Cathrin Kahlweit szerint a magyarok többsége hajlamos azt hinni, hogy Kijev bűnrészes a konfliktusban.
Cathrin Kahlweit nyomtatásban megjelent véleménycikke szerint a kelet-európai kormányok sok tekintetben a brüsszeli szankciós döntések és a politikai-katonai válaszlépések kontextusába kerültek, és a háború kiterjesztésének reális veszélyével is szembe kell nézniük.
A hölgy szerint lakosság körében azonban egyre nagyobb a szkepticizmus. A háború és az energiaválság következtében az infláció Magyarországon több mint 25 százalékos, Csehországban időnként 18 százalékos, Lengyelországban pedig 14 százalékos.
A magyarok többsége ma már hajlamos azt hinni, írja Kahlweit, hogy Kijev bűnrészes a konfliktusban.
Hozzáteszi: az, hogy Oroszország felmondta azt az Odesszából és más fekete-tengeri kikötőkből való gabonaszállítást, egy másik lappangó válságot is súlyosbított: az ukrán búza, amelyet most már egyre inkább a szomszédos országokon keresztül szállítanak, azzal fenyeget, hogy elárasztja a piacot, és hátrányos helyzetbe hozza a helyi gazdákat. Az EU által elrendelt behozatali tilalom lejárt, és most „néhány ország egyoldalúan ki akarja terjeszteni a behozatali tilalmat”, fogalmaz.
Kijev a Kereskedelmi Világszervezethez fog fordulni. A cikkíró hangsúlyozza:
A vita erősíti a Kijev-ellenes hangulatot a szolidaritásukért sokat követelő országokban.
Orbán Viktor itt is azt demonstrálja, hogyan lehet egy konfliktust a saját javára kiélezni:
Magyarország szükségtelenül és jó érvek nélkül bejelentette, hogy akár 25 ukrán termék importját is betiltja a magyar gazdák védelme érdekében. Ennek semmi köze a háborúhoz. Ez színtiszta nemzeti populizmus.”
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések