Több újdonsága is van a gyakorlatnak, így például az, hogy a civil közigazgatás is részt vesz benne
Harminc éve nem látott gyakorlatot tart a Magyar Honvédség a szövetségeseivel és a civil közigazgatással együttműködve az ország huszonöt helyszínén – mondta a Honvéd Vezérkar főnöke az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Böröndi Gábor vezérezredes emlékeztetett: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elvárása az volt, hogy a honvédség lépjen hadműveleti szintre, ehhez pedig ilyen, hosszabb ideig tartó, nagyobb csapatmozgással járó gyakorlatok szükségesek. Beszámolója szerint az Adaptive Hussars 23 többnemzeti, országos gyakorlatra három hónapig készültek a szövetséges erőkkel, 4500 magyar katona mellett 350 külföldi vesz benne részt Törökországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Olaszországból és Horvátországból.
A vezérkari főnök kiemelte: több újdonsága is van a gyakorlatnak, így például az, hogy a civil közigazgatás is részt vesz benne, az érintett északkeleti vármegyék főispánjaival szoros együttműködésben történik a tartalékosok behívása, elhelyezése, amit már harminc éve nem gyakoroltak.
További újdonságként említette, hogy a tartalékosok részt vesznek majd a kritikus infrastruktúra őrzés-védelmében, amire korábban nem volt példa.
Elmondta azt is, a Magyar Honvédség is tanul az orosz–ukrán háborúból, figyeli, milyen technikákat, harceljárásokat alkalmaznak a felek, és a szövetségesekkel együtt beépíti azokat a felkészülésbe. Példaként említette, hogy a háborúban kiemelt szerepe van a logisztikai átcsoportosításnak, amit most a Magyar Honvédség is gyakorol. Megjegyezte: fontos a mélységi, precíziós tűzcsapás képessége, a gyakorlaton ezt is szimulálják, ahogyan a drónok alkalmazását és elhárítását is.
Elmondta: az egyik gyakorlat során a harckocsiszázad vasúton indul az északkeleti országrészbe, de útközben szimulált vasútipálya-támadás történik, ezért a Tiszán pontonhídon kell átkelniük, hogy utána ismét vasúton tudják folytatni útjukat.
Kiemelte: a csapatmozgások az ország teljes területén zajlanak, az állampolgárok pedig látni fogják a haderő-átalakítás részeként beszerzett technikai eszközöket, a Leopardokat, a Gidránokat, az új helikoptereket, az ellentűz-gyakorlatban pedig rendszerbe állítják a PzH 2000-es önjáró tüzérosztályt.
Böröndi Gábort kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy az Országgyűlés döntése nyomán kétszáz fős katonai misszió indulhat Csádba jövő év tavaszán. A Honvéd Vezérkar főnöke kiemelte: Európának elemi érdeke a Száhel-övezetből induló illegális migráció kontrollálása, és Csád a térség egyik legstabilabb pontja. A Magyar Honvédség a csádi hadsereggel együttműködve kiképzési, mentorálási feladatokat fog ellátni, hogy a csádi hadsereg biztosítani tudja a stabilitást a térségben.
A Honvéd Vezérkar főnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is a vendége volt, ahol arról beszélt, a Magyar Honvédség a NATO-szövetséges erőkkel a keletről érkező fenyegetés elhárítását gyakorolja. Ennek első része az átcsoportosítás, ennek részeként olyan helyszíneken jelennek meg katonák, ahol az elmúlt évtizedekben nem volt katonai mozgás, így például a repülők kitelepülnek Sármellékre, Jándon és Tiszaroffon pedig vízi átkelést hajtanak végre – sorolta.
0 Megjegyzések