Az ENSZ emberi jogi főbiztosa felkeresi Hszincsiangot, ahol a nyugati vádak szerint a kínai hatóságok súlyos emberi jogi sérelmeket követnek el az ott élő ujgurokkal szemben.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben videókapcsolaton
keresztül egyeztetett a Kínában tartózkodó Michelle Bachelet emberi jogi
ENSZ-főbiztossal, úgy foglalva állást, hogy nem lenne szabad az emberi
jogok ürügyén beavatkozni más országok belügyeibe.
Nyugati vádak
A szerdai egyeztetésről, amelyre Bachelet Kínába érkezése után két nappal került sor, a Hszinhua kínai állami hírügynökség számolt be. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn érkezett Kínába, ahol hatnapos látogatást tesz, a többi közt felkeresve az északnyugat-kínai Hszincsiangot, ahol a nyugati vádak szerint a kínai hatóságok súlyos emberi jogi sérelmeket követnek el az ott élő ujgurokkal és egyéb, zömében iszlám vallású kisebbségi nemzetiségekkel szemben. Hszi a megbeszélés során úgy vélekedett, hogy egy ország emberi jogi helyzetének megítéléséhez elsősorban azt kell megnézni, hogy népének érdekei megfelelő védelmet kapnak-e, valamint azt, hogy az emberek elégedettsége, jóléte és biztonságérzete javulást mutat-e.
Hangsúlyozta: minden országnak a saját helyzetének és jellegzetességeinek megfelelő utat kell választania az emberi jogok fejlesztéséhez, és ezt a választást tiszteletben kell tartani. A valós helyzet figyelmen kívül hagyásával, teljes egészében átvenni egy más ország modelljét katasztrofális következményekkel járhat, ennek pedig az emberek lennének a végső vesztesei – tette hozzá. Kifejtette:
különbséget kell tenni a különböző emberi jogok között.
Úgy vélte, hogy a fejlődő országokban az elsődleges emberi jogok a fennmaradáshoz és a fejlődéshez kapcsolódnak. A kínai elnök az emberi jogok globális igazgatási rendszerének erősítését sürgette, amihez szerinte közös erőfeszítésre van szükség. Hozzátette: az emberi jogok terén nem létezik „tökéletes ország”, így szükségtelen bárkinek is kioktatni másokat ebben a kérdésben. Úgy fogalmazott: „nem lenne szabad az emberi jogok kérdését átpolitizálni vagy eszközként felhasználni, kettős mércét alkalmazni, valamint az emberi jogok ürügyén más országok belügyeibe avatkozni”.
Hszi Csin-ping arról biztosította Bacheletet, hogy a kínai fél a
továbbiakban is támogatni fogja az ENSZ-t a nemzetközi emberi jogok
terén tett erőfeszítéseiben. A Hszinhua tudósítása szerint Bachelet
köszönetet mondott a kínai elnöknek, amiért a járványhelyzet nehézségei
ellenére lehetővé tették a látogatását. Elmondta: személyében 17 év óta
először jár az ENSZ emberi jogi főbiztosa Kínában, így rendkívül nagy
jelentőséget tulajdonít ennek a látogatásnak. Reményét fejezte ki, hogy a
kínai kormányzattal, valamint a társadalom különböző rétegeinek
képviselőivel folytatott, közvetlen érintkezések és megbeszélések révén
behatóbb ismereteket szerez majd az országról. Egyelőre azonban nem
világos, hogy kikkel találkozhat majd a főbiztos, ugyanis a
koronavírus-járvánnyal járó kockázatokra hivatkozva a kínai fél Bachelet
látogatását „zárt rendszerben” szervezi. Látogatása során így a sajtó
képviselői sem kísérik el.
Kisebbségek elleni jogsértések
A kínai állami hírügynökség szerint Bachelet elismeréssel méltatta Kína erőfeszítéseit és eredményeit a mélyszegénység felszámolása, az emberi jogok védelme, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés terén. Dicsérte továbbá Kína hozzájárulását olyan globális kihívások megoldását célzó erőfeszítésekhez, mint a multilateralizmus védelme és a klímaváltozás elleni harc. A főbiztos elmondta: kész a Pekinggel folytatott egyeztetések elmélyítésére és az együttműködési lehetőségek felderítésére a globális emberi jogok ügyének előmozdítása érdekében.
A Hszinhua közleményében nem tettek említést Hszincsiangról, mint ahogyan azokról a dokumentumokról sem, melyeket a Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa nevű, washingtoni székhelyű szervezet kedden tett közzé. A „hszincsiangi rendőrségi akták” néven közzétett dokumentumok – egyebek mellett fotók, adatlapok és beszédek – az alapítvány állítása szerint
a rendőrség bizalmas, belső hálózataiból származnak,
és a Hszincsiangban élő kisebbségek elleni jogsértésekbe nyújtanak bepillantást.
AZ ENSZ hivatalos internetes oldalán megjelent közlemény szerint
Bachelet elsődleges fontosságúnak nevezte, hogy közvetlenül egyeztethet a
kínai kormányzattal a belföldi, regionális és globális emberi jogi
kérdésekről. A főbiztos a Twitteren közzétett bejegyzésében értékesnek
nevezte a kínai elnökkel és vezető tisztségviselőkkel folytatott
közvetlen megbeszéléseket. Bachelet szerdán a Kantoni Egyetemen előadást
tartott a hallgatóknak, melyen az emberi jogi oktatás fontosságáról
beszélt a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság idején, és a fiatalok
fontos szerepéről beszélt a véleménynyilvánítás és a változások
előmozdítása terén.
Az ENSZ vádja
Az ENSZ közleménye szerint Bachelet hétfői érkezésekor úgy nyilatkozott, hogy látogatása során néhány „nagyon fontos és érzékeny kérdés” megvitatására számít. A tervek szerint a főbiztos a hatnapos látogatás végén tart majd sajtótájékoztatót. Az ENSZ 2018-ban azzal vádolta meg Kínát, hogy mintegy egymillió ujgurt zárt akaratuk ellenére politikai átnevelőtáborokba. Peking tagadta a táborok létezését, és azt állítja, hogy önkéntes alapú, bentlakásos szakképzési központokat működtettek Hszincsiangban a
vallási radikalizmus és a terrorizmus visszaszorítását célzó intézkedések részeként.
A hszincsiangi kormányzat pedig 2019-ben közölte, hogy a központokban „tanulók” mindannyian befejezték „képzésüket”. Az átnevelőtáborok mellett a kisebbségi nemzetiségekhez tartozó családok szétszakításáról és kényszermunkáról szóló vádak is felmerültek a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések kapcsán. Kína minden ilyen vádat tagad.
0 Megjegyzések