A Fővárosi Törvényszék 1,5 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte a film producerét, Kálomista Gábort és a készítő Megafilm Kft-t. Az ítélet szerint az alperes nem magával a filmmel, hanem az ahhoz kapcsolódó kommunikációval sértette Hann Endre személyiségi jogait.
Ítéletet
hirdetett ma első fokon a Fővárosi Törvényszék az ElkXrtuk című film
kapcsán Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet
ügyvezető igazgatója által indított személyiségi jogi perben, és részben
helyt adott a Medián vezetője keresetének.
Hann azért perelte
be a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgását feldolgozó
játékfilm producerét, Kálomista Gábort, illetve a film gyártóját, a
Megafilm Kft.-t, mert az alkotás
egyik kulcsfigurájának számító szereplőt szerinte róla mintázták, és negatív színben tüntették fel.
Szerepe
szerint az Endre névre hallgató figura az, aki a filmben
közvélemény-kutatóként a háttérből irányítja a Gyurcsány-kormány
döntéseit, hamis kutatási adatokat közöl és titokban egyeztet
miniszterekkel.
A Medián vezetője először peren kívüli egyezséget
ajánlott, amely szerint nyilvános bocsánatkérés és 3 millió forint
sérelemdíj ellenében eláll a keresettől. Kálomista azonban nem fogadta
el az ajánlatot, így Hann benyújtotta keresetét, amelyben több, szerinte
valótlan utalás, állítás helyesbítését kérte:
-azt, hogy olyan szándékosan manipulált közvélemény-kutatási adatokat mutatott be, amely a valósnál magasabb támogatottságot mért az akkori kormánypártok, az MSZP-SZDSZ koalíció estében és a valósnál alacsonyabbat az ellenzékben lévő Fidesznél;
-hogy az őszödi beszéd kiszivárgását megelőző időszakban fontos szereplője a politikai döntéshozatalnak, folyamatos kapcsolatban volt Szilvásy György titokminiszterrel;
-hogy részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában és azt azt követő kormányzati kommunikáció alakításában.
Hann
azonban később módosította keresetét, és ebben fogalmazta meg, hogy a
film mellett, az alkotáshoz kapcsolódóan a felperesi nyilvános
kommunikációt is sérelmezi. Lényegében arra hivatkozott, hogy ha
Kálomistáék a filmről szóló, 2021 október 20-án, a Megafilm honlapján
megjelent cikkben nem azonosítják direkt a film egyik szereplőjét vele,
akkor ezt a nézők nem feltétlenül tették volna.
A jó hírnév sérelme
Kálomista egy interjúban elmondta, hogy a filmbéli Endre karaktere egy közvélemény-kutató archetípust jelenít meg. A film alkotói azt is hangsúlyozták, hogy bár az alkotás megtörtént eseményekre épít, ennek ellenére
egy fikciós film, egy politikai thriller és így nem lehet tényszerű állításokat számon kérni rajta.
Így pedig a jó hírnév megsértése sem merülhet fel.
Kálomista
jelezte, számára „az is furcsa, hogy amikor szerintük a művészi
szabadság sérül – márpedig itt a művészi szabadságot alapjaiban
kérdőjelezik meg –, az egész balliberális oldal ordítva sikítozik, most
viszont mindenki nagyon csendben van. Ha valaki cenzúráért kiáltana,
most kiáltson, amikor a bíróságra terelik egy játékfilm sorsát” –
hangsúlyozta.
Ítélet
A Bérces Renáta bíró által ma kihirdetett ítélet szerint Kálomista, illetve a Megafilm
megsértette Hann jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, a 2021. október 20-án megjelentetett, a film egyes szereplőit bemutató közleményével.
Ebben
a Megafilm beazonosíthatóan, névvel és képpel jelentette meg Hann
Endrét, akit abban a hamis színben tüntettek fel, hogy a Medián
vezetőjeként, a film Endre nevű szereplőjéhez hasonlóan, ő maga is 2006
őszén közvélemény-kutatóként, a Medián vezetőjeként manipulált kutatási
adatokat tett közzé, részt vett a kormányzati döntések meghozatalában és
ennek kapcsán folyamatosan kapcsolatban volt miniszterekkel. Emellett
részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában, ő készítette elő az
arra adandó politikai választ, és részt vett a jogellenes rendőri
erőszakról szóló döntések meghozatalában.
Alapjogi ütközések
Ítéletében
a bíróság eltiltotta Kálomistáékat a további jogsértésektől, valamint
1,5 millió forintos sérelemdíj és 500 ezer forintos perköltség
megfizetésére valamit egy sajnálkozó közlemény megjelentetésére
kötelezte az alpereseket.
A bíró indoklása szerint a művészet
szabadsága megilleti alperest, de csak addig, míg nem ütközik más
alapjogokba, így jelen esetben az emberi méltóság védelmébe.
A bíró azzal érvelt, hogy a nézők a már idézett cikket megismerve tekintették meg a filmet,
a közlemény pedig ráerősített arra, hogy a filmben szereplő Endre azonos a Medián vezetőjével.
Bérces
Renáta elmondta: a felperes első keresete alapján nem szankcionálta a
film készítőit, a kibővített kereset kapcsán, az alkotás és az ahhoz
kapcsolódó kommunikáció alapján azonban azt állapította meg, hogy
sérültek a Medián vezetőjének jogai.
Az ítélet nem jogerős.
0 Megjegyzések