IX. Károly francia király 1572. augusztus 23-án, késő éjszaka véres hajtóvadászatot indított a a Párizsban összegyűlt hugenottáknak nevezett reformátusok ellen.
A Szent Bertalan-éji mészárlás néven elhíresült eset a későbbi napokban kiterjedt az ország számos tartományára, és becslések szerint több mint 10 000 áldozatot követelt – írja a Rubicon.
Francia vallási háborúk
A protestantizmus a 16. század közepén jelent meg Franciaországban, képviselői, a hugenották főleg Kálvin János tanításait követték. A francia reformátusokat azonban eretnekeknek bélyegezték, üldözték és máglyán égették el őket. A véres mészárlások idővel aztán polgárháborúhoz vezetett, amely lángba borította egész Franciaországot.
1570-ben, a hugenották jogait biztosító saint-germaini szerződés megkötése után végre úgy tűnt, véget érhez a háborúskodás, de a békeállapot végül csupán két évig tartott. 1572 augusztus 22-én a katolikus Guise Henrik herceg egyik embere merényletet követett el a protestánsokat támogató Gaspard de Coligny marsall ellen, ezután a hugenották felháborodottan követelték IX. Károlytól a bűnösök felelősségre vonását.
Kezdetét veszi a mészárlás
A mindössze 12 éves királyt bizalmasai azonban meggyőzték arról, hogy a hugenották lázadásra készülnek, és hatalmát csak úgy tarthatja meg, ha támadást indít ellenük. Károly és Medici Katalin ezért augusztus 23-án mozgósították Párizsban állomásozó csapataikat, az éj leszállta után pedig egy megbeszélt jelre – a Saint-Germain-l'Auxerrois-templom harangjának szavára – megrohanták a gyanútlan protestánsokat.
A mészárlás célja a hugenotta vezérkar lefejezése volt, ezért először Coligny marsallal végeztek – kidobták az ablakán, majd meglincselték –, aztán pedig Navarrai Henrik alvezéreit semmisítették meg.
Az akció nem lehetett teljesen sikeres, hiszen a navarrai király nem tartózkodott Párizsban, de ez a gyilkolászókat nem zavarta: a magas beosztású tisztek után tervbe vették az összes protestáns kiirtását, a katonák mellett pedig idővel a felhergelt polgárok is bekapcsolódtak a mészárlásba. Úgy tartják, az őrjöngés közepette maga IX. Károly is pisztollyal lövöldözött a Tuileriák közelében felakasztott holttestekre.
A mészárlás harmadik napján, augusztus 26-án aztán Károly végre a nyilvánosság elé állt, és követelte a vérontás beszüntetését, szavainak azonban vajmi kevés hatása volt.
Párizs mellett hamarosan Rouenben, Reimsben, Lyonban és Bordeauxban is hasonló szörnyűségek történtek, az áldozatok száma pedig elérte a 10 000 főt.
A polgárháború ezzel egy újabb, minden korábbinál embertelenebb szakaszába lépett.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések