A vidékiek lenézése – a butavidékizés, a tanulatlanozás – nem segít semmiben.
„Mindezek ellenére szerintem érdemes tisztázni pár félreértést – legalábbis általam félreértésnek tartott dolgot –, ami eléggé terjed az ellenzéki közegben.
Nem érdemes egynapos szavazatszámlálási élmények alapján leírni Magyarországot. Amikor a Mérce főszerkesztője voltam, szabály volt, hogy nem megyünk el riportra 4 órára valahova, hogy 3 interjúból elmondjuk, milyen egy falu, egy kisváros, egy közösség. Ahogy egy választási élményből sem szabad mélyelemzést írni.
Ugyanígy, nem területileg vagyunk elzárva egymástól, hanem osztály és kulturális szinten. Ahhoz, hogy írni és olvasni nem tudó emberekkel nagy számban találkozzunk, nem kell átlépni Budapest határait, sőt még a belvárost sem kell elhagyni. Én is találkoztam jó pár ilyen emberrel a kampányban. Olyannal is, aki ránk szavazott.
Pont ezért, a vidékiek lenézése – a butavidékizés, a tanulatlanozás – nem segít semmiben. Ezek az emberek akár a mi szavazóink is lehetnének, de elrontottuk. Sőt azoknak kéne lenni amikor igazságosabb társadalmat, jobb oktatást, és egészségügyet akarunk.
Nagyon csúnyán elrontottuk ezt a kampányt azzal, hogy egy budapesti értelmiségi tükörképnek kampányoltunk országosan, osztály és kulturális szinten is. Páran ezt egyébként jeleztük, de a felelősségünk attól még megvan abban, hogy országosan nem vittük át ezt az álláspontot. A mucsaizás, a bunkózás, a vidékizés viszont pontosan ennek a tükörkép-effektusnak a tovább erősítése. Ezt nem szabad csinálni.”- Írja a liberális Bandika
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések