Alekszandar Vucsics szerb elnök kijelentette, hogy Szerbia nem fogja szankcionálni Oroszországot. A két ország között fennálló kapcsolat gazdasági, politikai és identitási alapokon nyugszik. Ezt a szilárd kapcsolatukat a történelmük alatt már sokszor bizonyították.
Számos kulturális kötelék van Szerbia és Oroszország között. Erre jó példa, hogy március 5-én orosz szimpatizánsok tüntettek is II. Miklós orosz cár emlékműve előtt, és kiálltak Vlagyimir Putyin és az Ukrajna ellen megindított orosz támadás mellett. Alekszandar Vucsics úgy döntött, nem áll be a sorba, és nem szankcionálja Moszkvát. Így ahhoz kétség sem férhet, hogy Szerbia szerepe a szankciók kapcsán felértékelődik.
Szerbia számára ez most egy nagy lehetőség lehet arra, hogy rajta keresztül lehessen üzletelni az oroszokkal: Belgrádnak vannak európai uniós csatlakozási szándékai, jó a kereskedelmi kapcsolata több EU-s országgal, és megbízható, stabil devizával rendelkezik.
– fogalmazott az Európai Parlament.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször járt Szerbiában. Mind a politikai vezetés, mind a lakosság nagy része szívélyesen fogadta, mint „az ország barátját". Múlt év novemberében Vucsics meglátogatta Putyint Szocsiban, ahol a két elnök egy gázmegállapodást kötött, amit a szerb vezető „hihetetlen" megállapodásnak nevezett – ennek az egyezménynek köszönhetően a szerbek, Magyarországhoz hasonlóan kedvezményes áron kapják az orosz gázt.
Április 3-án Szerbiában is választások lesznek, a Politicónak nyilatkozott Vuk Vuksanović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ elemzője, és így fogalmazott:
"Putyin és Oroszország népszerűsége szürreálisan magas szintet ért el a szerb lakosság körében. A politikusok attól félnek, hogy ha bármit tesznek, ami oroszellenesnek minősül, azzal a választóik jelentős részét magukra haragítják."
Tehát a választások fényében a Moszkvával való bármilyen nagyobb szakítás zavarokat okozhat.
Szláv és ortodox keresztényekként sok orosz és szerb hagyományos szövetségesnek és kulturálisan közel állónak tartja magát. Ez a narratíva a szerb lakosság nagy részében meghonosodott. A történelemben számtalan példa van a két nép véd- és dacszövetségére, mostanában a szerb politikai elittől megfigyelhető, hogy ezt sulykolják is.
Milyen hatása van ennek a szankciókra?
Elképzelhető az a szcenárió, hogy Oroszország Szerbián keresztül kijátssza a szankciókat. Egyszerűen a pénzeket Belgrádon keresztül vezetik át, vagy a kereskedelmi forgalmukat arra szervezik, ezzel kikerülve a nyugati szankciókat. A Krím és Szevasztopol Oroszország általi 2014-es annektálása során is számos pletyka felröppent arról, hogy ezt az utat járják be az oroszok.
Mindezek mellett fontos, hogy az egész orosz–európai kereskedelmi kapcsolatot ezen keresztül nem lehet orvosolni. Feltehetően az EU valamilyen úton megpróbálja majd ezeket a „kiskapukat" becsukni. A gazdasági szankciók megkerülésére Moszkva számára a kriptopiac is a segítségére lehet, de ott is akadnak még kérdőjelek.
Számos kulturális kötelék van Szerbia és Oroszország között. Erre jó példa, hogy március 5-én orosz szimpatizánsok tüntettek is II. Miklós orosz cár emlékműve előtt, és kiálltak Vlagyimir Putyin és az Ukrajna ellen megindított orosz támadás mellett. Alekszandar Vucsics úgy döntött, nem áll be a sorba, és nem szankcionálja Moszkvát. Így ahhoz kétség sem férhet, hogy Szerbia szerepe a szankciók kapcsán felértékelődik.
Szerbia számára ez most egy nagy lehetőség lehet arra, hogy rajta keresztül lehessen üzletelni az oroszokkal: Belgrádnak vannak európai uniós csatlakozási szándékai, jó a kereskedelmi kapcsolata több EU-s országgal, és megbízható, stabil devizával rendelkezik.
Az EU határozottan sajnálja, hogy Szerbia nem csatlakozik az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, ami árt az uniós csatlakozási folyamatának
– fogalmazott az Európai Parlament.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször járt Szerbiában. Mind a politikai vezetés, mind a lakosság nagy része szívélyesen fogadta, mint „az ország barátját". Múlt év novemberében Vucsics meglátogatta Putyint Szocsiban, ahol a két elnök egy gázmegállapodást kötött, amit a szerb vezető „hihetetlen" megállapodásnak nevezett – ennek az egyezménynek köszönhetően a szerbek, Magyarországhoz hasonlóan kedvezményes áron kapják az orosz gázt.
Április 3-án Szerbiában is választások lesznek, a Politicónak nyilatkozott Vuk Vuksanović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ elemzője, és így fogalmazott:
"Putyin és Oroszország népszerűsége szürreálisan magas szintet ért el a szerb lakosság körében. A politikusok attól félnek, hogy ha bármit tesznek, ami oroszellenesnek minősül, azzal a választóik jelentős részét magukra haragítják."
Tehát a választások fényében a Moszkvával való bármilyen nagyobb szakítás zavarokat okozhat.
Szláv és ortodox keresztényekként sok orosz és szerb hagyományos szövetségesnek és kulturálisan közel állónak tartja magát. Ez a narratíva a szerb lakosság nagy részében meghonosodott. A történelemben számtalan példa van a két nép véd- és dacszövetségére, mostanában a szerb politikai elittől megfigyelhető, hogy ezt sulykolják is.
Milyen hatása van ennek a szankciókra?
Elképzelhető az a szcenárió, hogy Oroszország Szerbián keresztül kijátssza a szankciókat. Egyszerűen a pénzeket Belgrádon keresztül vezetik át, vagy a kereskedelmi forgalmukat arra szervezik, ezzel kikerülve a nyugati szankciókat. A Krím és Szevasztopol Oroszország általi 2014-es annektálása során is számos pletyka felröppent arról, hogy ezt az utat járják be az oroszok.
HA EZ A FORGATÓKÖNYV TÉNYLEG VÉGBEMEGY, AKKOR A SZANKCIÓK FENNÁLLÁSÁIG BELGRÁD ÓRIÁSI ÜZLETEKRE TEHET SZERT.
Mindezek mellett fontos, hogy az egész orosz–európai kereskedelmi kapcsolatot ezen keresztül nem lehet orvosolni. Feltehetően az EU valamilyen úton megpróbálja majd ezeket a „kiskapukat" becsukni. A gazdasági szankciók megkerülésére Moszkva számára a kriptopiac is a segítségére lehet, de ott is akadnak még kérdőjelek.
0 Megjegyzések