető azt sem zárta ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, sőt, egyenesen felszólította a szövetségeseket, hogy „ne legyenek gyávák Kijev védelmében”. 

Franciaország ugyanakkor azt állítja, ezek a gázvásárlások elengedhetetlenül szükségesek az európai háztartások további zavartalan ellátásához, és hogy Oroszországgal korábban kötött hosszú távú megállapodásból jogilag is bonyolult kilépni. Ellenzők szerint azonban Párizs jóval többet is tehetne, és azt állítják, a tétlenség részben a francia nemzeti energiaipari nagyvállalat, a TotalEnergies ellenállásának tudható be.

Ez az egész jelenség egyébként már az orosz–ukrán háború előtt is fejtörést okozott az európai politikusoknak; a Krím elcsatolása idején is világos volt, hogy az energiafüggőség több uniós tagállam esetében Putyin malmára hajtja a vizet, vagyis az ö törekvéseit finanszírozza anyagilag. Akárhogy is, az import jól rávilágít az EU azon egyre lanyhuló erőfeszítéseire, amelyek Oroszország fosszilis tüzelőanyag-bevételeinek – a Kreml költségvetésének csaknem fele –  visszaszorítására irányulnak; 

Moszkva egyre kreatívabban játssza ki a „dadogó” uniós szankciókat.

Franciaország ugyanakkor messze nem az egyetlen bűnös. Legalább kilenc uniós tagállam továbbra is orosz LNG-t vásárol, derült ki a szállítási adatokból, és mások mellett Németország sem lenne meg orosz energiaimport nélkül. Az energiaárak emelkedésével ráadásul kevesebb vásárlás esetén is nagyobb a haszon Moszkva számára; ezt pedig csak növeli, ha az egyes országok kereslete is nő.

Az unióban összességében eddig sikertelen az a törekvés, hogy a csővezetékek hiányában is szállítható cseppfolyósított gáz (LNG) vásárlása csökkenjen Oroszországtól. A CREA adatai alapján az LNG az EU gázfogyasztásának öt százalékát tette ki tavaly, de az uniós országok így is több mint 8 milliárd eurót fizettek Moszkvának.

(Mandiner)