Az uniós igazságügyi biztos ezzel szemben nemrég „történelmi jogi aktusnak” nevezte a Benes-dekrétumokat...
A Libération Didier Reynders uniós igazságügyi biztossal közölt interjút demokrácia-jelentése kapcsán. Kiemelte, hogy a járványt követő időszakban fontos, hogy a jövőben a kormányoknak törvényben rögzítsék a rendkívüli állapotok kiváltásának, végrehajtásának és megszüntetésének feltételeit. Szerinte
emiatt ad okot aggodalomra, hogy Magyarország ismét veszélyhelyzetet hirdetett.
Hangsúlyozta: a parlamentnek és az igazságszolgáltatásnak ellenőrizni
kell a rendkívüli állapotok idején hozott intézkedések szükségességét
és arányosságát. Kitért rá, hogy a helyreállítási alapokhoz való
hozzáférést is a jogállamiság előmozdításához kötötték minden
tagállamban.
„Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság konfliktusáról van szó”
A helyreállítási tervekkel kapcsolatos elvárásoknál megemlítette, hogy a lengyel oldalon – Magyarországgal ellentétben – legalább történt cselekvési kísérlet. Lengyelország és Magyarország rendszerszintű problémákat vet fel. Lengyelországban a fő probléma az igazságszolgáltatás, amely a jogállamiság alapvető eleme.
Ezzel szemben Magyarországon inkább a demokrácia és a jogállamiság konfliktusáról van szó:
a magyar hatóságok azzal érvelnek, hogy övék a többség, és ezért joguk van a törvények vagy az Alkotmány módosítására
– véli a szerző. Reynders szerint Magyarország elutasít minden
vitát a témában, ellentétben Lengyelországgal. Sokakkal ellentétben ő
nem gondolja, hogy az ukrajnai háború alatt Lengyelországot békén
kellene hagyni jogállami szempontból – olvasható a cikkben.
Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
0 Megjegyzések