Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely hétfőn a vagyonnyilatkozatokkal és a veszélyhelyzettel kapcsolatos törvényjavaslatokat fogadhat el.
Cikkünket frissítjük! Frissítésért kattints ide!
Párbeszéd: miért ellensége a kormány a napenergiának?
Szabó Rebeka (Párbeszéd) a technológiai és ipari miniszterhez címezte interpellációját, arra várva választ, "miért ellensége az Orbán-kormány a háztartások által termelt tiszta napenergiának".
Szerinte 2010 óta rendre hoznak ezek használatát nehezítő intézkedéseket, legutóbb az áramátvételi kötelezettség megszüntetését. Arról beszélt: miközben az európai kormányok olcsó áramot próbálnak beszerezni saját forrásból, a magyar kabinet épp ezzel ellentétes irányba lépett. Hozzátette, a szigetüzem értelmetlenné teszi a telepítést.
Válaszában Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány a baloldallal szemben azt gondolja, hogy az energetikai kérdések nem ideológiai jellegűek. Hangsúlyozta, Magyarország bővíti atomenergia-kapacitását, Paks üzemidejének meghosszabbításán dolgoznak, emellett folyamatosan bővül a megújuló energiakapacitás is
Jelezte: a nagymértékű betáplálás miatt a rendszer "nem visel el többet", ezért függesztik fel átmenetileg az újabb termelők visszatáplálását, hozzátéve, a hálózat rugalmasságát fejlesztésekkel és innovációkkal egyaránt lehet növelni. Az államtitkár elemi érdeknek nevezte a két új paksi blokk megépítését, értetlenségének adva hangot amiatt, hogy a Párbeszéd az áramhiány felett aggódva miért követelik a Paks II. szerződés felbontását.
Az interpelláló a választ nem fogadta el.
Mi Hazánk: milyen antikommunista követelések mögé áll a kormány?
Novák Előd (Mi Hazánk) azt kérdezte, pártja mely antikommunista követeléseit hajlandó megvalósítani a kormány.
Az elmúlt három évtized MSZP- és Fidesz-kormányainak közös szégyenéről beszélt, mondván, nem tárták fel az állampárti és titkosszolgálati múltat, nem történt meg az elszámoltatás, a kiemelt nyugdíjak megvonása és a meghurcoltak pluszjuttatásának megadása. Azt kérdezte: hajlandó-e a kormány nyilvánosságra hozni az ügynöklistákat, és mikor vonják meg a kommunista kitüntetések alapján kiosztott nyugdíjpótlékokat.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában megemlítette, az alaptörvény negyedik, 2013-as módosítása kimondta a kommunista rendszer demokráciával összeegyeztethetetlenségét, az elnyomás fenntartóinak el nem évülő felelősségét, egyebek mellett a politikai indítékból elkövetett köztörvényes cselekedetekért, és megteremtette a juttatások csökkentésének, megvonásának lehetőségét - ezt pedig a most interpelláló képviselő nem szavazta meg.
A Mi Hazánk politikusa a választ nem fogadta el.
LMP: mi lesz az oktatásüggyel és a tanári fizetésekkel?
Csárdi Antal (LMP) a belügyminiszterhez fordult interpellációjával és arról beszélt: az elmúlt hét évben szétverték az iskolákat és az oktatást, a helyzet mára tarthatatlanná vált, napjainkban vérlázítóan törvénytelen elbocsátásokkal élnek a helyzetük miatt tiltakozó pedagógusok ellen. Eközben, tette hozzá, a kormányzat még mindig csak ígérget e téren. Azt kérdezte, miért az Európai Uniótól várják a tanárok fizetésemelését?
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára cáfolta az ellenzéki politikus azon kijelentését, hogy a jövő évi büdzsé nem rendel többletforrásokat e területre. Szerinte épp az ellenzék igyekszik megakadályozni, hogy Magyarország hozzájusson a neki járó uniós forrásokhoz, mert "úgy gondolják, hogy minél rosszabb az országnak, annál jobb a baloldali pártoknak".
A képviselő nem fogadta el az interpellációjára adott választ.
A határvadász egységek felállításáról tudakozódott egy fideszes képviselő
Szintén a belügyminisztert interpellálta Fazekas Sándor (Fidesz), azt tudakolva, hogyan halad a határvadász egységek szeptemberben kezdődött felállítása. Azt emelte ki: egész Európa érdeke, hogy minél kevesebben érkezzenek a kontinensre illegálisan olyanok, akik nem tisztelik a kultúránkat, csupán letelepedni akarnak.
Válaszában Rétvári Bence államtitkár azt hangsúlyozta: a baloldal mindig is tagadta a migráció problémáját és a határ megvédésének szükségességét, így baloldali fordulat esetén akár a határzár lebontása is felmerülhet, mint Szlovéniában.
Mi nem lebontani szeretnénk a kerítést, hanem megvédeni a magyar határt - fogalmazott, megjegyezve, idén már 225 ezernél többen próbáltak meg átjutni a határon, ami napi átlagban körülbelül ezer embert jelent.
Elmondta: eddig 894 leendő határvadásszal kötöttek szerződést, 1-200 fővel indulnak meg a négyhetes képzések, amelyeken fizikai, pszichikai, szellemi és biztonsági követelményeknek egyaránt meg kell felelniük a jelentkezőknek.
Magyarországnak adósa az Európai Unió - fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva, a határvédelem 600 milliárdos költségének két százalékát sem állta Brüsszel, holott legalább a felét ki kellett volna fizetnie az EU-nak. Csak a nemzeti kormány garancia arra, hogy a déli határt megvédjük - tette hozzá.
Az interpelláló képviselő elfogadta a választ.
DK: a pedagógusok bérét emelni kell
Arató Gergely (DK) azt mondta: a pedagógusoknak tett "ígéretekkel már tele a padlás", a kormány pedig érdemben most sem tárgyal sem a szakszervezetekkel, sem a diákokkal, hanem sajtótájékoztatókon kommunikál azokkal, akiknek véleménye van a kérdésről.
A pedagógusok bérét azonnal emelni kell, mert már nem a megfelelő színvonal a kérdés, hanem az, hogy tud-e tovább működni az oktatás - mondta a képviselő. Arról is beszélt, hogy vasárnap az Egységes Diákfront szervezet oktatási kerekasztalt hirdetett, amelyen az árnyékkormány készen áll részt venni, de azt kérdezte: a kormány is ott lesz?
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte: egyetért a béremelési igénnyel, és januártól lesz is pedagógus-béremelés. A kormány arra szeretné fordítani az uniós forrásokat, hogy bő két hónap múlva a pedagógusok bére ne csak tíz százalékkal emelkedjen - hangsúlyozta.
Azonban rámutatott: Arató Gergely több más baloldali képviselővel együtt azok közé tartozik, akik a parlamentben megszavazták, hogy a magyar pedagógusoknak éves szinten nyolc százalékkal csökkenjen a fizetése. Most arról beszél, hogy le kell ülni a tüntetőkkel, államtitkárként azonban azt mondta: a tüntetés nem jó válasz a problémákra - tette hozzá.
Arra is kitért, hogy Dobrev Klára az év eleji pedagógus-béremelést még úgy kommentálta: a pedagógusoknak nincs szükségük választás előtti "kormányzati bizsura".
A képviselő nem fogadta el az interpellációra adott választ.
MSZP: miért nyerészkedik a kormány a 27 százalékos áfakulccsal?
Vajda Zoltán (MSZP) kiemelte: rezsistopra van szükség, nem "fideszes megszorításokra", mert Magyarország egy "soha nem látott" megélhetési katasztrófa küszöbén áll. A magasabb árcéduláknak csupán a kormány a nyertese, mivel a magasabb árakra is 27 százalékos áfakulcs rakódik ugyanúgy, mint a korábbi alacsonyabb árakra - mondta.
Ezért azt kérdezte: miért "nyerészkedik" a kormány a drasztikusan megemelt áram- és gázszámla mellett a világrekordernek számító 27 százalékos áfával, és mikor csökkentik a tüzelőanyagok, valamint az egyetemes villamos-energia és földgázszolgáltatás áfakulcsát az MSZP által javasolt öt százalékra?
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: katasztrófát a baloldal okozott 2009-ben a válságkezelésükkel. Államcsődöt okoztak, holott sem háború, sem szankciók nem voltak.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában a magyar az egyetlen kormány, aki minden embert és minden családot érintő, jelentős megtakarításra is ösztönző rezsitámogatást vezetett be. Hozzátette: ezt is szeretnék fenntartani.
Az interpelláló nem fogadta el a választ.
Momentum: Mikor lesz végre tűzifa Békés megyében?
Sebők Éva (Momentum) felidézte: októberben már beszélt a tűzifahiányról, és még mindig nem kaptak jelzést az emberek a térségi erdészettől arról, hogy lehet menni a fáért. Problémásnak nevezte, hogy megjelentek a csalók, illetve azt is, hogy a fák elszállításáról és feldolgozásáról az igénylőnek kell gondoskodni.
Úgy fogalmazott: "továbbra is tömegkatasztrófának nézünk elébe", melyre nem kínál megoldást a kormány. Ezért azt kérdezte: mikor lesz elérhető tűzifa Békés megyében, milyen megoldást terveznek a szállítási és feldolgozási gondokra, valamint mikor veszik észre azt, hogy "sikerpropagandával nem lehet fűteni"?
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a tűzifaprogram a lakosság megsegítésére indított számos kormányzati intézkedés egyike, amelyet nagy érdeklődés követett. Több helyen a termelési kapacitást meghaladó igény érkezett, három hét alatt akkora, mint az év szeptember közepéig tartó részében.
Az erdőgazdaságok megtesznek mindent annak érdekében, hogy rövid időn belül mindenki megkapja a fát. Zalából, Baranyából, Nyugat-Dunántúlról és Pilisről is érkezik fa a Dél-Alföldre, ahol kevesebb az erdő, az elszállítás és a feldolgozás azonban mindenhol a vásárlók felelőssége - mondta.
A képviselő nem fogadta el az interpellációra adott választ.
Jobbik: csökkenti-e a kormány az üzemanyag adóterheit?
Dudás Róbert (Jobbik) emlékeztetett: már egy éve is javasolta azt, hogy az üzemanyagok adóterheit minimalizálni lehessen, valamint emeljék meg 15-ről 30 forintra a kilométerenként adható adómentes támogatást. Azonban az elmúlt hónapokban folyamatosan csorbította a kormány a kedvezményes tankolás lehetőségét, egyre kevesebben jogosultak a 480 forintos üzemanyagra - tette hozzá.
Mindezt abban az időszakban teszik, amikor az elszállt rezsiköltségek, a világrekorder áfa, a növekvő euróárfolyam miatt családok kerülnek kilátástalan helyzetbe - mondta, és kérdezve, hogy csökkenti-e a kormány az adókat?
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte: egymillió új munkahely jött létre 2010 óta, és annyian dolgoznak Magyarországon, ahányan a rendszerváltás óta még sohasem. Emlékeztetett: a koronavírus-járvány idején a gazdaságvédelmi akcióterv több mint 1,6 millió munkavállalónak nyújtott segítséget.
Ismertette: most is segíti a kormány a kis-és középvállalkozásokat a megnövekedett energiaárak miatt, egyrészt az energiaköltség-növekmény kompenzálásával, másrészt pedig az energiahatékonyság növelő beruházások támogatásával. Emellett számos programmal nyújtanak segítséget a családoknak is - tette hozzá.
Mentelmi ügyek
Az Országgyűlés 141 igen, 38 nem szavazattal felfüggesztette Hadházy Ákos (független) mentelmi jogát. A képviselő ellen rágalmazás miatt tett feljelentést a Baranya megyei Kisvaszar polgármestere, aki sérelmezte a képviselő kijelentéseit egy kisvaszari EFOP-pályázat kapcsán.
A parlament 177 igen, egy nem szavazattal felfüggesztette Csárdi Antal (LMP) mentelmi jogát a legfőbb ügyész kérésére egy közvádas ügyben, hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. A képviselő egy 2018-tól bérelt, I. kerületi lakásban nem fizette a kiszámlázott földgázszolgáltatás díját, egy év alatt meg nem fizetett díjként és késedelmi kamatként összesen 37 806 forint tartozása keletkezett, ami miatt a szolgáltató kikapcsolta a gázt a lakásban. Hogy a szolgáltatást visszakapcsolják, Csárdi Antal benyújtott a Nemzeti Közművek Fölgázszolgáltatónak egy hamis meghatalmazást, amely azt tartalmazta, hogy a lakás Egyesült Államokban élő tulajdonosa a képviselőt meghatalmazta arra, hogy a közműtársaság előtt helyette eljárjon. Az ügyben a tulajdonos ügyvédjének feljelentése nyomán indult eljárás.
Csárdi Antal azt kérte a parlamenttől, függessze fel a mentelmi jogát, mert így tudja bebizonyítani, hogy ennek a támadásnak nincs semmi alapja.
Ugyancsak felfüggesztette az Országgyűlés Novák Előd (Mi Hazánk) mentelmi jogát 171 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett. A Budai Központi Kerületi Bíróság garázdaság, valamint rongálás vétsége miatt kérte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Novák Előd 2019-ben egy XI. kerületi művelődési központban tartott kiállításon - X-alakzatban piros festékszóróval - lefújt egy csókolózó leszbikus párt ábrázoló fotóalkotását úgy, hogy a festékszóróból kifújt festék a kiállító paravánt is érte. 2020-ban pedig a XI. kerületi önkormányzat épülete elől egy szivárványszínű zászlót távolított el társaival a zászlórudat megrongálva.
Novák Előd közölte, vállalja, sőt büszke arra, hogy "bevonta a szivárványos zászlót". "Van, aki az LMBTQ-rövidítés valamelyikére büszke, van, aki haladóbban már a pedofíliára, egyesek már a nekrofíliára, én a normalitáspárti akcióimra vagyok büszke, akármi is jár érte" - fogalmazott.
"Hogy én vagyok a garázda most? Hát, ne szórakozzanak már!" - tette hozzá, azt a véleményét hangoztatva, hogy a kihívóan közösségellenes magatartást azok követték el, akik kitűzték a szivárványos zászlót.
Beszélt arról is, hogy szerinte a homoszexuálisok szaporodásának módja a propaganda. Ennek véget vetne a Mi Hazánk, hogy "legalább a divat- és érdekhomoszexuálisok számát csökkentsük". Szerinte "a homoszexualizmus agresszív mozgalma által hirdetett beteg büszkeséggel" szemben az érintettek méltósággal kellene viseljék sorsukat, nem kellene, hogy kérkedjenek devianciájukkal. Nem kellene gyermekek örökbefogadását sem követelniük, úgy, hogy közben nem is akarnak normális párkapcsolatban élni - tette hozzá.
Elmondta, hogy a homoszexuálisok jogai most is egyenlőek.
Ezen a ponton az elnöklő Latorcai János elvette a szót Novák Elődtől, majd azt kérte a képviselőtől, hogy mindezt a bíróságon mondja el.
Novák Előd felszólalását folytatva közölte, a Mi Hazánk eltörölné a mentelmi jogot, amelyre több nemzetközi példa is van.
Tordai Bence (Párbeszéd) ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy Novák Előd felszólalása a homofób és rasszista megjegyzéseivel kimerítette a gyűlöletbeszéd fogalmát, ezért indítványozta, hogy hasonló esetekben a szót vonják meg a Ház méltóságát és az emberi méltóságot megsértő képviselőktől.
November 1-jétől maximum 180 napra kérhető a veszélyhelyzet meghosszabbítása
November 1-jétől a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti.
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő, kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosítását 142 igen, 31 nem szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A novembertől hatályos jogszabály szerint a felhatalmazás többször is megadható.
Az Európai Bizottság elvárásaihoz igazították a vagyonnyilatkozati rendszert
Az Európai Bizottság elvárásaihoz igazította a vagyonnyilatkozati rendszer szabályait az Országgyűlés. A képviselők 139 igen, 22 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatát az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról.
A törvény az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint változtatja meg a vagyonnyilatkozatok szabályait.
Újból kötelező lesz az országgyűlési képviselők és az érintett közjogi tisztségviselők családtagjainak vagyonnyilatkozatot tenni.
A nyáron elfogadott szabályok szerint jelenleg csak a változást kell bejelenteni a nyilatkozattevőnek, a most elfogadott jogszabály visszaállítja az évenkénti, továbbá a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.
Veszélyhelyzet
Novák Előd (Mi Hazánk) elfogadhatatlannak nevezte a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosítását, hangsúlyozva: nem támogatják a szabadságjogok korlátozását", a Covid-diktatúrát és más jellegű korlátozások fenntartását sem.
Arató Gergely a DK nevében szintén elutasította a javaslatot, és úgy értékelt: Magyarország "államformája a veszélyhelyzet" lett, a kormány folyamatosan alkotmányon kívüli állapotot tart fenn, azért, hogy az Országgyűlés megkerülésével hozhasson döntéseket.
Illés Boglárka (Fidesz) az előterjesztők nevében azt mondta: nem szeretnék fenntartani a veszélyhelyzetet, de a szomszédban háború dúl, ezért kényszerülnek erre.
Vagyonnyilatkozatok
Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról a törvényalkotási bizottság előadója, Illés Boglárka (Fidesz) elmondta, az Európai Bizottsággal egyeztetett módon nyújtották be az új szabályokat a parlamentnek.
A fontosabb változások közül kiemelte, a közjogi tisztségviselők családtagjaiknak újból kötelező lesz vagyonnyilatkozatot tenni. A változás-bejelentési kötelezettség helyett visszaáll az évenkénti, továbbá a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség - mondta.
Arató Gergely (DK), a bizottság kisebbségi véleményét ismertetve elmondta, a kormánypártok továbbra is "trükköznek", továbbra is meg próbálják kikerülni, hogy számot adjanak vagyonukról. Ráadásul ebben a törvényjavaslatban elrendezik azt, hogy a miniszterek és az államtitkárok megtarthassák a vagyonkezelő alapítványokban lévő milliós fizetéssel járó állásaikat.
Értékelése szerint bár ez a törvényjavaslat jobb, mint a korábbi rendszer, de nem szolgálja az átláthatóságot, a korrupcióellenességet.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a módosító javaslatokat ismertette, azok szerinte többnyire jogtechnikaiak és kodifikációs pontosítások.
Közölte, a vagyonnyilatkozat tartalma bizonyos helyeken módosult, az szigorodott a benyújtott javaslathoz képest. Szerinte a módosítások az egyértelmű kitöltést segítik, például magyarázó lábjegyzetekkel. Ismertette, a mezőgazdasági ingatlanokat járási szinten kell feltüntetni, csak a nagy értékű ingóságokat kell feltüntetni.
Ha a nyilatkozatot tévő nem forintban ad meg adatokat, akkor fel kell tüntetnie a nyilatkozat kitöltése napján aktuális árfolyam szerint az összeg forintértékét is - magyarázta. Hozzátette: a gazdálkodó szervezetben, egyéb testületben a pártoló és a tiszteletbeli tagságot is fel kell tüntetni.
Novák Előd (Mi Hazánk) felidézte, hogy nyáron "a képmutató, korrupciót fedező" vagyonnyilatkozati rendszert egy még kevésbé átláthatóbb rendszerre cserélték, most az unió "csettintésére" visszahozzák a régi vagyonnyilatkozati rendszert. Bírálta, hogy továbbra sem lesznek nyilvánosak a hozzátartozók vagyonnyilatkozatai. Jelezte, hogy ezzel kapcsolatban törvénymódosítást nyújtott be, ahogy azzal kapcsolatban is, hogy a képviselők nyilatkozzanak kettős állampolgárságukról.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt vetette fel, hogy a kormánypártoknak arra van ideje, hogy a vagyonnyilatkozati rendszerrel "játszadozzanak", de azt a jogszabályt még nem változtatták meg, amely alapján az ügyészség által korrupcióval vádolt Schadl György még mindig a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehet.
Elmondta, módosító javaslatot nyújtottak be, hogy az Állami Számvevőszék mindig ellenőrizze a benyújtott vagyonnyilatkozatokat, és hogy legyen következménye annak, ha valaki hazudik a vagyonnyilatkozatában.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta: érthetetlen számára, hogy miért követi az ellenzék azt a szerencsétlen álláspontot, hogy ami a kormánynak kellemetlen, az számukra jó. Szerinte a történelem azt mutatja, hogy azok a politikai erők, amelyek "efféle játékot folytatnak", mindig veszítenek. Úgy vélte: az ellenzéknek át kellene gondolnia álláspontját, és be kellene fejeznie azt a destruktív magatartást, hogy minden elleneznek, ami az országnak jó.
Arató Gergely (DK) azt mondta: ha valóban fontosnak gondolná a kormány, hogy kisebb legyen korrupció és jó esélye legyen Magyarországnak megszerezni az uniós forrásokat, akkor szóba kellene állnia civil szervezetekkel és az ellenzéki pártokkal. Nem ez történt, és ezért felelősséget nem az ellenzék, hanem a kormányoldal viseli - hangsúlyozta.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: valóban egy éven belül harmadszorra változik meg a vagyonnyilatkozati rendszer. Felidézte: a korábbi vagyonnyilatkozati rendszer az Európai Bizottság és az Európai Parlament "célkeresztjében" volt, ezért az Országgyűlés úgy döntött, hogy az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó szabályokat vezeti be. Ezt követően szerinte kiderült, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, hiszen nem fogadták el az európai szabályozáson alapuló új rendszert. A kormány ezután azt javasolta, hogy a korábbi magyar vagyonnyilatkozati rendszernek és az Európai Bizottság tagjainak összeférhetetlenségi szabályainak megfelelő rendszert alkalmazzák.
"Nagyjából a falig elmentünk ebben a kérdésben, (...) ha többet várnak el Magyarországgal szemben, azt már nem kell elfogadnunk, olyan elvárásokat nem kell teljesítenünk, amelyek a velünk szemben kritikákat hangoztatókra sem vonatkoznak" - fogalmazott.
Bolgár nemzetiségi szóvivő: a bolgár közösség híd a nemzetek között
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szóvivő felszólalásában az október 19-i magyar-bolgár barátság napjáról emlékezett meg. Azt mondta, a két nemzet barátsága érdemes arra, hogy egy külön napon ünnepeljék meg, és a bolgár közösség hidat jelent a két nemzet között.
A szóvivő megköszönte a kormány és az Országgyűlés támogatását, amellyel biztosítja, hogy a bolgár közösség folytathatja hagyományteremtő törekvéseit.
Kitért rá: megkezdték az új bolgár oktatási és kulturális központ kivitelezését Budapesten, amivel valóra válhat a közösség álma, hogy a templomuk, iskolájuk és művelődési házuk egy helyre kerüljön.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára minderre úgy reagált, hogy ugyan a magyarországi nemzetiségek különbözőek, de mind erősítették a nemzetet és máig nagy hatással vannak az ország fejlődésére. Az elmúlt években is gazdagodott, fejlődött a bolgár közösség - tette hozzá.
Kiemelte: ez a kormány - ellentétben baloldali elődjeivel - összefogott a nemzetiségekkel, hogy erősödhessenek a közösségeik.
Fidesz: nem lehet megengedni, hogy külföldről beavatkozzanak a választásba!
Halász János (Fidesz) hangsúlyozta: korábban kiderült, hogy a magyar baloldal közös miniszterelnökjelöltje külföldről kapott pénzt a kampányára, és azóta azt is tudni, hogy Soros György egyik szervezetétől érkezett a támogatás. Már korábban is gyűltek a titokzatos amerikai pénzek a baloldal kampányára - közölte.
Úgy vélte, a rendszerváltoztatás óta nem volt ilyen, hogy nyílt, külföldi kampánytámogatással próbálják meg befolyásolni a választást, ez Magyarországon szigorúan tilos, a pártok nem fogadhatnak el külföldi támogatást. Botrányos, hogy a magyar baloldal mégis megtette - jelentette ki.
A képviselő szerint példátlanul súlyos ügyről van szó, és nem szabad megengedni, hogy magyarországi választásba külföldről beavatkozzanak, meg kell védeni a magyar szuverenitást.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy válaszolt, az elmúlt több mint 30 évben konszenzus volt a magyar parlamenti pártok között, hogy nem lehet külföldről anyagi támogatást elfogadni a kampányhoz, és a vonatkozó törvények is előírják, hogy nem lehet ily módon befolyásolni a választást.
Úgy látja, ami történt, az egy politikai konszenzust változtatott meg, és mivel akár törvénytelen pénzügyi műveletek is történhettek, indokolt, hogy a parlament szakbizottsága és a nyomozó hatóságok elkezdtek vizsgálódni. Mindenkinek az az érdeke, hogy kiderüljön az igazság - vélekedett.
KDNP: a brüsszeli szankciós politika teljes kudarcot vallott
Simicskó István (KDNP) arról beszélt: az ukrajnai háború nyolcadik hónapja tart már, az uniós szankciós politikának köszönhetően az energiaárak az egekben járnak, és emiatt Európában mindenhol megemelkedtek a rezsiárak. A brüsszeli szankciós politika teljes kudarcot vallott, azokkal az EU a saját nemzeteit teszi tönkre - mondta.
Fontosnak nevezte, hogy a kormány megkérdezi a magyarok véleményét a szankciós politikáról.
Hozzátette: a kormány kiterjeszti a kamatstopot, meghosszabbítja a Széchenyi Hitelkártya programját, gyármentő programot hirdet. Ezzel szemben a baloldal szankciópárti, a DK-s vezetésű és Momentumos többségű újbudai önkormányzat pedig drasztikus áremeléseket vezetett be a bölcsődei ellátásban, a szociális intézményeknél, az idősgondozásban és a gyermekétkeztetésben is.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában felidézte a kormány kezdetektől képviselt álláspontját, hogy Oroszország agresszor, aki nemzetközi jogot sért, semmibe veszi egy független ország szuverenitását, és ezt Magyarország elítéli. Hangsúlyozta: Magyarország alapvető célja a béke és a területén élők biztonságának védelme.
Arra is kitért: az elhibázott brüsszeli szankciós politika csak növeli a háború okozta bajt, a nemzeti konzultációt pedig lehetőségnek nevezte arra, hogy minden magyar hallassa a hangját. Furcsállotta azonban, hogy a magát demokratikusnak mondó baloldal ott támadja, ahol éri a nemzeti konzultáció intézményét.
DK: vegyék napirendre a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálását
Vadai Ágnes (DK) azt mondta: Orbán Viktor és kormánya "egészségtelenül szoros" kapcsolata Moszkvával, illetve Vlagyimir Putyinnal meglátása szerint veszélyt jelent a magyar nemzetbiztonságra és szuverenitásra. Emellett aláássa Magyarország hitelességét is a NATO-ban - tette hozzá
Úgy fogalmazott: "szándékosan és előre megfontoltan, a nemzet érdekeivel ellentétes módon" folyamatosan akadályozzák Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását az Országgyűlésben. Mára Magyarország maradt az egyetlen uniós tagállam, amelyik ezt nem tette meg, ezért azt kérte, hogy vegyék napirendre a két ország NATO-csatlakozásának ratifikálását, akár kivételes eljárásban is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a biztonsági kérdések minden másnál fontosabbak a kormány számára. Kijelentette: fontosnak tartják a két ország NATO-csatlakozását, de előbb azokról a jogszabály-módosításokról kellett szavazni, amelyek szükségesek az uniós forrásokról való megállapodásokhoz.
Emlékeztetett arra, hogy a korábbi baloldali kormány lenullázta a honvédséget, valamint arra is, hogy a baloldal idején adták el a MOL egy jelentős részét az oroszoknak, emellett privatizálták az energiaszolgáltatókat, a gáztárolókat és az erőműveket.
MSZP: miért akadályozza a Fidesz és a KDNP a finn és svéd NATO-csatlakozást?
Tóth Bertalan (MSZP) azt kérdezte a fideszes és KDNP-s képviselőktől, hogy miért akadályozzák Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, miért nem járulnak hozzá, hogy az erről szóló előterjesztést napirendre vegye az Országgyűlés. Rámutatott: Törökországon kívül már csak Magyarország nem ratifikálta az erről szóló nemzetközi egyezményt.
Emlékeztetett: három hete az MSZP-frakció nevében kezdeményezte, hogy vegye napirendre a Ház a javaslatot, de - hangsúlyozta Tóth Bertalan - ezt "Kövér László és a fideszes többség" megakadályozta. Jelezte: hétfőn ismét kezdeményezte a napirendre vételt, és ha a kormánypárti képviselők ezt újra megakadályozzák, az azt jelenti, hogy "ők egyértelműen Putyin kottájából játszanak" és "tovább építik a Gazprom legvidámabb barakkját". Ha így döntenek, akkor "mindegyikük kiérdemli a Geréb nevet" - fogalmazott.
Kövér László házelnök a felszólalásra reagálva azt mondta: a múltkor azért volt kénytelen visszautasítani a képviselő irományát, mert az nem volt házszabályszerű, ahogyan a most benyújtott kezdeményezése sem az. Hozzátette: attól tart, hogy az MSZP frakcióvezetője szándékosan hagyja figyelmen kívül a házszabályt, hogy házelnökként ne tehessen mást, mint hogy visszautasítja a kezdeményezést.
Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára azt mondta: a finnek és a svédek NATO-csatlakozását fontosnak tartja és támogatja a kormány. Ugyanakkor - folytatta - a jelenlegi parlamenti napirendet az EU-val kötendő megállapodással kapcsolatos javaslatok foglalták le. Reményét fejezte ki, még idén "sort tudnak keríteni" a ratifikáció elfogadására is.
Arra is kitért: a baloldal most árulással vádolja a kormányt, holott ha a baloldalon múlt volna, akkor Magyarországon nem lenne energiabiztonság, nem lennének hazai kézben a gáztározók.
A Momentum adóreformot követel
Gelencsér Ferenc(Momentum) igazságos adózási rendszert, áfa- és jövedelemadóreformot követelt a kormánytól. Úgy értékelt: a magyar emberek elképesztő mennyiségű adót fizetnek, ez a "Fidesz felár" a rossz kormányzás ára. Romokban az egészségügy és az oktatás - értékelt, hozzátéve: 12 év kétharmados felhatalmazásával ennyit tudott elérni a kormány.
A magyarok nem bírnak több adót fizetni, nem bírnak még több terhet a vállukra venni - hangsúlyozta, azt javasolva, hogy vállaljon felelősséget az eddig "igazságtalanul hizlalt oligarchia", és segítse ki a bajba jutott embereket. Azt is javasolta: amíg a tanárok bérét meg nem emelik, addig szja-mentességet kellene adni számukra.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: nem gondolta volna, hogy a baloldal túladóztatással vádolja a jobboldali kormányt, amikor az 12 éve az adócsökkentés kormánya. A kabinet 12 év alatt számos alkalommal csökkentette a munkavállalókat terhelő adókat, a személyi jövedelemadót és a társasági adót, amit az ellenzék egyszer sem szavazott meg - mondta. Az ellenzék emelné az szja-t és a társasági adót is, a költségvetéshez pedig 3000 milliárd forintnyi adóemelési javaslatot nyújtottak be - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a kormány a beszedett adókat többek között rezsitámogatásra fordítja, emellett árstopokat és kamatstopot vezetett be, gyármentő programot indít és munkahelyvédelmi programot készít elő. Nekünk Magyarország az első, mi nem bocsátjuk áruba függetlenségünket, nem hagyjuk, hogy "guruló dollárokkal" valaki felvásárolja közösségüket - jelentette ki.
Jobbik: klebelsbergi fordulatra van szükség az oktatásban
Brenner Koloman (Jobbik) két hétvégi eseményről beszélt, amelyek szerinte éles kontrasztban állnak egymással és megmutatják azt, amit a fideszes egypárti túlhatalom, illetve a szabad és polgári Magyarország képviselői megéltek. Azt mondta, a kommunista egypártrendszerre emlékezteti az, hogy október 23-án a Jobbik videót készítő tagjait a budapesti Szabadság téri szovjet emlékműnél rendőrök igazoltatták.
Az oktatási tüntetésről szólva azt mondta, ugyanolyan arcokat és diákokat látott a tömegben, akik 1956-ot kezdték.
Kijelentette: tanár nélkül nincs jövő, tudás nélkül nem jut a magyar polgároknak a jólétből és szabadságból. Közölte, elfogadva a tüntetők követeléseit oktatási kerekasztalt hívnak össze. Klebelsbergi fordulatra van szükség az oktatásban, a nemzeti össztermék hat helyett nyolc százalékát kell erre a területre fordítani, a pedagógusbéreknek pedig el kell érnie a diplomás átlagbért - sorolta javaslataikat.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt firtatta, hogy a jobbikos képviselő miért nem mondott semmit arról, ami 16 éve Budapesten történt, amikor tömeges erőszak, jogsértés történt magyarokkal szemben és nem lehetett békésen tüntetni. Ma már nem ezt a világot éljük, de a Jobbik ezt a világot hozná vissza, hiszen összefogott azokkal az emberekkel, akik ezt a rendszert fenntartották - mondta. Ne féltse a demokráciát, 2010 előtt lett volna mit féltenie! - hangoztatta.
Szólt arról, azon dolgoznak, hogy jövő évtől ne csak 10 százalékos, hanem nagyobb mértékű béremelést kapjanak a pedagógusok. Hozzátette: Magyarország erre saját forrásait fordítaná, a saját forrásoknak van olyan része, amely a nemzeti és van olyan része, ami az európai uniós közös költségvetésben van.
Brüsszelben egyetlen baloldali politikus sem mert kiállni, hogy ezeket a forrásokat ok nélkül ne tartsák vissza - mondta.
Párbeszéd: Magyarországon nem adottak a kormányzás feltételei
Tordai Bence (Párbeszéd) véleménye szerint október 23-án kiderült, hogy Magyarországon nem adottak a kormányzás feltételei. Ha a kormánynak lenne társadalmi támogatottsága, akkor Orbán Viktor miniszterelnök nem bújna el a nép elől; Orbán Viktor mintegy 80, Karácsony Gergely főpolgármester 80 ezer ember előtt tartotta meg ünnepi beszédét - mondta.
Közölte, a kormány morális alapját is elvesztette, amikor Orbán Viktor elárulja 1956 eszméit és saját 1989-es szavait. Hozzátette: nem áll már fent a kormányzás szakpolitikai megalapozottsága sem, összeomlott az oktatási, az egészségügyi rendszer, a közszolgáltatások biztosításában a kormány megbukott.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a választók döntik el, hogy a magyar politikában ki kap felhatalmazást a kormányzásra. Áprilisban ez is eldőlt, több mint hárommillióan szavaztak a kormánypártokra, az ellenzékiekre jóval kevesebben, a Párbeszédnek pedig csak pár százalékos támogatottsága lenne, ha venné a bátorságot, hogy egyedül indul el a választáson - mondta.
A hétvégi oktatási tüntetésekkel, ünnepségekkel kapcsolatban elmondta, Magyarország ma egy olyan ország, ahol mindenki elmondhatja békésen a véleményét akar egyetért, akár nem ért egyet a kormánypártokkal. Hozzátette: ellentétben áll ez az időszak azzal, amikor az egyet nem értőket lovasroham verte szét.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy három éve látják, mit jelent a szakmaiság a fővárosban: káosz, romlik a közlekedési helyzet, a köztisztaság, megcsúsznak a beruházások. "Ha egy mondatban kellene összefoglalnom az önök eredményét, akkor nagyon könnyen lehet, hogy a méhlegelőig jutnék" - fogalmazott.
Kitért arra, a kormány azért ellenzi a mostani szankciós döntéseket, mert térdre kényszerítik az európai gazdaságot, szűkítik a kormányok mozgásterét, kevesebb a lehetőség arra, hogy családokat védő intézkedést hozzanak. Ha a baloldalon múlna, Magyarország nem kapná meg a neki járó uniós forrásokat - mondta.
Mi Hazánk: erős válaszok kellenek a magyarellenes lépésekre!
Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy vélte, a kormány részéről nem érkezik kellően erős válasz a környező országokban tapasztalható magyarellenes történésekre. A munkácsi turulszobor eltávolításának nincs köze a jelenlegi háborúhoz, korábban indították el ezt a folyamatot, és már hosszú ideje magyarellenes rezsim van Ukrajnában - közölte. Hozzátette: az ország korábban sorban tiltott ki magyar politikusokat, közéleti személyiségeket.
A képviselő elmondta: várja a kormány határozott válaszlépéseit a magyarellenes lépésekre.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára kijelentette: a munkácsi turulszobor eltávolítása nyilvánvalóan magyarellenes provokáció, amely megengedhetetlen, és az ügyben bekérették Ukrajna ideiglenes ügyvivőjét. A kormány a kárpátaljai kormányzóval jó munkakapcsolatot ápol, ami a helyi magyarok érdeke is - magyarázta.
Kiemelte: a kormány soha nem alkudott meg a külhoni magyarok vonatkozásában, mindig kiáll mellettük.
Arról is beszélt, hogy a háború előtt valóban folyamatosak voltak a jogsértések a kisebbségi jogok vonatkozásában Ukrajnában, és erre a legadekvátabb választ adták: blokkolták Ukrajna euroatlanti integrációját, de a háború miatt félretették a vitás kérdéseket.
LMP: elhibázott volt a kormány energiapolitikája
Ungár Péter (LMP) kijelentette: elhibázott volt a kormány energiapolitikája az elmúlt 12 évben. Az alapján, amit az elmúlt hetekben hallottak a magyar kormánytól a megújuló energiáról, úgy tűnik, mintha mindig is támogatta volna az átállást, de ez nem így van - mondta.
Hangsúlyozta: ha az elmúlt 12 évet nem vesztegette volna el a kormány, hogy kiépítse az alternatív zöld energiahálózatot, az ország most kevésbé függne az orosz fosszilis energiától és a világpiaci folyamatoktól. Ehelyett a kormány támogatta a német ipar érdekeit, hogy orosz energiára alapozzák az európai versenyképességet - mondta.
A politikus kiemelte: az LMP zöld konzultációt indított, amelynek keretében az embereket több témáról kérdezik.
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, ma az a legfontosabb, hogy Magyarországon biztosított legyen az energiaellátás, ennek érdekében hoztak több intézkedést is az elmúlt időben. A múlt hét legfontosabb eseménye a brüsszeli EU-csúcs volt, amelyen megállapodtak, hogy Brüsszel gázársapka-terve nem érinti Magyarország hosszútávú szerződéseit - idézte fel.
Az államtitkár szerint nem ideológiai kérdés, hogy az országnak jelenleg szüksége van az orosz gázra. Fontos eredménynek nevezte, hogy az energiaellátás jelenleg is akadálytalan.
Kitért rá: a kormány arról döntött, hogy átmenetileg felfüggeszti a hálózati visszatáplálást a napelemek esetében, de október 31-ig még van lehetőség az igénybejelentésre. A cél a hazai hálózat bővítése - mondta.
0 Megjegyzések