Kövér László szerint Magyarország nemzeti érdeke egy szuverén, erős, demokratikus és a polgárainak, köztük az ott élő magyaroknak, életlehetőséget biztosító Ukrajna. Az Országgyűlés elnöke az InfoRádió Aréna című műsorának keddi adásában a háború mellett a szankciós politikáról, a visegrádi együttműködésről és az uniós vállalásokról is beszélt.
A házelnök az interjúban azt mondta: az orosz-ukrán
háború megváltoztatta a világ geopolitikai térképét. Hangsúlyozta, ahogy
a szankciós politika elindult, egyre világosabbá vált: vannak
törekvések arra, hogy Oroszországot gazdasági és politikai értelemben is
leválasszák Európáról, az Európai Unióról, egy „új vasfüggöny”
létrehozásával. Ezek nem feltétlenül európai kezdeményezésűek, de az
európai politikai elit valamiért ennek lelkes támogatójává vált – tette
hozzá.
Kövér László szerint mindez azt jelenti, hogy az
egybefüggő, az érdekek kölcsönös, méltányos beszámításán alapuló
gazdasági és politikai kooperáció, amely egységes Eurázsiát hozhatott
volna létre Portugáliától Dél-Kelet-Ázsiáig, jelenleg elesni látszik.
Az
Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: sem a nemzetközi jog, sem pedig az
emberi, erkölcsi szabályok alapján nem menthető fel Oroszország az
agresszió vádja alól.
„Aki az első puskalövést elsüti, az a
felelős alapvetően” – mondta. Azonban szerinte a nyugati világ is
elkövetett egy stratégiai hibát, amikor Ukrajnát is megpróbálta nemcsak
kivonni az orosz érdekszférából, hanem egy nagy lélekszámú és
felfegyverzett bázissá tenni Oroszországgal szemben.
A szankciós
politika sokkal többet ártott Európának, mint Oroszországnak –
jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Azt mondta: harcolni kellene
Közép-Európában azért, hogy ne legyen a térség egy észak-atlanti
birodalom keleti perifériája, és sokkal inkább közvetítő zónának kellene
maradnia, mint eddig.
Új békerendszerre lenne szükség
Kövér László szerint a fegyveres konfliktus mihamarabbi lezárására, és utána olyan új közép-európai vagy európai békerendszerre lenne szükség, amelyben egymás méltányos biztonsági igényeit számításba veszik.
Ukrajnáról
megjegyezte: sok teendő van még addig, hogy nyugati segítséggel valóban
az európai uniós csatlakozásra számításba vehető országgá váljon. A
magyaroknak ez az érdeke, efelé kell törekedni, nemzetközi jogi
értelemben pedig Ukrajnának a nemzetközileg megállapított határai
közötti szuverenitás az, amelyet vissza kell követelnie, a Krím
félszigetet is beleértve. Ebben csak akkor lehet változás, hogyha
Ukrajna is beleegyezik – tette hozzá.
A NATO-nak védekező pozícióba kell helyezkednie
A
NATO-ról azt mondta: ebben a pillanatban védekező pozícióba kell
helyezkednie, és készülnie kell arra az egyébként szerinte nem valószínű
forgatókönyvre, hogy Oroszország ezt a háborút kiterjeszti valamelyik
NATO-tagállam területére is. Méltatta a NATO politikai és katonai
vezetését a bölcs eljárásért, amellyel igyekszik megakadályozni azt a
lehetőséget, hogy ez a háború eszkalálódjon.
Kitért arra is, hogy
van egy látható törésvonal Közép-Európában, az Oroszországgal való
egyszer és mindenkorra szakítást erőltető balti államok, Lengyelország
és Románia, illetve az inkább békepárti Csehország, Szlovákia és
Magyarország között. Le kellene ülnünk beszélgetni arról, hogy megértsük
a másik álláspontját - jelentette ki.
Kövér László jónak látná,
ha a visegrádi négyek vissza tudnának térni arra a nyomvonalra, amikor
azokra a kérdésekre koncentráltak, amelyekben értelemszerű egyezés vagy
érdekazonosság volt.
Középútra lenne szükség a szankcióknál
A szankciókról szólva azt mondta: normális középútra lenne szükség, de leginkább bele sem kellett volna menni egy olyan utcába, ami eleve zsákutcának tűnt.
A szankciók megszavazásáról úgy fogalmazott: ha
csak annyit tud elérni a magyar kormány, hogy Magyarországot a számára
leghátrányosabban érintő szankciós következmények alól kivonja, akkor az
a helyes, ha csak ennyire törekszik és ha tud, akkor kompromisszumot
köt.
A házelnök példaként említett erre Dániát – de a britek is
ilyenek voltak – amely már a csatlakozáskor bizonyos feltételeket
támasztott, hogy milyen európai együttműködésben nem akarnak részt
venni.
Az európai uniós feltételességi eljárásról szólva Kövér
László kiemelte, a magyarok gyakorlatilag mindenben teljesítették azokat
az elvárásokat, amelyeket egy alkufolyamatban konkretizáltak az Európai
Bizottsággal.
A pénztártól való távozás után utólagos reklamációt nem érdemes tenni – jegyezte meg.
A
vállalások közül még van, amely – az Országos Igazságszolgáltatási
Tanács és az Országos Bírói Tanács közötti hatáskör módosítása - időben
átcsúszik a tavaszi törvényalkotási teendők közé – ismertette. Arra is
kitért: a finn és a svéd NATO-csatlakozás szavazása a tavaszi ülésszak
elején várható.
Kövér László várakozásai szerint a 2024-es választási évben a háború befejezése és a következményeinek kezelése áll majd a viták középpontjában.
Nyilvánvalóan az európai parlamenti választás is arról szól majd, hogy milyen nyomvonalon induljon tovább egy újabb ciklust kezdve az Európai Unió – mondta.
Az a kérdés, hogy megvan-e az a szuverenitásunk, hogy megfogalmazzuk a saját érdekeinket és utána vitában, érvelésben, akár demokratikus diskurzusban, konfliktusban, de egyfajta kompromisszumban, közös megoldásban oldjuk ezeket fel – vélekedett.
Kövér László szerint ez az unió a lényege, és mindenki, aki ettől eltérő politikát próbál megvalósítani, szembemegy azzal, amiért létrehozták az Európai Uniót.
Tehát paradox módon, minél nemzettibbek lesznek azok a kormányok, amelyek az Európai Tanácsban majd képviseltetik magukat – bár ezt nem az európai parlamenti választás dönti el –, annál nagyobb eséllyel fog Európa saját európai közös érdekeit tekintve egy optimális politikát kialakítani – mondta az interjúban az Országgyűlés elnöke.
0 Megjegyzések