A kormányfő szerint Magyarország kiemelt célja elérni Románia schengeni tagságát. Tusnádfürdőn elmondta, a világhatalmak legveszélyesebb idejét éljük.
A miniszterelnök szerint a kereszténységért folytatott küzdelemben szükségünk lesz a román ortodoxiára is
Orbán Viktor kormányfő a beszéde elején arról beszélt, hogy a kereszténységért folytatott küzdelemben szükségünk lesz a román ortodoxiára is. Minden évben okoz némi fejtörést, hogy miről is kéne beszélni. Felidézte, hogy a román külügy küldött neki egy iratot, hogy miről kell beszélnie és miről nem. Nem szabad arról beszélni, ami román érzékenységet sért, így a kollektív kisebbségi jogokról, de ezek léteznek, és megilletik az itteni magyarokat. „Ne beszéljünk nem létező romániai területi egységekről, itt Erdélyről és Székelyföldről lehet szó, de soha nem állítottuk, hogy ezek romániai területi egységek lennének” – fogalmazott.
A miniszterelnök elmondta: azt is tanácsolták, hogy ne tüntessük fel rossz színben a nyugati értékeket, de ezek ma a gender, a háború és a migráció, ezek maguktól is rossz színben tüntetik fel magukat – mondta a kormányfő. Mindezekkel szemben azt ajánlotta a románoknak Orbán Viktor, hogy a román elnöknek nem fogják megszabni, hogy miről és mit mondhat. A schengeni tagságot teljes mellszélességgel támogatja Magyarország, és a magyar uniós elnökségnek ez a kiemelt célja – tette hozzá. „Új miniszterelnök, új esély, ő a 20. romániai miniszterelnök amióta hivatalban vagyok, de bízunk benne, hogy ez tényleg új esély lesz.”
Kínával kapcsolatban is szólt a kormányfő
A világ erőegyensúlya elmozdult, mivel a második világháború után 80 évig erőegyensúly volt a világban – mondta a kormányfő. Ennek első 45 évében odaadtak az angolszászok minket a szovjeteknek, majd pedig egy szabad korszak kezdődött, amikor háború nélkül kivezették a szovjeteket. Ma pedig Kína elmozdította az erőegyensúlyt – mondta a kormányfő. Szerinte Kína van, Amerika pedig lett. Ezt a problémát meg oldani. Kína egy termelési erőmű lett – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
„Az történt, hogy a nyugati ipari forradalom és a globális kommunikációs forradalom idejét 30 év alatt megtette Kína. A helyzet azért veszélyes, mert az Egyesült Államok úgy nőtt fel, hogy ő az első számú ország a világban, és ez hittétellé vált. Minden egyes kihívási kísérletet visszavert az USA, így a Szovjetuniót és az Európai Uniót is” – tette hozzá.
2010-ben az USA és az EU is 22-23 százalékot adott a világtermeléshez, ma az EU csak 17-et, míg az USA 25-öt. Minél nagyobb a GDP-d, annál nagyobb a befolyásod nemzetközi küzdelemben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az USA dominanciája folyamatosan gyengül.
Szerinte az Egyesült Államok sikeresen verte vissza az unió azon kísérletét, hogy mellé lépjen gazdaságilag.
A miniszterelnök szerint nincsenek állandó győztesek és állandó vesztesek a világban.
„A nemzetközi intézményekben is változás történik, így Kína is létrehozta a sajátjait. Ázsia és Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk, van önbecsülésük és távlatos tervük. Véget akarnak vetni a megaláztatás évszázadának – tette hozzá. – Vissza akarják szerezni a dominanciát Ázsia felett. Az USA által vallott egyetemes értékeket pedig kinevetik a kínaiak” – mondta a kormányfő.
„Ma úgy élünk, hogy napról napra haladunk az összeütközés felé”
A fő kérdés, hogy elkerülhető-e a kínai–amerikai összeütközés háború nélkül. „A világpolitikában most a legveszélyesebb pillanatban vagyunk, amikor az első helyen lévő nagyhatalom látja magát a második helyre süllyedni” – tette hozzá. A szemben álló felek nem a szándékokból, hanem a képességekből látják egymást – ismertette a kormányfő. A mi életünkre nézve ebből az következik, hogy a két nagy közötti katonai összeütközés esélye nagyobb, mint bármikor. „De a háború nem elkerülhetetlen, ha a világ képes új egyensúlyt találni, de ebben nekünk nem osztottak lapot.”
„A nagyoknak el kellene fogadniuk, hogy két nap van az égen – mondta Orbán Viktor. – Az USA-ban is látják a bajt, aminek a fő jele, hogy egyre több amerikai vezető ment Pekingbe” – tette hozzá. Miközben a japánok is fejlesztik a seregüket. „Az új egyensúly beállítása nem fog menni egyik napról a másikra, és ez egy egész nemzedéknyi időt igényel” – fogalmazott.
Orbán Viktor az Európai Unió elzárkózásáról is beszélt
Szorongás gyötri, és bekerítve érzi magát az Európai Unió és Európa, mivel hétmilliárd ember veszi körül őket. „Ez egy gazdaság és gyenge unió” – mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint egy zavaros világot lát maga körül Európa. A miniszterelnök ismertetése szerint az IMF országlistája alapján azt látszik, hogy 2030-ban kiesik az első tízből Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia, és a tizedik helyre esik vissza Németország. „Európa olyan mint egy kiöregedett bokszbajnok, és ebből egy elzárkózás következik” – mondta a kormányfő. Erre van kifejezés, ami kockázatcsökkentést és leválasztást jelent
„Ha innen nézzük, akkor az Oroszországgal szembeni politika is egy leválasztási kísérlet. Európát le lehet választani az orosz energiáról, de Oroszországot nem lehet leválasztani a világ többi részéről” – fogalmazott. Szerinte ez Európa nagy vitája a következő években. Hozzátette: a nagy európai cégek nem akarnak leválni. A gyógyszeripar és a bányaipar, valamint az energiacégek és a gyártóvállalatok nagy része is ott maradt.
Birodalom vs. nemzetek?
Orbán Viktor ismertetése szerint a nyugati cégek nagy része továbbra sem hagyja el Oroszországot, mivel 3,5 milliárd dollárt fizettek be az ottani költségvetésbe. „Éppen ezért az OTP ukrajnai támadása semmi más, mint hungarofóbia – tette hozzá. – Birodalom vagy nemzetek?” – tette fel a kérdést a kormányfő. A britek távozása miatt a szuverenista tábor jelentősen meggyengült, ismertette a kormányfő. Jelenleg csak a lengyelek és a magyarok állnak a szuverenista tábor mellett. A föderalisták nyíltan ki akarják szorítani a szuverenistákat, és ennek egyik példája volt a magyar baloldal külföldi finanszírozása. Orbán Viktor bízik benne, hogy 2024 után egy kedvezőbb egyensúlyi helyzet jöhet.
A magyar Alaptörvény középpontjában a „mi” áll
„Magyarországnak tisztában kell lennie önmagával, és azt az utat kell folytatni, amit 2010-ben elkezdett az ország a húsz zavaros év után” – mondta Orbán Viktor. Szellemi és gazdasági alapjai is vannak ennek az új korszaknak. „Az új magyar Alaptörvény a legfontosabb megkülönböztetés a többi európai országtól, míg a magyar Alaptörvény középpontjában a mi áll, addig a többi esetében az egyén.”
A kormányfő szerint a magyar szellemi kiindulópont, hogy az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket az egyén nem tud megszerezni egyedül. Ezek közé tartozik a szabadság és a béke – tette hozzá. „Az összes jó dolog a másokkal való együttműködésből származik.”
A kötődés alkotmánya a magyar, ezzel szemben a liberális alkotmányok az egyéni szabadság nevében elutasítanak bizonyos dolgokat, mondta Orbán. Jó döntés volt 2011-ben, hogy a magyar keresztény alkotmányt megvalósították. „Ma a migrációt és a gendert nem lehet liberális alapon visszaverni.”
Európában ma létrejött egy saját politikai osztály
A föderalista kormányzás ma egy elszámolhatatlan birodalomhoz vezetett szerinte.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy merő illúzió volt a kereszténység nyugati elutasítása 200 évvel ezelőtt, mivel mára hedonista pogányokká váltunk. „Ez fekszik az EU és Magyarország közötti konfliktus mélyén – tette hozzá. – LMBTQ-hadjáratot folytat Brüsszel, lecserélné a népességet.”
Szomorúnak nevezte, hogy a litvánok megsemmisítették a korábbi gyermekvédelmi törvényüket. „Létrejött egy európai politikai osztály, amely elszámoltathatatlan – tette hozzá. – Mi nem kívánjuk ,hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, és ugyanolyan családi életet éljen vagy ugyanazon az ünnepeken vegyen részt de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös kultúránk, és ezt mindenáron meg fogjuk védeni” – fogalmazott.
Hozzátette: „Ragaszkodni fogunk a jogainkhoz, nem engedünk a politikai vagy pénzügyi zsarolásnak.”
Minden kormányzati erőforrást továbbra is a családokra kell fordítani
Orbán Viktor a magyar gazdasági modellről azt mondta, hogy a magyar gazdaság teljesítménye megháromszorozódott 2010 óta. „2030-ra 160 ezer milliárdos GDP-t szeretnénk, és ez azt jelentené, hogy az uniós fejlettség 85-90 százalékán lennénk. 2030-ra 85 százalékra akarjuk emelni a foglalkoztatottságot” – tette hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 1,2-ről 1,5-re emelték a termékenységi rátát, de ez még nem a legjobb. Éppen ezért tovább kell növelni a családtámogatásokat. „Ezek szépen és jól néznek ki, de van itt egy bökkenő, mert három év alatt két meteorral is összeütköztünk, az egyik a covid volt, míg a másik a háború.”
A miniszterelnök 2024 júniusára ígéri a gazdasági fellélegzést.
„2024 július környékén történhet meg, hogy visszatértünk a korábbi pályára, de a legnehezebb időszakon már túl vagyunk” – fogalmazott.
Hozzátette: „Nagyon nehéz volt az első félév, mert az infláció sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a bérek, de a második félév már könnyebb lehet. Ha mindent jól csinálunk, akkor a 2024-es EP- és önkormányzati választás idején már jó pályán leszünk.”
Végezetül Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Nagy világ ügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, uniós vitákba harcolni, szellemi ügyekben állhatatosnak maradni.”
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések