A jelentés szerint a tagállamok a legtöbb, 28 890 esetben ukrán állampolgárok esetében tagadták meg az uniós belépést
A nemzeti hatóságok tavaly 141 060 nem uniós állampolgártól tagadták meg, hogy belépjenek az Európai Unió területére, és 1,08 millióról derült ki, hogy illegálisan tartózkodik valamelyik uniós országban; a területén illegálisan tartózkodó legtöbb nem uniós állampolgárt Magyarország jelentette – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós statisztikai hivatal szerint 2022-ben Lengyelország volt az az uniós tagország, amely a legtöbb nem uniós állampolgár esetében tagadta meg a belépést, számuk 23 330 volt. Lengyelországot Magyarország (15 780), majd Horvátország (11 800) és Írország (9 240) követte.
A jelentés szerint a tagállamok a legtöbb, 28 890 esetben ukrán állampolgárok esetében tagadták meg az uniós belépést, noha ez az arány 2021-hez képtest 43 százalékkal volt alacsonyabb. Az ukrán állampolgárok uniós belépése megtagadásának fő okai között szerepelt, hogy az érintettek egy hat hónapos időszakon belül már letöltötték azt a három hónapot, amit hivatalosan az EU-ban tartózkodhatnak, többeknek nem volt érvényes vízumuk vagy tartózkodási engedélyük, illetve tartózkodásuk „célja és feltételei nem voltak indokoltak”. Az uniós belépésre nem jogosultak második legnagyobb csoportját Albánia (15 630) és Oroszország (10 860) állampolgárai alkották.
A hatóságok 2022-ben mintegy 1,08 millió nem uniós állampolgárról állapították meg, hogy illegálisan tartózkodik az EU-ban, ami 2021-hez képest 59 százalékos növekedést jelent. A területén illegálisan tartózkodó legtöbb, 222 520 nem uniós állampolgárt Magyarország jelentette. Magyarországot Németország (198 310) és Olaszország (138 420) követte. Az EU-ban illegálisan tartózkodók legnagyobb számában szíriaiak (175 960), majd Afganisztán (119 520) és Marokkó (60 215) állampolgárai voltak.
Tavaly 422 400 volt azon nem uniós állampolgárok száma, akik estében a nemzeti hatóságok azt állapították meg, hogy nem jogosultak nemzetközi védelemre, ezért őket az adott ország elhagyására szólították fel. Ez a szám tavaly 23 százalékos növekedést mutatott az előző évhez képest.
A legtöbb, 135 650 nem uniós állampolgárt Franciaország utasította területének elhagyására, majd Horvátország (40 525) és Görögország (33 500). A tagállamok területének elhagyására felszólítottak legnagyobb csoportját algériaiak (33 535), marokkóiak (30 510) és pakisztániak (25 280) alkották.
A kiutasításra vonatkozó végzés kiadását követően 96 795 embert küldtek vissza más országokba, köztük olyan uniós országba, ahol menedékkérelmüket az érintettek először nyújtották be. Közülük 77 530-an voltak olyanok, akiket az EU elhagyására szólítottak fel – közölték.
Tavaly 96 795 nem uniós állampolgár tért vissza egy másik országba, valamely uniós ország területének elhagyására vonatkozó végzés kiállítását követően. A legtöbb nem uniós állampolgár visszatéréséről Franciaország számolt be (14 240), majd Németország (13 130) és Svédország (10 490). A más országba visszaküldött nem uniós állampolgárok közül a legtöbben albánok (9950), georgiaiak (8040) és a szíriaiak (5590) voltak.
0 Megjegyzések