Dollármilliárdokat pazarolt el a Fehér Ház az afganisztáni konfliktusra: 2008 óta az adófizetők pénzéből mintegy nyolcmilliárd dollárt költöttek el olyan épületekre és járművekre, melyek nagy részét lerombolták, illetve elhagyták – írja az AP hírügynökség az Afganisztán újjáépítését felügyelő hatóság (SIGAR) hétfőn közzétett jelentésére hivatkozva.
A kormányjelentés szerint az elmúlt tizenhárom év kiadásaiból csupán 343,2 millió dollár értékben maradt fenn olyan épület és jármű, amelyet karbantartanak. A nyolcmilliárdos összegből továbbá csak 1,2 milliárd dollárt költöttek épületek és járművek vásárlására, illetve építésére. John F. Sopko, a SIGAR vezetője szerint az afganisztáni újjáépítést finanszírozó hivataloknak nem lett volna szabad szemet hunyniuk afölött, hogy a vagyontárgyak nagy része tönkrement. Bill Roggio, a The Long War Journal amerikai híroldal elemzője elmondta, hogy a pénzügyi veszteségek hátterében főleg a tálibok támadásai állnak, melyek nagyon sok, amerikai kézen lévő épületet és járművet tönkretettek.
– Gondolkodás nélkül tömték a pénzt egy lyukas zsákba
– fűzte hozzá a kutató, hangsúlyozva, hogy a középületeket nemcsak felépíteni kell, hanem fenntartani is, valamint védeni a tálibok támadásaitól. Roggio továbbá az Afganisztánban uralkodó korrupcióra és a helyiek hozzá nem értésére is felhívta a figyelmet, s ezeket véleménye szerint a nyugati hatalmak – köztük Washington is – alábecsülték.
The U.S. wasted billions of dollars on buildings and vehicles in Afghanistan, a report sayshttps://t.co/JRQJjv6fMf
— TIME (@TIME) March 1, 2021
A SIGAR jelentése szerint az építkezésért felelős amerikai ügynökségek, mielőtt felépítettek volna bármilyen közintézményt – például klinikát vagy iskolát –, nem egyeztettek az afgánokkal arról, hogy az épületekre szükség van-e egyáltalán. Sopko elmondta, hogy az elmúlt tizenhárom évben több olyan amerikai törvényt is megsértettek, melyek a gondos pénzköltésről szólnak. A SIGAR vezetője rámutatott, hogy az ügynökségeknek nem szabadott volna felhúzniuk az épületeket egészen addig, amíg nem volt biztos, hogy Afganisztán rendelkezik a fenntartásuk és védelmük biztosításához szükséges létszámmal.
Torek Farhádi, az afgán kormány egyik volt tanácsadója elmondta, hogy a beruházásoknál sokszor érvényesült az a mentalitás, miszerint az adományozó tudja a legjobban, mire van szükségük az adományozottaknak, és az amerikai hivatalok alig tárgyaltak az afgán kormánnyal terveikről. A szakértő példaként az iskolaépületeket említette, melyeket sokszor már meglévő, más adományozók pénzéből finanszírozott tanintézmények mellé építettek. Farhádi szerint a pénz elherdálásának mértékét tovább fokozta, hogy a különböző amerikai hivatalok sem hangolták össze munkájukat, a pénzbőség pedig csak növelte a korrupciót az amerikai kivitelezők és az afgánok körében is.
– Felügyelni kell a programok előrehaladását és végrehajtását, valamint ellenőrizni kell a kiadások minden egyes rétegét
– jelentette ki Farhádi a jövőbeni projektekre vonatkozóan.
Roggio úgy véli, hogy a jövőben inkább a kisebb, könnyebben kezelhető projektekre kell helyezni a hangsúlyt, és nem azokra, melyekhez Afganisztán sem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.
Felmérések szerint már az amerikai társadalmat is kimerítette a közel húsz éve tartó háború. Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke tavaly februárban megállapodást kötött a tálib lázadókkal, miszerint 2021. május elsejéig kivonják az amerikai erőket. Noha a csapatkivonás megkezdődött, Joe Biden amerikai elnök leállította azokat, arra hivatkozva, hogy a tálibok nem tartják be az egyezmény rájuk vonatkozó pontjait. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő korábban elmondta lapunknak, hogy az új adminisztráció újragondolja a lehetőségeket, így egyelőre kérdéses marad, hogy a katonák hazatérhetnek-e idén tavasszal. Időközben az afgán kormány és a tálib vezetők között is megindultak a tárgyalások, bár még nagyon messzinek tűnik az a békemegállapodás, mely lezárná az 1980-as szovjet megszállással kezdődött, mintegy negyven éve tartó háborút.
0 Megjegyzések