A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Twitteren (X-en), Instagramon, Threadson vagy YouTube-on!

Brüsszel úgy baszik ki mindenkivel, ahogy csak akar: most éppen a magyar, a cseh és a szlovák gazdák kerültek terítékre


Az orosz–ukrán háború továbbra is hatással van az EU mezőgazdasági ágazatára


Teljességgel érthetetlen, hogy az uniós mezőgazdasági miniszterek hétfői tanácskozásán az Európai Bizottság úgy döntött: a piacra zúduló ukrán gabona árletörő hatása miatti zavarok ellensúlyozására nem mind a hat érintett kelet-európai tagállamnak – Lengyelországnak, Romániának, Bulgáriának, Csehországnak, Szlovákiának és Magyarországnak – ad kárenyhítő támogatást, hanem csak az első háromnak. A lengyelek, a románok és a bolgárok összesen 56 millió eurót, átszámítva mintegy 22,4 milliárd forintot kapnak.

Az értetlenség azért jogos – felteszem, nemcsak mi, magyarok, hanem a csehek és a szlovákok sem értik, hogy miért maradtak ki a támogatásból –, mert az Európai Unió a szóban forgó agrárpénzeknél nagyságrendekkel többet költ Ukrajnának szánt lőszerre és fegyverekre. Miközben az agrárpiaci helyzet éppen Ukrajna inváziója után állt a feje tetejére mind a hat érintett tagországban.

Továbbgördülő háborús hatás

Nem vonnám kétségbe, hogy az Európai Bizottság és az Európa Tanács a tagállamok által szolgáltatott információk alapján górcső alá vette az agrár-élelmiszeripari termékek uniós piaci helyzetét. Úgy volt, hogy hétfőn a miniszterek felmérik a piac általános állapotát, és megvizsgálják az ágazatok és régiók közötti eltéréseket. Megvitatják továbbá az EU agrár-élelmiszeripara előtt álló kihívásokat, köztük az orosz–ukrán háborút, az állat-egészségügyi betegségeket, például a madárinfluenzát és az afrikai sertéspestist, a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott kereskedelem ingadozásait, valamint a magas élelmiszerárak hatását az alacsony jövedelműekre. Megvitatni tervezték a háztartások és a változó fogyasztási minták, valamint az Európai Bíróság neonikotinoidokkal kapcsolatos, közelmúltbeli ítéletének hatását is.

Azt viszont tényleg nem értem, hogy ha a fentiek közül megvizsgálták, mondjuk, a piaci helyzetet, hogy nem tűnt fel, hogy a gabona árszintje például Magyarországon tavaly lecsökkent. Egy év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Nem lehet kérdéses, hogy noha a konfliktus nem fenyegette az európai élelmezésbiztonságot, az EU mezőgazdasági ágazatára gyakorolt ​​hatása továbbra is fennáll. Az orosz–ukrán háború előtt az EU nagymértékben támaszkodott Oroszországra és Ukrajnára olyan kulcsfontosságú importtermékek tekintetében, mint a gabonafélék, a növényi olajok, a baromfihús, a műtrágyák, a kőolaj és a földgáz. Az érintett ágazatok közül sokra már korábban is nyomás nehezedett a szélsőséges időjárási viszonyok, a magas inputárak és a kereskedelmi ingadozások miatt.

Uniós kényszerintézkedések

Az elmúlt évben számos intézkedést vezettek be annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is exportálhasson agrár-élelmiszeripari termékeket. Ilyen például az EU által 2022 májusában létrehozott szolidaritási sávok alkalmazása az élelmiszerexport szárazföldi szállításának elősegítésére vagy az autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése 2022 júniusában, az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, kvóták és kereskedelmi védelmi intézkedések felfüggesztése érdekében. Ide lehet sorolni az ENSZ és Törökország által közvetített, fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodást 2022 júliusában a tengeri útvonalak helyreállítása érdekében, amely biztonságos kereskedelmi folyosó megnyitásával járt a Fekete-tengeren.


Az autonóm kereskedelmi intézkedések, valamint a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás megújítása sem lehet kérdés. Emlékeztetnék arra, hogy az Európai Bizottság 2022. február 23-án javaslatot fogadott el az autonóm kereskedelmi intézkedések további egy évre történő megújítására vonatkozóan, és a javaslatot az Európa Tanács és az Európai Parlament elkezdte vizsgálni. A fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás március 18-án járt le, március 13-án Oroszország a megállapodás további hatvan nappal történő meghosszabbítását javasolta a megállapodásban előírt, 120 napos meghosszabbítás helyett. A napokban pedig Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tévő megállapodás meghosszabbításáról. Más kérdés, hogy az ukránok szerint 120, az oroszok szerint 60 nappal toldották meg az egyezség hatályát.

Hogyan érintett az EU mezőgazdasága?

Mindeközben az ukrajnai háború két fő módon érinti az EU mezőgazdaságát. Egyrészt a mezőgazdasági „inputok”, például az energia, az állati takarmány és a műtrágyák magas árai kihívást jelentenek a gazdálkodók számára az EU-ban, bár az inputköltségek és a gazdálkodók jövedelme is stabilizálódott az elmúlt hónapokban. A leginkább érintett ágazatok közé tartozik a hús- (különösen a baromfi-), a bor-, valamint a gyümölcs- és zöldségágazat. A tejiparra is hatással volt az árak esése, a balti országokban hangsúlyosabban. Másrészt az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizációja és a szárazföldi szolidaritási sávok piaci zavarokhoz vezettek a szomszédos országokban. Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa a Mezőgazdasági és Halászati ​​Tanács január 30-i ülésén maga vetette fel a mezőgazdasági tartalék aktiválásának lehetőségét az érintett gazdálkodók kártalanítására.

Azzal pedig az uniós döntéshozók is tisztában vannak, hogy a legfrissebb statisztikák szerint 2022 januárja és novembere között az EU agrár-élelmiszerkereskedelmének összértéke 23 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest. Az EU-ba irányuló ukrán import pedig egyenesen 90 százalékkal bővült, azaz majdhogynem megduplázódott, elsősorban a gabona- és olajos magvak behozatalának köszönhetően. Ezzel együtt csökkent az EU oroszországi exportja, különösen a kertészeti termékek, a gabona és olajos magvak, valamint az állati termékek esetében, és visszaesett a Kínába irányuló export is a sertéshús, a gabonafélék és a növényi olajok kivitelének csökkenése miatt, miközben az import 66 százalékkal növekedett. Az EU Egyesült Királysággal folytatott kereskedelme is összességében nőtt: az export 15 százalékkal, az import pedig 30 százalékkal. Növekedett az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem is: az EU exportja 20 százalékkal, míg az importja 36 százalékkal.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések