Szerdán nyitja az uniós politikai szezont az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben mondja el az éves helyzetértékelőjét.
Ahogy azt várni lehetett, a beszéd egyszerre volt vissza- és előretekintés: egyszerre hangsúlyozta, hogy már csak háromszáz nap van hátra a következő európai parlamenti választásig, és hogy az ígéretei több mint 90 százalékát teljesítette. A júniusi EP-választás után újraválasztják a testületet, és ugyan Ursula von der Leyen nem mondott semmi hivatalosan, de várhatóan ismét indulna az uniós kvázikormány elnökségéért.
A világot felforgatta a koronavírus-válság és az orosz-ukrán háború, de szerinte
„egy geopolitikai unió megszületését láttuk”,
amely felvette a kesztyűt az orosz agresszióval szemben, támogatja Ukrajnát és választ adott az egyre határozottabb Kínának. Az EU többek között létrehozott egy 800 milliárd eurós fejlesztési alapot, élen jár a digitális jogok terén, és elkezdett olyan területeken függetlenebbé válni, mint a kritikus nyersanyagok vagy a csipgyártás.
A konkrét ígéretek között a nemek egyenlőségét hangsúlyozva arról beszélt, hogy törvénybe foglalná: „a nem nemet jelent”. Folytatná a zöld csomagot, például a szélenergiára tesznek új javaslatokat. Nagyrészt a környezetvédelemről beszélt, ahol a saját pártcsaládja, az Európai Néppárt által is támadott intézkedéseit védte. Szerinte láttuk, hogy egy „forrongó bolygón” élünk.
„Ami a zöld csomagot illeti, maradunk az úton”,
de nem hagyunk senkit hátra. „Nem fogjuk elfelejteni”, hogyan szorította ki Kína az uniós napelemgyártást erősen támogatott állami cégekkel, ezzel sokak megélhetése került veszélybe. Az elektromos autóknál is hasonló a helyzet, így ma az e-járművek kínai állami támogatásai miatt vizsgálatot indít.
2010 óta hagyomány
A bizottsági elnökök 2010 óta vázolják a nyári szünet után a terveiket a következő egy évre. (Az Egyesült Államok elnökétől lesték el a szokást, de eltér tőle abban, hogy az EP-ben vita követi.) Ilyenkor az uniós javaslattevő testület vezetője általában egy sor olyan elképzelést jelent be, amelyekből aztán uniós jogszabályok, intézkedések születhetnek.
Most kicsit más a helyzet, mert alig egy év van hátra a jelenlegi Európai Bizottság megbízatásából. Jövő júniusban újraválasztják az Európai Parlamentet, majd a bizottsági elnököt és az egész testületet. Ilyenkor már csak óvatosan érdemes új javaslatokat letenni az asztalra, mert azok könnyen beleragadhatnak a közelgő intézményi átrendeződésbe (egy uniós jogszabályt általában egy-másfél év alatt fogadnak el). Már a bizottsági csapat is kezd szétszéledni, az elmúlt hetekben három biztos, közülük két alelnök lépett le.
Ursula von der Leyen már az előzetes hírek szerint is inkább az eredményekre összpontosított az újdonságok helyett. A testület már a beszéd előtt egy külön oldalon sorolta a betartott ígéreteket, és a Politico szerint a tagállami diplomatáknak is azt hangsúlyozta, hogy az ígéretei 92 százalékát betartotta. Emögött az is állhat, hogy a bizottsági elnök lassan jó eséllyel kampányüzemmódba vált.
Ursula von der Leyen eddig gondosan kerülte, hogy kimondja, indulna-e az újraválasztásáért, de ezt több tagállami vezető támogatta. A magyar kormány az utóbbi napokban elkezdte látványosan húzni a száját, bár nem zárta ki, hogy beálljon mögé. A bizottsági elnököt a tagállamok jelölik minősített többséggel (azaz egy-két kormány nem tud vétózni) és az Európai Parlament választja meg.
A helyzetét nehezíti, hogy nemrég közvetetten a pártcsaládja vezetőjével, Manfred Weberrel is szembe került, aki igyekezett megfúrni az Európai Bizottság egyik legfontosabb, zöld csomagját. A jobbközép Európai Néppárt az utóbbi időben a környezetvédelmi intézkedések visszafogásával próbál szavazatokat szerezni.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések