A nemi szerepek ábrázolása miatt érzi úgy Tóth Krisztina, hogy Jókai Mór Az aranyember című regényét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című művét le kellene venni a kötelező olvasmányok listájáról. Hát mit ne mondjunk, igencsak kezd elkorcsosulni a kortárs magyar irodalom jelentős szegmense.


A hvg.hu szúrta ki, hogy a Könyves Magazin interjú-sorozatában, melyben írókat kérdeznek az olvasási szokásaikról, Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője két alkotást is kifogásolt az általános iskolákban kötelező olvasmányok közül. A költőnő egy kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy miért gondolja így.

Elsőként Jókai Mór Az arany ember című művét hozta fel, és nem azért, mert nehezen olvasható és ezért kedvét szegné a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt, amelyekről az alábbiak derülnek ki a műből:

"Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér" - részletezte, hozzátéve: hasonló problémája van Szabó Magda alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsár című könyvével.

"Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halkszavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa, ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát. Rémes… A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek" - mondta.

Tóth Krisztina kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy Berg Judit Lengemesék című sorozatát viszont beemelné a kötelező olvasmányok közé. Ennek okát viszont nem részletezte az interjúban.