96 éves korában elhunyt II. Erzsébet, az Egyesült Királyság királynője, a történelem második leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója Balmoralban. A királynő halálával végleg lezárult Európa XX. századi történelme.
A királynő 1926. április 21-én született Londonban. Édesapja Albert György yorki herceg, a későbbi VI. György brit király, édesanyja pedig Elizabeth Bowes-Lyon, ismertebb nevén Erzsébet királyné volt. A brit királynőnek egy húga volt, Margit, aki 2002-ben hunyt el.
Az uralkodó 1947. november 20-án házasodott meg, férje Fülöp edinburgh-i herceg lett. Összesen négy gyermekük született: Károly walesi herceg, Anna brit királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf.
II. Erzsébet első nyilvános beszédére 1940-ben került sor, ami a legelső rádiószereplését jelentette. Ennek során azoknak a gyerekeknek üzent, akiket a Londont ért bombatámadások következtében evakuáltak a városból.
Első hivatalos szereplése 1943-ban volt, amikor meglátogatta gránátos gárdaezredet. Következő évtől már rendszeresen elkísérte a királyt és a királynét belföldi útjaikra, röviddel 18. születésnapja után pedig kinevezték állami tanácsosnak. A világháború lezárulta után az akkor még hercegnő nyilvános megjelenéseinek száma és ezzel együtt népszerűsége is jelentősen megnövekedett.
A királynő 1952. február 6-án lépett trónra, és egy évvel később, 1953. június 2-án koronázták meg, azaz II. Erzsébet volt a leghosszabb trónon lévő brit (angol-skót) uralkodó, a világtörténelemben pedig csak XIV. Lajos francia király ült tovább trónon.
Miért van a királynőnek két szülinapja?
II. Erzsébet királynőnek két születésnapja van: az egyik, az áprilisi, amely napon valóban született, a másik pedig az úgynevezett „hivatalos” születésnapja, amelyet minden év június második szombatján ünnepeltek. Ez a hagyomány még 1748-ra vezethető vissza, amikor II. György király valós születésnapja késő őszre esett, így a rossz idő miatt sokszor elmaradt az ünnepsége, emiatt hozták előrébb, a nyári hónapokra. Idén egyébként eltértek a hagyománytól a britek, hogy a dátum illeszkedjen a platinajubileumhoz, azaz a 70 éves uralkodásának évfordulójához.
II. Erzsébet királynő férje, Fülöp edinburghi herceg 99 évesen hunyt el 2021 áprilisában. Fülöp – aki tavaly júniusban ünnepelte volna 100. születésnapját, és már 2017 őszén hivatalosan visszavonult a közszerepléstől – az elmúlt években több alkalommal is kórházi kezelésekre szorult fertőzéses és belgyógyászati panaszok miatt, de a legutóbbi volt az eddigi leghosszabb kórházi tartózkodása.
Az edinburghi herceg és a brit uralkodó 2020 novemberében ünnepelte 73. házassági évfordulóját.
II. Erzsébet a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán a londoni Westminster apátságban királlyá koronázták, de a 96 esztendős királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő az angol trónon. II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke az eddigi tizenöt közül Winston Churchill, a második világháborúban győztes kormányfő volt.
Uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.
Családi botrányok
Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók – legalábbis abban a másfél millió brit háztartásban, ahol 1953-ban már volt tévékészülék. II. Erzsébet királynő uralkodásának évtizedei nem voltak mentessek a családi botrányoktól – például András yorki herceget szexuális erőszakkal vádolták meg – és tragédiáktól sem.Annus horribilis
– borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést. Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt.
Az igazi annus horribilis azonban 1997 volt, Diana hercegnő – Károly trónörökös felesége – világszerte sokkot okozó párizsi autóbalesetének éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya.
Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet királynő – kifelé mutatott – rendíthetetlen nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Bár ezt a nyugalmat a sajtó és az alattvalók sokszor ridegségként érzékelték.
Az utóbbi negyedszázad öt brit miniszterelnöke közül öt – Tony Blair, David Cameron, Theresa May, Boris Johnson és a nemrég megválasztott Liz Truss – már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown is csecsemő volt még, amikor Erzsébet nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában trónra lépett.
Ki örökölheti a trónt II. Erzsébet halála után?
II. Erzsébet királynő halála után a trónt várhatóan elsőszülött fia, Károly herceg örökli majd, bár korábban kampány indult, hogy a korona „ugorjon” egy generációt és az édesapjánál jóval népszerűbb Vilmos hercegre fejére kerüljön. Erre ugyanakkor a hivatalos törvények szerint csak akkor kerülhetne sor, ha Károly herceg önként lemondana róla. 
0 Megjegyzések