A mai napon a magyar könnyűzenei életet gazdagító előadóművészi pályája, a magyar blues ikonikus alakjaként elért sikerei, évtizedek óta töretlenül népszerű és máig aktív művészi tevékenysége elismeréseként, átvehette jól megérdemelt Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetését Deák Bill Gyula.
Kőbányán születtem, ott is nőttem fel,
Vannak jobb helyek, de nekem megfelel,
Tévében megnézem, ami nekem kell,
Itt találtam asszonyt, itt temetnek el.
Utáltam a könyvet, minek az egy srácnak,
Elvittek két évre Ózdra katonának,
Megtanultam hamar befogni a számat,
Jó sorom lett végül, megtettek konyhásnak.
A szívem visszahúz, ez a Kőbánya blues.
Ez nem a Rolling Stones blues, ez a Kőbánya blues,
Már sok rajtam a hús, ez a Kőbánya blues.
A szívem visszahúz, ez a Kőbánya blues.
Aztán visszajöttem, mentem a Sörgyárba,
Ihatok egész nap, mindig lesz maláta,
Hívtak a brigáddal egyszer operába,
Felvettem az öltönyt, óh, én szegény árva!
Ritkán, ha van időm, a klubba lejárok,
Ismerek mindenkit, kőbányai srácok,
Nem tudnak rock and rollt táncolni a lányok,
Én már öreg vagyok, csak magamban rázok.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések