Vaszil Zvarics lengyelországi ukrán nagykövet elfogadhatatlannak és szerencsétlennek nevezte Lukasz Jasina lengyel külügyminisztériumi szóvivő szavait arról, hogy Kijevnek bocsánatot kell kérnie a volinyi mészárlásért.
“Elfogadhatatlan és szerencsétlen minden olyan kísérlet, amely Ukrajna elnökére vagy Ukrajnára akarja ráerőltetni, hogy mit kell tennünk a közös múltunkkal kapcsolatban” – írta Zvarics a Facebook-oldalán.
Közölte, hogy Kijev kész a párbeszédre és a kölcsönös megértésre, de “tiszteletet és kiegyensúlyozottságot kért a nyilatkozatokban”.
Szerinte az ukrán-lengyel kapcsolatokban a valódi megbékélés képlete, amelyet a két ország egyházainak hierarchái is alapul vettek, a következő: “megbocsátunk és bocsánatot kérünk”.
Korábban Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője az Onet portálnak adott interjúban azt mondta, hogy Varsó bocsánatkérést vár Kijevtől a volinyi mészárlás miatt.
A volinyi mészárlás értelmezésének kérdése, valamint az Ukrán Felkelő Hadsereg korszakának ukrán nacionalista vezetőivel való bánásmód az egyik legnehezebb kérdés Varsó és Kijev kapcsolataiban.
2016 nyarán a lengyel parlament alsóháza határozatot fogadott el, amelyben július 11-ét a második Lengyel Köztársaság lakosai ellen 1943-1945-ben az ukrán nacionalisták által elkövetett népirtás áldozatainak nemzeti emléknapjává nyilvánította. A lengyelek szerint az az ukrán felkelő hadsereg támogatói tömeges gyilkosságokat követtek el Volhínia, Kelet-Galícia és a II. lengyel köztársaság délkeleti tartományainak lengyel lakossága ellen.
Az ukránok ezeket az eseményeket a lengyel Armia Krajowa és az ukrán felkelő hadsereg közötti háború következményének tekintik. Kijev 10-20 ezer főre becsüli veszteségeit. A Verhovna Rada nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítéli a lengyel szejm döntését, hogy a volinyi mészárlást népirtásnak ismeri el. Az ukrán képviselők úgy vélik, hogy ez a döntés “veszélyezteti a két ország politikai és diplomáciai eredményeit”.
0 Megjegyzések