Az ügyészség a fellebbezésével a törvényalkotói akaratnak és a jogszabályoknak kíván érvényt szerezni.
Fellebbezést jelentett be a Füzesabonyi Járási Ügyészség az első fokú bíróság ítélete ellen, melyben négy és fél év börtönbüntetésre, valamint öt év közügyektől eltiltásra ítélt egy 54 éves nőt, akit emellett a gyámságtól, mint foglalkozásnak minősülő tevékenységtől is eltiltott, mégpedig végleges hatállyal. A bíróság az ügyészi váddal egyezően mondta ki bűnösnek a terheltet három rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, egy rendbeli védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntettében és egy rendbeli tizennyolcadik életévét be nem töltött, nevelése alatt álló személy sérelmére elkövetett kerítés bűntettében – erről dr. Konkoly Thege László ügyészségi sajtószóvivő tájékoztatta portálunkat pénteken.
A vád tárgyává tett, és a bíróság által is megállapított tényállás szerint a vádlott 2017 júliusában Sarudon – azt követően, hogy egy szóváltás során az édesanyja karjai közül a földre taszított egy másfél éves csecsemőt – kiskorú gyermekeivel közösen még bántalmazta is az anyát az utcán, amivel mind neki, mind a babának könnyebb sérüléseket okozott, de egyidejűleg veszélyeztette saját lányainak helyes irányú erkölcsi fejlődését is. Az elítélt asszony később, 2018 januárjában a gyámsága alatt álló, akkor tizenöt éves unokáját Sarudon hatezer forintért felkínálta egy helyi lakosnak abból a célból, hogy az idős ember szeretkezzen a kiskorúval, ha kedvet érez hozzá.
A járási ügyészség nem vitatta sem a bűncselekmények ítéletbe foglalt minősítését, sem a kiszabott börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mértékét. Az ügyészi fellebbezés a foglalkozástól eltiltással kapcsolatos rendelkezés ellen irányult, ugyanis a vádhatóság álláspontja szerint anyagi jogszabályt sértett a bíróság akkor, amikor a végleges hatályú eltiltást kizárólagosan a gyámságra, mint tevékenységi körre korlátozta.
Dr. Konkoly Thege László beszámolt arról is, hogy a Büntető Törvénykönyv 2017. december 1-től azt a szabályt tartalmazza, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét (jelen esetben az unokáját pénzért áruló vádlottat), ha a bűncselekményt kiskorú személy sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Az ehhez a törvényi rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás rögzíti, hogy a gyermekek bántalmazása elfogadhatatlan.
A fokozott büntetőjogi védelmet a 2013 júliusában hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv, és az azóta elfogadott kormányzati törekvések szigora is jól jellemzi. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények a legvisszataszítóbb bűncselekmények közé tartoznak, mondja az indokolás, mely szerint a gyermekek fokozott védelme érdekében a törvényalkotói szándék továbbra is az elrettentés, így a büntetések szigorítása. Ezeknél, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél mind az elrettentés, mind pedig a fokozott védelem a társadalom egészének egyetértésével találkozik.
Az ügyészség – az idézett miniszteri indokolásban foglaltakat szem előtt tartva – a fellebbezésével a törvényalkotói akaratnak és a jogszabályoknak kíván érvényt szerezni.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések