Hirdessen itt

Jelentősen növelheti egyes születési rendellenességek kockázatát az első trimeszteri influenza


A szakemberek szerint ezért különösen fontos a védőoltás beadatása már a terhesség tervezésekor és alatt is 

Átlagosan ötven százalékkal magasabb lehet a fejlődési zavarok kialakulásának kockázata azoknál a magzatoknál, akiknél az édesanya a várandósság első három hónapjában influenzafertőzésen esik át – állapították meg a Semmelweis Egyetem kutatói.

Az egyetem az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, hogy a kutatók több mint tízezer magyar és nemzetközi tanulmányt néztek át, amelyek közül végül tizennégy, 1964 és 2022 novembere között publikált cikk adatait vetették össze. Az összefoglaló elemzés, amely a világon elsőként fókuszál kizárólag az első trimeszterben lezajlott influenza szövődményeire, nemrég a Viruses című szaklapban jelent meg – tették hozzá.

A kutatók megállapításai között szerepel, hogy a leggyakoribb, nem genetikai eredetű rendellenességek között a velőcsőzáródási problémák (nyitott gerinc és egyéb agyi fejlődési rendellenességek), az ajak- és szájpadhasadékok, illetve a veleszületett szívhibák szerepelnek.

A szakemberek szerint ezért különösen fontos az influenza elleni védőoltás beadatása már a terhesség tervezésekor és alatt is.

A közleményben idézték Mátrai Ákost, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának szakorvosát, aki azt mondta, hogy 85 855 szülés adatait hasonlították össze, 20–45 éves korú nők esetében.

Az eredmények alapján egy egészséges terhességhez képest a születési rendellenességek kockázata összességében ötven százalékkal (másfélszeresére) nőhet, ha az anya a terhesség első három hónapjában lesz influenzás.

Ezen belül az úgynevezett velőcsőzáródási problémák kialakulásának veszélye átlagosan 148 százalékkal (2,48-szorosára) nőhet, amelyek jelentősége azért is kiemelkedő, mert a genetikai abortuszok leggyakoribb okai közé tartoznak.

Átlagosan hasonló mértékben, szintén 2,48-szorosára nőhet az ajak- és szájpadhasadék kialakulásának kockázata is.

Az így született gyermekek gyakran táplálkozási nehézségekkel küzdenek, illetve hallásvesztés és beszédprobléma alakulhat ki náluk – tette hozzá Mátrai Ákos.

A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata átlagosan 63 százalékkal (1,63-szorosára) emelkedhet. Ezen belül az aortaszűkület (aorta coarctatio) kialakulásának veszélye akár négyszeresére is növekedhet a terhesség első harmadában elkapott influenzafertőzés következtében.

Az elemzett tanulmányok egy része arról is beszámolt, hogy a végtagfejlődési és szemanomáliák kialakulásának kockázata is magasabb lehet.

Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz. Ezért ha valaki várandósan mégis megfertőződik, a szakemberek a lázcsillapítás fontosságát és a magzat rendszeres ultrahangos szűrését ajánlják. Korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy folsav és vitaminok szedésével szintén megelőzhetők az anomáliák.

Becslések szerint a terhességek 3–5 százalékában fordul elő valamilyen születési rendellenesség, ami az újszülöttek halálozásának 20–25 százalékáért felel – olvasható az egyetem közleményében.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések