Az Oroszország és az EU közötti kereskedelem tavalyi visszaesése az egyik legfontosabb jele annak, hogy Brüsszel Moszkvával szembeni szankciói sikeresek voltak – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az Európai Külügyi Szolgálat blogján szombaton megjelent, Igen, az Oroszország elleni szankciók működnek című cikkében – írja az oroszhirek.hu.
Borrell szerint az Oroszországból származó uniós import 2022-ben 58 százalékkal csökkent, amit „példátlan mértékű leválásnak” nevezett.
„Ez a mozgás felgyorsul: 2023 első negyedévére az import csökkenése meghaladja a 75 százalékot, az energiahordozók esetében pedig még nagyobb, mínusz 80 százalékos a visszaesés.”
Megjegyezte, hogy az EU Oroszországba irányuló áruexportja tavaly szintén 52 százalékkal csökkent a 2022 előtti éves átlag alá.
„Egy év alatt [a szankciók] már jelentősen korlátozták Moszkva lehetőségeit, pénzügyi feszültséget okozva, elvágva az országot a kulcsfontosságú piacoktól és jelentősen rontva Oroszország ipari és technológiai kapacitását” – mondta Borrell.
Hozzátette, hogy Oroszország „technológiai leépülése” és a külföldi cégek kivonulása – amelyek közül több is elhagyta az országot a szankciók nyomására – „évekig akadályozni fogja a beruházásokat és a termelékenység növekedését”.
„A 2023-as kilátások pedig továbbra is borúsak. Az OECD legutóbbi jelentése szerint Oroszország GDP-je várhatóan akár 2,5 százalékkal is zsugorodik… Röviden: Oroszország döntése, hogy megtámadja Ukrajnát, nyilvánvalóan az elszigetelődés és a hanyatlás felé sodorta az orosz gazdaságot” – írja Borrell, annak ellenére, hogy az IMF és a Világbank is orosz gazdasági növekedést prognosztizált.
Úgy tűnik, Borrell nem tájékozódott a bejegyzés írása előtt.
A gazdasági adatok és a nyugati szakértők előrejelzései nem olyan képet festenek le, mint Borrell. A szankciók ellenére a kereskedelem mind az energetikai, mind a nem energetikai szektorban növekedett, köszönhetően Moszkva sikeres erőfeszítéseinek, hogy a nyugati piacokról keletre orientálódjon át.
A kínai vámhatóság adatai szerint például 2022 végére Oroszország a Kínába irányuló export tekintetében az európai országok közül az első, az import tekintetében a negyedik, a kereskedelmi forgalom tekintetében pedig a második lett. Az elmúlt hónapokban Oroszország a legnagyobb olajexportőrré vált Kínába és Indiába is.
A Világbank nemrégiben kiadott jelentése szerint Oroszország 2022-ben a vásárlóerő-paritás alapján a világ öt legnagyobb gazdasága közé kerül, megelőzve az EU legnagyobb gazdaságát, Németországot. A Világbank és az IMF nemrégiben egyaránt javított az orosz gazdaságra vonatkozó előrejelzését, mondván, hogy a GDP továbbra is növekedni fog az erős kereskedelem és ipari termelés, valamint a vártnál magasabb energiabevételek mellett.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a héten azt mondta, hogy az ország gazdasága az év végére várhatóan 2,5 százalék körüli növekedést ér el, és ezzel teljesen kilábal a tavalyi visszaesésből.
Ezzel szemben az eurózóna az év elején recesszióba került, miután az energiaárak az egykor legnagyobb energiaszállítónak számító Oroszországból érkező gázszállítás csökkenését követően megugrottak. Az Európai Központi Bank erőfeszítései ellenére sem tudta a régióban az inflációt a célszintre hozni és a gazdaságot a növekedés irányába fordítani. Az EKB friss előrejelzése szerint az eurózóna GDP-növekedése a 2022-es 3,5 százalékról várhatóan 0,9 százalékra lassul az év végére.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések