Egyedi ereklye, Ady Endre halotti maszkjának másolata kerül kalapács alá egy hazai árverésen. A korszakos költő halottas ágyánál több szobrász is megfordult, olvasható a Mandineren megjelent cikkben.
Ady Endre 1919. január 27-én reggel, negyed kilenckor vette az utolsó levegőt a Városligethez közel első Liget szanatórium II. emeletén, ott is a 30-as szobában. Tizenkét órát feküdt a halottas ágyában, hogy mindenki elbúcsúzhasson tőle. Elsőként Móricz Zsigmond érkezett a kórterembe. Búcsúzni jött és írni.
Ady holtteste mellett ragadott papírt és ceruzát, és azon mód megírta az Ady Endre a halottas ágyon című nekrológját,
amely aztán a Nyugat folyóirat Ady-emlékszámában jelent meg. Majd jöttek sorban a többiek is. Csinszka, Ady múzsája, Hatvany Lajos báró, a költő mecénása, aki a szanatóriumi kezelés költségeit is állta, majd Babits Mihály és sokan mások. Néma csendben álltak a halott költő ágyánál. Aztán fotósok, rajzolók és szobrászok is megjelentek, hogy megörökítsék Ady vonásait. A korabeli beszámolók szerint a 41 évesen elhunyt költő és író ágyánál több szobrászművész is megfordult, hogy halotti maszkot készítsen.
Vedres Márk és Ferenczy Béni is ott volt a Liget szanatóriumban. A visszaemlékezések szerint Vedres óvatos mozdulatokkal zsiradékkal kente be Ady egyre haloványabb arcát, a haját félresimította, majd ráhelyezte a gipszmintát. Azt is tudni lehet, hogy Vedrest Hatvany báró kérte fel a halotti maszk elkészítésére, és azt is biztos, hogy később Reichenberger műhelyében öntötték ki a másolatokat. A híres szobrász és éremművész, Beck Ö. Fülöp később úgy nyilatkozott, szintén maszkot készített, évekkel később pedig Csorba Géza szobrászművész mesélte el a lapoknak, hogy ő is gipszmintát vett Adyról: „Barátja voltam, talán egyedüli a szobrászok közül. Vele voltam akkor is, mikor a szanatóriumi ágyon a halált várta. Azaz, hogy éppen nem várta.
Félt a haláltól, harcolt ellene, nem akarta hinni, hogy éppen ő érte jön.
Még a gondolatát, még a feltevését is igyekezett eltolni magától. Betegsége alatt kívülem nem engedett festőt vagy rajzolót magához. Hypochonder volt, és a rajzolókban közelgő halála hírnökeit látta, akik az utókor számára akarják megörökíteni.”
Annyi bizonyos, hogy az egyik eredeti halotti maszk Csinszkához került, a férje, Márffy Ödön festőművész pedig később a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ezen a maszkon még a költő néhány hajszála is látható volt, amelyek beletapadtak a gipszbe.
Ez a maszk viszont a II. világháború forgatagában, az ostrom alatt eltűnt a múzeumból.
Azt nem tudni, hogy a halotti maszkokból hány másolat készült, azt azonban tudni lehet, hogy a Honterus Antikvárium és Aukciósház november 30-án esedékes árverésén kalapács alá kerülő halotti maszk-másolat egyszer már volt árverésen. A maszkra helyezett kártya szerint 1938 novemberében a Magyar Királyi Postatakarékpénztár bocsátotta licitre. A szakértők szerint Vedres Márk eredeti halotti maszkjának egy jó állapotú másolata a most kalapács alá kerülő tétel. A különleges ereklye kikiáltási ára 360 ezer forint.
0 Megjegyzések