Elítélem a SPAR vezetőinek kijelelentéseit, aminek következményei lesznek, ezt múlt héten személyesen is elmondtam neki – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy sajtótájékoztatón, ahol ismertette Magyarország új versenyképességi stratégiáját. Összesen hat kiemelt iparágot nevezett meg a kabinet, és előtérbe került a magasnyomású gazdaságpolitika, írja az Index.
A
lap beszámolója szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
prezentációja elején leszögezte: az korábban a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara (MKIK) konferencián már jelezte, hogy a kormány a napokban
elfogadja 2024-2030-as versenyképességi stratégiát, amelynek részleteit
egy áprilisi konferencián ismertetik.
A kormány a magasnyomású
gazdaságon keresztül kívánja elérni a versenyképességi fordulatot. A
gazdasági tárca véleménye szerint ez a gazdaságpolitikai szemlélet a
vállalatok hatékonyságjavításán keresztül eredményez GDP-növekedést. A
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a magasnyomású gazdaság
irányelvei a magyar gazdaság számára az alábbiak:
- további munkaerő bevonása – ezzel kapcsolatos a tárcának külön álló célokat is kitűzött,
- reálbérek folyamatos és egyenletes emelése,
- a magas és az alacsony jövedelműek bére közti különbség csökkentése,
- mobilitásösztönzés,
- magas színvonalú munkaerő biztosítása,
- vállalatok hatékonyságának és versenyképességének ösztönzése,
- támogatott hitel- és tőkeprogramok a vállalkozások számára, hitelellátottság biztosítása,
- valamint a nagyvállalatok ösztönzése: strukturális átrendeződés (vállalati konszolidáció támogatása).
Nagy
Márton kitért arra, hogy a cél a hosszú távú növekedés (4 százalék)
fenntartása, ami 2025-ben lesz legkorábban érhető. „Idén a növekedés
valamivel 3 százalék alatt lesz” – összegezte a kilátásokat, majd
kiemelte, „jelenleg a növekedés újraindítása történik”. Idén az
exportpiacok gyengélkedésével magyarázta, hogy a korábbi 3–4 százalékos
prognózis miért nem teljesül.
Az új versenyképességi
stratégia legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra elérje az
Európai Unió fejlettségnek a 90 százalékát.
A miniszter szerint ennek feltétele a foglalkoztatás 85 százalékra emelése és a beruházok 30 százalékos növelése (vállalati szektorban 20 százalékos szint a cél, ami jelenleg 17 százalékon áll). „Ez megváltoztatja a gazdaság szerkezetét, tovább erősíti annak sajátos szerkezetét. Az export/GDP eléri majd a 100 százalékot”. A tárcavezető szerint a legfontosabb vállalati beruházások kérdése.
0 Megjegyzések