„Azt mondják, hogy az a diszfunkcionális félázsiai autokrácia instabillá vált. Hogy miért vált volna instabillá? Hát azért kérem, mert zendülés, puccs, a főváros felé dübörgő martalócok roadshow-ja stb. Mi ez, ha nem az instabilitás jele?
Hát igen, ez is egy lehetséges olvasat.
De van itt egy másik lehetséges olvasat is.
Én úgy gondolom, hogy egy rezsim stabilitásának a mércéje nem a válságok elkerülése, hanem a rájuk adott válasz hatékonysága.
Egy társadalom stabilitásának a mércéje pedig az utca emberének a viselkedése a nyilvános térben, válság idején.
A válságok, persze nem lettek egyenlőnek teremtve, és érkezhetnek egzisztenciális, kevésbé egzisztenciális és pszeudo válság kiszerelésben is. Ha az arc a lélek tükre, akkor egy főváros pedig egy társadalomé. Az, hogy egy főváros milyen arcot mutat válság idején, igen sokat elárul a társadalom egészségéről, kohéziójáról és mentális stabilitásáról.
Milyen arcot mutatott Moszkva miközben a bahmuti muzsikusok bahmuti rémképeket ígérve repesztettek a sztrádán a főváros felé? Meglepően sztoikusat.
Az élet, a normalitás ment tovább, a levegőben vibráló feszültség ellenére. Nem tudom megállni, hogy ne hasonlítsam össze ezt az összefogott sztoicizmust azzal, amit a francia, a belga, a kanadai és az amerikai fővárosokban láttunk az utóbbi egy-két évben.
A fosztogatást, a gyújtogatást, védtelen polgárok terrorizálását, az évszázadok munkájával felhalmozott értékek vandalizálását, a törvény és a legelemibb normák semmibevételét stb.
És mik voltak azok az egzisztenciális válságok, amik ezeknek az anarchiába oltott káoszörvényeknek igazolásul szolgáltak? Egy akasztani való zsivány esete egy rasszista rendőrrel? Egy mérsékelt nyugdíjkorhatár-emelés? Egy győztes focimeccs? Egy elnök látogatása egy fővárosi templomban? Egy vörös pulóveres alkotmánybíró beiktatása? Egy oltás kötelezővé tétele néhány kamionos számára?
Ezért lángoltak hónapokon át a civilizáció fellegvárainak kikiáltott fővárosok? Ezért váltak hosszú hónapokon át kormányozhatatlanná a világ leggazdagabb államai? Ezért kellett kvázi polgárháborús hangulatot szítani ember és ember, polgár és polgár között?Oroszországnak csak egy Prigozsinja van."
Nekünk egy egész rakományra való van belőlük. Az ő egyetlen Prigozsinjuk csupán egy vasvillás orosz kulák, akinek államosítani akarták a hadseregbizniszét és ő a téeszcsé elől a puccsba menekült. A mi Prigozsinjaink számára a káosz nem pusztán eszköz, hanem egy magasztos cél és életpályamodell.
Ez az oka annak, hogy az ostromló seregre váró Moszkva a stabilitás szigete a mi, békeidőben is káoszba merülő metropoliszaink mellett."
<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Frobert.c.castel%2Fposts%2Fpfbid02EkWxu9v5BrvgfsFGue1jyQymQ9o2tRYbWjBb7YrB9v1qsCM8pCB9ZZHeBFA2jLKel&show_text=true&width=500" width="500" height="716" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>
0 Megjegyzések