Az uniós igazságügyi biztos ezzel szemben nemrég „történelmi jogi aktusnak” nevezte a Benes-dekrétumokat... 

A Libération Didier Reynders uniós igazságügyi biztossal közölt interjút demokrácia-jelentése kapcsán. Kiemelte, hogy a járványt követő időszakban fontos, hogy a jövőben a kormányoknak törvényben rögzítsék a rendkívüli állapotok kiváltásának, végrehajtásának és megszüntetésének feltételeit. Szerinte

emiatt ad okot aggodalomra, hogy Magyarország ismét veszélyhelyzetet hirdetett.

Hangsúlyozta: a parlamentnek és az igazságszolgáltatásnak ellenőrizni kell a rendkívüli állapotok idején hozott intézkedések szükségességét és arányosságát. Kitért rá, hogy a helyreállítási alapokhoz való hozzáférést is a jogállamiság előmozdításához kötötték minden tagállamban.

„Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság konfliktusáról van szó”

A helyreállítási tervekkel kapcsolatos elvárásoknál megemlítette, hogy a lengyel oldalon – Magyarországgal ellentétben – legalább történt cselekvési kísérlet. Lengyelország és Magyarország rendszerszintű problémákat vet fel. Lengyelországban a fő probléma az igazságszolgáltatás, amely a jogállamiság alapvető eleme.

Ezzel szemben Magyarországon inkább a demokrácia és a jogállamiság konfliktusáról van szó:

a magyar hatóságok azzal érvelnek, hogy övék a többség, és ezért joguk van a törvények vagy az Alkotmány módosítására

 – véli a szerző.  Reynders szerint Magyarország elutasít minden vitát a témában, ellentétben Lengyelországgal. Sokakkal ellentétben ő nem gondolja, hogy az ukrajnai háború alatt Lengyelországot békén kellene hagyni jogállami szempontból – olvasható a cikkben.

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!