Helsinki állítólag már tárgyalásokat folytat Washingtonnal egy védelmi együttműködési megállapodásról (DCA), amely lehetővé tenné az amerikai csapatok szabad bevetését az újonnan felvett NATO-államban – mondta Mikael Antell finn külügyi tisztviselő a Helsingin Sanomat (HS) című lapnak.
Az újság arról számolt be, hogy Antell, aki a Külügyminisztérium politikai ügyekért felelős főigazgató-helyettese, vezeti a kétoldalú tárgyalásokat, és hogy a megbeszélések legutóbbi fordulójára a múlt héten került sor a finn fővárosban.
Antell szerint a megállapodás célja, hogy kiegészítse Finnország jelenlegi NATO-tagságát, amelyet áprilisban kapott meg, és az amerikai jelenlét és a védelmi eszközök előzetes állomásoztatása révén megszilárdítsa az ország elrettentő és védelmi képességeit.
“A legfontosabb, hogy a megállapodás lehetővé teszi a zökkenőmentes együttműködést az Egyesült Államokkal minden biztonsági helyzetben és rövid időn belül is” – mondta a lapnak.
Kifejtette, hogy a megállapodás lehetővé tenné az amerikai csapatok belépését és tartózkodását, az anyagok előzetes tárolását és az esetleges infrastrukturális beruházásokat az amerikai kongresszus által a Pentagon számára biztosított pénzeszközök révén.
Antell megjegyezte, hogy bár a megállapodás befektetési lehetőségeket teremthet Finnországban, konkrét befektetésekről még “korai lenne spekulálni”. Azt azonban felvetette, hogy ez lehet például az F-35-ös vadászrepülőgépek karbantartási központjának finanszírozása.
A magas rangú diplomata azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem törekszik állandó jelenlétre az országban, hanem a rotáció elve alapján igyekszik működni, vagyis különböző időtartamra ki- és beköltöztetni a csapatokat.
Azt is megjegyezték, hogy a DCA nem terjed ki a nukleáris fegyverekre.
A lap szerint a Finnország és az Egyesült Államok közötti hivatalos szintű tárgyalások várhatóan a jövő évig tartanak, majd a megállapodás tervezete parlamenti megfontolásokon megy keresztül.
Az Egyesült Államok jelenleg Dániával és Svédországgal is hasonló megállapodásokat köt. Ned Price külügyminisztériumi szóvivő még januárban kijelentette, hogy az ilyen megállapodások “elmélyítenék” Washington biztonsági partnerségét ezekkel az országokkal és “megerősítenék a transzatlanti biztonságot”.
Tavaly májusban Svédország és Finnország lemondott régóta fennálló semlegességéről, és jelezte csatlakozási szándékát az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz, arra hivatkozva, hogy Oroszország ukrajnai katonai művelete miatt fenyegetést érzékel.
Finnország április 4-én hivatalosan a NATO 31. tagjává vált, míg Svédország pályázatát továbbra is Törökország és Magyarország akadályozza, akik nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva tiltakoztak Stockholm tagsága ellen.
0 Megjegyzések