A kormányzati adópolitika nagymértékben befolyásolja a munkavállalók, a családok és a vállalkozások pénzügyi körülményeit. Minden egyes adócsökkentés mérsékli az elvonások mértékét, forrást hagy az érintettek kasszájában, ezáltal növeli a bérből és fizetésből élők, a gyermeket nevelők és a vállalkozások pénzügyi mozgásterét.
Az emberek és a gazdasági szereplők pénzügyi értelemben vett szabadságát tovább növelik a különböző jogcímen adott támogatások is. Értelemszerűen minden olyan adópolitikai lépés, amely a közterhek emelésére, illetve a támogatások megszüntetésére irányul, zsugorítja e szabadságot. Mivel két teljesen ellentétes gazdaságfilozófiai, és ezáltal adópolitikai felfogás verseng egymással a magyar politikában, érdemes megvilágítani, hogy melyik milyen haszonnal és milyen fájdalommal jár. A 2022-es országgyűlési választások eredménye minden magyarnak érinteni fogja a pénztárcáját, így nem elhanyagolható kérdés, hogy kedvező, vagy kedvezőtlen irányú hatást gyakorol-e az egyéni, illetve a családi költségvetésre.
A kormányzati gazdaságpolitika ideális esetben azért felel, hogy az államháztartás egyensúlyának megőrzése mellett olyan intézkedéseket vezessen be, illetve tartson fenn, amelyek biztosítják az ország gazdasági növekedését és segítik a polgárok pénzügyi értelemben vett megerősítését. Mivel azonban e követelmény a gyakorlatban nem mindig teljesül, továbbá a politikai baloldal tulajdonképpen adóemelési tervekkel kampányol, ezért a balliberális és a polgári kormányzás tapasztalatainak birtokában érdemes összehasonlítani a két politikai oldal legfontosabb gazdaságpolitikai lépései közötti különbséget. E megközelítés révén az emocionális térből kilépve, racionális alapon is összemérhetővé válik az adócsökkentések és az adónövelések világának választókra gyakorolt hatása.
Kiindulópontként érdemes rámutatni arra a széles tömegek közötti egyetértési pontra, amely szerint a nemzetgazdaság stabilitása mindenkire kedvező hatást gyakorol, emellett pénzügyi értelemben minden választó számára hasznos, ha kevesebb adót vonnak le a jövedelméből és különböző jogcímeken támogatják. Az egyetértési pontok közé sorolható az is, hogy amennyiben széles tömegeket érintően adókat emelnek, támogatásokat szüntetnek meg, illetve új adókat vezetnek be, az kedvezőtlenül, hovatovább, fájdalmasan érinti a polgárokat.
Az alapvetések tisztázását követően, szigorúan a racionális térben maradva fontos megvilágítani a különböző adópolitikai lépések dinamikáját. Az első Orbán-kormány bevezette a gyermekek után járó adókedvezmény intézményét, amellyel minden gyermeket nevelő szülő jól járt, mivel plusz forrást hagyott a kormány a családi kasszában. A 2002-es kormányváltást követően a kedvezményt a baloldali kormány elvette a magyar családoktól. A 2010 után megalakult polgári kormány azonban újra bevezette a szóban forgó kedvezményt, továbbá ki is bővítette azt. Az első polgári kormány államilag támogatott, kedvezményes hitelkonstrukció mellett tette lehetővé az ingatlanvásárlást.
Ezt a lehetőséget a kormányra kerülő baloldal szintén megszüntette.
Az újból megalakult jobboldali kormány azonban bevezette a családi otthonteremtési kedvezményt, amely ismét széles tömegek számára tette lehetővé az ingatlanszerzést. A polgári kormányzat mindemellett bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert, és minden korábbinál alacsonyabb szintre, 15 százalékos mértékűre csökkentette az elvonás arányát. A gyermekek után járó adókedvezmény, a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a felújítási és gépjárműtámogatási kedvezmény nagymértékben növelte az érintettek pénzügyi mozgásterét. Ez azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők, a gyermeket nevelők, és a családalapítás előtt állók egyaránt részesülnek a különféle kedvezményekből, ezáltal megnövekedett a pénzügyi értelemben vett szabadságuk, mivel a felszabaduló forrásokat más fogyasztási cikkekre is felhasználhatják.
Ezzel szemben a baloldal – a napvilágra került tervei szerint – visszavezetné a kétkulcsos adórendszert, amely akár már az átlagfizetés mértékénél forinttízezrekben mérhető kiesést okozna a munkavállalók számára. Emellett a családtámogatási rendszer átalakítására vonatkozó balliberális elképzelések jelentősen szűkítenék a kedvezményezettek körét, és mivel Gyurcsány Ferenc vezetésével láthatóan pontosan ugyanaz a személyi állomány alkotja a mai politikai baloldalt, mint a korábbi szocialista-liberális kormányzás idején, borítékolható, hogy ismételten kivezetnék a gyermekek után járó adókedvezmény intézményét, ami jövedelemtől függetlenül minden szülőt hátrányosan érintene.
A nemzeti kormány által megvalósított rezsicsökkentés kiadási oldalról kedvezően érintett minden háztartást, mert a víz-, villany-, távhő és gázszolgáltatásért fizetendő összeg alacsonyabb lett, ennek köszönhetően tovább növekedett a háztartások pénzügyi mozgástere.
Ezzel szemben a baloldal több pártja programjában deklarálta, hogy a fogyasztással arányosan zöld adót, illetve zöld illetéket kíván kivetni. Amennyiben terveik megvalósulnak, semmi nem állja útját annak, hogy egy magyar háztartás a fogyasztás arányában ugyanannyi zöld adót fizessen, mint például egy német. A zöld adó kivetése megnövelné a havi kötelező kiadásokat, így ugyancsak kedvezőtlenül érintené a háztartások pénzügyi értelemben vett szabadságát.
Ezzel párhuzamosan a baloldal a vállalati szférát sem kerülné el a közterhek emelését célzó lépéseivel. A társasági adókulcs esetleges megemelése munkahelyek tömegét veszélyeztetné, mert egy profitorientált vállalat a növekvő kiadások mellett is egyensúlyban kívánja tartani költségvetését. Nem szabad elfelejteni, hogy a 9 százalékos adókulcs megőrzése segíti az ország versenyképességét, illetve annak a kedvező adózási környezetnek a fenntartását, amely beruházásokat vonz Magyarországra. Kiemelt jelentősége van tehát annak, hogy a vállalkozások adóterhei ne növekedjenek, garantálva ezzel a gazdasági szereplők pénzügyi szabadságának magas fokát.
A pénzügyi szabadság nem alapjog és nem magától értetődő, hanem köznapi értelemben gazdaságpolitikai eszközökkel formálható, változtatható pénzügyi mozgásteret jelent.
Mivel kulcsszerepet játszik az emberek, illetve a vállalkozások mindennapi életében és pénzügyi eredményességében, ezért tipikusan olyan értékről van szó, amit meg lehet és meg is kell védeni. A nemzetgazdaság egészét szemlélve – és figyelembe véve a magyar társadalom valamennyi rétegének érdekeit – a racionális térben nem található érv az adók általános megemelése, új adók bevezetése és a támogatások megvonása mellett. A baloldal által tervezett megszorítások a választók tekintélyes részének életszínvonalát csökkentenék, illetve a hazai vállalkozásokat nehéz helyzetbe hoznák, ezáltal a Gyurcsány-szövetség – a magyarok pénzügyi szabadságának veszélyeztetésével – kockára tenné a 2010 óta elért gazdasági eredményeket.
Szerző: Konstanczer Tamás, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője
0 Megjegyzések