Mindez a rendészeti bizottság csütörtöki ülésén derült ki, amelyen az országos rendőrfőkapitány a januári tragédia eddig levont szakmai tanulságairól számolt be. A bizottsági ülésen a fideszes Kósa Lajos és a Mi Hazánk is megpendítette a fegyverviselési jog kiterjesztését, de a főkapitány szerint nem ez a jövő útja.
Lőfegyverek helyett sokkolót a rendőrök kezébe, és kamerát a ruhájukra – nagyjából így foglalható össze az a meghallgatás, amit az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága tartott csütörtökön a januári újbudai rendőrgyilkossággal kapcsolatban.
Bauman Péter halálának körülményeit – hiába volt az közel hét hónapja – még mindig nem tárták fel teljesen, jelenleg is nyomozás zajlik, a rendőrség még nem küldte tovább az ügyészségnek vádemelési javaslattal az ügyet. Balogh János országos rendőrfőkapitány így csütörtökön nem is tudott az ügyről újat mondani a bizottság előtt.
Annyit viszont elárult, hogy a rendőrség belső vizsgálata szerint azok a rendőrök, akik az őrjöngő Sz. Szilárdot vonultak ki megfékezni, mindent jogszerűen és a rendőrségi belső szabályzatnak megfelelően csináltak: Sz. Szilárdhoz két járőrautót riasztottak, végül pedig velük tartott a szolgálatparancsnok is, így összesen öten vonultak ki Újbudára. Ez a létszám pedig – az előzetes adatok szerint – elég kellett volna ahhoz legyen, hogy megfékezzék a férfit. Arra, hogy ezt miért nem tudták időben megtenni, a csütörtöki bizottsági meghallgatáson sem kaptak sem a képviselők, sem a közvélemény válasz.
Baloghtól a bizottság viszont nem is azt várta, hogy az ügy, vagy a nyomozás részleteit ismertesse, hanem sokkal inkább azt, hogy megmondja: hogyan tudnak ők, mint jogalkotók tenni valamit azért, hogy ne tudjon egy őrjöngő végezni egy szolgálatot teljesítő, intézkedő rendőrrel, mint ahogy azt Sz. Szilárd tette Bauman Péterrel. A képviselők – köztük elsősorban a bizottságot vezető Kósa Lajos – azt kezdték feszegetni, hogy talán a rendőrök nem is éreznek elegendő felhatalmazást arra, hogy életveszélyes helyzetben megvédjék magukat.
Ezt a gondolatot vitte tovább Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa is: szerinte arról van szó, hogy a rendőrök nem merik használni a pisztolyukat, fegyvereiket. Példaként azt említette, hogy amikor tavaly novemberben az M5-ös autópályán embercsempészek menekültek lövöldözve a rendőrök elől, nem lőttek vissza rájuk. Novák szerint egyértelműen a rendőrök fegyverhasználati jogkörének szélesítésére volna szükség.
Balogh János rendőrfőkapitány nem értett egyet Novákkal, szerinte ugyanis a lőfegyverek használata olyan végső megoldás, amiből „nagyon nehéz a reparáció", hiszen olyan sérüléseket okoznak, amik vagy megölik, vagy súlyosan befolyásolják annak az életminőségét, akit golyó ér – írja a HVG.
Így ha a fegyverhasználati jogot kiterjesztenék, azzal szerinte átszakadna egy olyan erkölcsi gát, amit eddig még senki nem lépett át. Szerinte arra maguk a rendőrök sem szoktak panaszkodni, hogy a fegyverhasználatukra vonatkozó jogszabályok gátolnák őket bármiben. Nem kizárt, hogy néhány éven belül Magyarországon is széles körben lehet testkamerájuk a rendőröknek.
A csütörtöki meghallgatáson – bár a téma hivatalosan az újbudai gyilkosság volt – Kósa Lajos felhozta a februári antifa-támadások ügyét is és bedobta azt, amit a Mi Hazánk már hónapok óta mondd: nyilvánítsa a kormány az antifát terrorszervezetté. Balogh József erre azzal válaszolt, amivel korábban a szélsőségeket is hűtötte a kormány: az antifa nem szervezet, hanem egy ideológiai alap, így ezt szervezeti formában nehéz lenne szankcionálni. Kósa azzal érvelt, hogy az Iszlám Állam sem volt bejegyezve, őket mégis sikerült terrorszervezetté nyilvánítani.
Novák Előd igyekezett a jelen lévő belügyi államtitkárnak, Rétvári Bencének is odaszúrni: szerinte Magyarország azért nem ismeri el terrorszervezetként az antifát, mert ha elismernék, hogy egy terrorszervezet meg tudott telepedni Magyarországon, akkor az szembemenne a kormánypropagandában az országról alkotott képpel.
0 Megjegyzések