Kemény választ küldött a kormány a SPAR vezetőinek

Elítélem a SPAR vezetőinek kijelelentéseit, aminek következményei lesznek, ezt múlt héten személyesen is elmondtam neki – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy sajtótájékoztatón, ahol ismertette Magyarország új versenyképességi stratégiáját. Összesen hat kiemelt iparágot nevezett meg a kabinet, és előtérbe került a magasnyomású gazdaságpolitika, írja az Index.

A lap beszámolója szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter prezentációja elején leszögezte: az korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konferencián már jelezte, hogy a kormány a napokban elfogadja 2024-2030-as versenyképességi stratégiát, amelynek részleteit egy áprilisi konferencián ismertetik.
 
A kormány a magasnyomású gazdaságon keresztül kívánja elérni a versenyképességi fordulatot. A gazdasági tárca véleménye szerint ez a gazdaságpolitikai szemlélet a vállalatok hatékonyságjavításán keresztül eredményez GDP-növekedést. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a magasnyomású gazdaság irányelvei a magyar gazdaság számára az alábbiak:

• további munkaerő bevonása – ezzel kapcsolatos a tárcának külön álló célokat is kitűzött,
• reálbérek folyamatos és egyenletes emelése,
• a magas és az alacsony jövedelműek bére közti különbség csökkentése,
• mobilitásösztönzés,
• magas színvonalú munkaerő biztosítása,
• vállalatok hatékonyságának és versenyképességének ösztönzése,
• támogatott hitel- és tőkeprogramok a vállalkozások számára, hitelellátottság biztosítása,
• valamint a nagyvállalatok ösztönzése: strukturális átrendeződés (vállalati konszolidáció támogatása).

Nagy Márton kitért arra, hogy a cél a hosszú távú növekedés (4 százalék) fenntartása, ami 2025-ben lesz legkorábban érhető. „Idén a növekedés valamivel 3 százalék alatt lesz” – összegezte a kilátásokat, majd kiemelte, „jelenleg a növekedés újraindítása történik”. Idén az exportpiacok gyengélkedésével magyarázta, hogy a korábbi 3–4 százalékos prognózis miért nem teljesül.
 
Az új versenyképességi stratégia legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségnek a 90 százalékát. 

A miniszter szerint ennek feltétele a foglalkoztatás 85 százalékra emelése és a beruházok 30 százalékos növelése (vállalati szektorban 20 százalékos szint a cél, ami jelenleg 17 százalékon áll). „Ez megváltoztatja a gazdaság szerkezetét, tovább erősíti annak sajátos szerkezetét. Az export/GDP eléri majd a 100 százalékot”. A tárcavezető szerint a legfontosabb vállalati beruházások kérdése.