A Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából és Kirgizisztánból toboroznak legnagyobb számban a kölcsönzővállalatok vendégmunkásokat.
Gőzerővel zajlik a toborzás, eddig 25 kölcsönzőcég szerzett minősítést, hogy egyszerűsített eljárással vendégmunkásokat hozzon Magyarországra – mondta a Világgazdaságnak Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője, aki arról számolt be, hogy folyamatosan bővül a megrendelők köre, már nemcsak gyártó-, hanem szolgáltatócégek is alkalmaznának vendégmunkásokat, például a szállodák takarítására is így keresnek munkaerőt.
Magyarországon a következő években mintegy félmillió új munkahely jöhet létre, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet alapján
minimum 200-300 ezer vendégmunkás bevonását indokolja a mostani százezer körüli létszám felett.
A helyzet annyiban mindenképpen meg fog változni, hogy míg idáig döntően a szomszédos országokból érkeztek hazánkba külföldi munkavállalók, és a harmadik országbeli állampolgárok száma alig pár ezerre tehető, ez Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint meg fog változni. Ezért fogadta el az Országgyűlés azt a novembertől életbe lépő jogszabályt, amely szigorú feltételek mellett engedélyezi a vendégmunkások hazai alkalmazását, ám esélyt sem adva nekik, hogy letelepedjenek Magyarországon.
Karácsony Zoltán szerint most az első számú célország a Fülöp-szigetek, de Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából és Kirgizisztánból is toboroznak nagyobb számban munkavállalókat.
A többségüket betanított munkára hozzák, de egyre több a szakmunkáskeresés is, például hegesztő, teherautó-sofőr, targoncás pozícióba keresnek munkaerőt. Probléma azonban a szakértő szerint, hogy egy toborzás átfutási ideje 14-15 hét, az adminisztráció – például a hatósági engedélyek kiadása – ugyanis lassítja a folyamatot.
Karácsony Zoltán arra is rámutatott, hogy 2023 első negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal 2020 óta először mért kevesebb üres álláshelyet, de még így is 83 ezer pozíciót tartott nyilván A legtöbb betöltésre váró munkahely a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások körében volt, az összes üres álláshely csaknem negyede tartozott ide. Míg a vezetői, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő, valamint a mezőgazdasági foglalkozások körében nőtt az üres álláshelyek száma, addig a többi foglalkozási főcsoportban csökkent.
Ha EU-s összevetést nézünk, akkor az látszik, hogy tőlünk nyugatra jóval nagyobb a munkaerőhiány. 2023 első negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,8 betöltésre váró jutott. A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát (mindegyikben 4,7 százalék) jellemezte, míg a legalacsonyabb Bulgáriát, Spanyolországot, Lengyelországot és Romániát (0,9 százalék). A magyar adat 2,5 százalék.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések