Brüsszel lényegében nemzeti hatáskörökben turkál, ráadásul tévesen.
Věra Jourová bizottsági alelnök nem kímélte Magyarországot a sajtó állapotáról szóló szerdai európai parlamenti vitán. Hazánk mellett a szintén konzervatív vezetésű Szlovénia és Lengyelország is górcső alá kerültek. Az EP jobboldala szerint Brüsszel lényegében nemzeti hatáskörökben turkál, ráadásul tévesen.
Az Európai Parlament szerdán a magyar, lengyel és szlovén médiahelyzetet vette górcső alá: a Kormányzati kísérletek a szabad sajtó elhallgattatására című vitát a testület balliberális frakcióinak nyomására rendezték meg, az Európai Bizottság képviseletében pedig a liberális alelnök, Věra Jourová szólalt fel a konzervatív kormányok ellenében. Jourová monológjában a papírformának megfelelően kritikus volt:
Magyarország esetében a Klubrádió „elnémulását”, Lengyelországgal kapcsolatosan a tervezett reklámadót, Szlovéniának pedig a közmédia állapotát rótta fel.
Az Orbán Viktor, Janez Janša, Mateusz Morawiecki kormányfői hármasnak egyenesen azt üzente: azok az igazán bátor vezetők, akik hagyják, hogy a polgárok megfelelően informálódjanak, nem azok, akik elhallgattatják a kritikusaikat. – A sajtó feladata, hogy segítse a polgárokat a döntéshozatalban – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság épp ebből a megfontolásból tartja a jogállamisági jelentések témái között a sajtószabadságot.
Magyarországnak Jourová Szlovéniánál és Lengyelországnál is több időt szentelt felszólalásában.
Mint jelezte, elvárja, hogy a magyarokkal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás égisze alatt mielőbb vizsgálják a közelmúlt fejleményeit – ismét a Klubrádió helyzetére utalva.
Az uniós parlament baloldaláról szinte minden felszólaló emlegette a Klubrádiót: a német szociáldemokrata Birgit Sippel szerint pár hete utoljára „hallgathattuk Magyarország legnagyobb rádióját”, a Zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield pedig a rádió mellett többek között az Index ügyét ajánlotta sokadszorra a képviselők figyelmébe. A testület jobboldali frakcióinak részéről értetlenkedve fogadták a sokadik közép-európai médiahelyzetet érintő vitát. Az Európai Reformerek és Konzervatívok berkeiből előbb az olasz Raffael Fitto mondta ki, hogy „már megint a semmiről beszélünk”, míg az egykori lengyel kormányfő, Beata Szydło valójában a vita megrendezését nevezte álhírgerjesztésnek. – Lengyelországban az alkotmány biztosítja a sajtó szabadságát – hangoztatta, a kifogásolt reklámadó-tervezettel kapcsolatosan arra az ellentétre is felhívva a figyelmet, hogy a finanszírozási ügyben a varsói kormány épp az Európai Bizottság egy korábbi ajánlását hajtja végre.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője úgy kezdte felszólalását: – Nem tartják furcsának, hogy Magyarországon kéthetente meghal a sajtószabadság?
Kijelentette: valójában azért támadják a szóban forgó országokat, mert ott karakteres jobboldali kormányok vannak hatalmon, amelyek nem félnek kiállni az értékeik mellett. – A Klubrádió ügye mondvacsinált politikai hisztériakeltés. Sajnos úgy tűnik, hogy ebben biztosasszony is partner – mondta Jourovához szólva. – Erre a rádióra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más rádióra – tette hozzá, azt is a képviselőtársak figyelmébe ajánlva, hogy
mindeközben baloldali exkollégájuk, Niedermüller Péter a Heti TV nevű zsidó televíziót támadja, amiért az nem asszisztál a politikájához. – Na, ez az igazi sajtószabadság-probléma! – húzta alá.
Jourová magyar kollégája és szövetségese, a momentumos Donáth Anna a plenárison a Fidesz ”tisztogatásáról„ beszélt, továbbá kijelentette: nincs rendben, hogy a kormány a magyar ellenzéki nyilvánosság utolsó szeletére, a közösségi médiára is ráveti magát. A jogállamisági jelentésekkel kapcsolatosan annak a véleményének is hangot adott, hogy Európának továbbra sincs megfelelő válasza az abban foglalt kritikákra. A liberális frakció, az Újítsuk meg Európát a Momentum vezetésével a Klubrádió ügyét reklámozó sálakkal is felszerelte magát a brüsszeli vitára.
0 Megjegyzések