Az Európai Uniónak el kell döntenie, hogy az ukrajnai konfliktust diplomáciai úton vagy erőszakos módon akarja-e megoldani – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtöki tájékoztatóján.
Arra a kérdésre, hogy kommentálja Ausztria jelentett javaslatát a de-eszkalációs tárgyalások megrendezésére, Zaharova azt mondta, hogy Moszkva csak azután tud ilyen kezdeményezéseket fontolóra venni, miután az EU kitalálta, hogy mit képvisel Ukrajnával kapcsolatban.
Oroszország többször hallott "ellentmondó nyilatkozatokat" az EU részéről – mondta. Zaharova megjegyezte, hogy számos állítólagos kezdeményezést terjesztettek elő a tagállamok, amelyeket később visszavontak, vagy nem követtek nyomon, mert Brüsszel nem hagyta jóvá őket.
"Másodszor, az EU-nak is el kell döntenie, hogy a [Ukrajnáról szóló] tárgyalásokat vagy a harctéri megoldást támogatja, ahogyan [Josep] Borrell [uniós külügyi vezető] fogalmazott" – mondta.
Zaharova megjegyzése azután hangzott el, hogy Borrell szerdán jelezte, hogy az EU kész "diplomáciai megoldást" keresni az ukrajnai konfliktusra, de fogadkozott, hogy a blokk továbbra is katonai és pénzügyi támogatást nyújt Kijevnek, miközben szankciókkal fokozza a nyomást Oroszországra.
Áprilisban azonban Borrell egészen másként nyilatkozott, akkor azt állította, hogy az ukrajnai konfliktust "a csatatéren fogják megnyerni".
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítsanak az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és "erős fegyveres erők létrehozására" használja fel.
A szeptember végén tartott népszavazások során a két Donbassz köztársaság, valamint a Zaporozsjei és a Herszon régió elsöprő többséggel szavazott az Oroszországhoz csatlakozás mellett. Szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök törvénybe iktatta a volt ukrán területekkel kötött egyesülési szerződéseket, amelyek így hivatalosan is Oroszország részévé váltak. Ezt megelőzően az orosz vezető megfogadta, hogy a külső fenyegetésekkel szemben "minden szükséges eszközt" bevet az ország területi integritásának megvédésére.
Arra a kérdésre, hogy kommentálja Ausztria jelentett javaslatát a de-eszkalációs tárgyalások megrendezésére, Zaharova azt mondta, hogy Moszkva csak azután tud ilyen kezdeményezéseket fontolóra venni, miután az EU kitalálta, hogy mit képvisel Ukrajnával kapcsolatban.
"MINDENEKELŐTT AZ EU-NAK KELLENE DÖNTENIE ÖNMAGÁRÓL" – MONDTA ZAHAROVA, SÜRGETVE AZ EU-T, HOGY DÖNTSE EL, EGYSÉGES KÜLPOLITIKÁT FOLYTAT-E, VAGY A DÖNTÉSEKET AZ EGYES TAGÁLLAMOK HOZZÁK MEG.
Oroszország többször hallott "ellentmondó nyilatkozatokat" az EU részéről – mondta. Zaharova megjegyezte, hogy számos állítólagos kezdeményezést terjesztettek elő a tagállamok, amelyeket később visszavontak, vagy nem követtek nyomon, mert Brüsszel nem hagyta jóvá őket.
"Másodszor, az EU-nak is el kell döntenie, hogy a [Ukrajnáról szóló] tárgyalásokat vagy a harctéri megoldást támogatja, ahogyan [Josep] Borrell [uniós külügyi vezető] fogalmazott" – mondta.
Zaharova megjegyzése azután hangzott el, hogy Borrell szerdán jelezte, hogy az EU kész "diplomáciai megoldást" keresni az ukrajnai konfliktusra, de fogadkozott, hogy a blokk továbbra is katonai és pénzügyi támogatást nyújt Kijevnek, miközben szankciókkal fokozza a nyomást Oroszországra.
Áprilisban azonban Borrell egészen másként nyilatkozott, akkor azt állította, hogy az ukrajnai konfliktust "a csatatéren fogják megnyerni".
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítsanak az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és "erős fegyveres erők létrehozására" használja fel.
A szeptember végén tartott népszavazások során a két Donbassz köztársaság, valamint a Zaporozsjei és a Herszon régió elsöprő többséggel szavazott az Oroszországhoz csatlakozás mellett. Szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök törvénybe iktatta a volt ukrán területekkel kötött egyesülési szerződéseket, amelyek így hivatalosan is Oroszország részévé váltak. Ezt megelőzően az orosz vezető megfogadta, hogy a külső fenyegetésekkel szemben "minden szükséges eszközt" bevet az ország területi integritásának megvédésére.
0 Megjegyzések