Várhatóan nem írja felül jelentősen az új típusú koronavírus lehetséges eredetére vonatkozó eddigi feltételezéseket a WHO vuhani vizsgálódásairól szóló, napokban megjelenő előzetes jelentés. Eszerint a különböző elméletek közül a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a vírus egy köztes állatfajon keresztül denevérről terjedt át az emberre. Kérdés, hogy a kínai hatóságok által biztosított adatokon alapuló, illetve a WHO szakértői és a kínai kutatók által közösen készítendő WHO-jelentés miként taglalja majd a vírus vuhani laborból történő kikerülésére vonatkozó feltételezést, amelyről a WHO az utóbbi napokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett, míg az amerikai hírszerzési igazgató hivatala azt továbbra is lehetséges, további vizsgálatokat igénylő hipotézisként kezeli - írja a portfolio.hu.
A tervek szerint a napokban jelenik meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új típusú koronavírus eredetét kutató, kéthetes vuhani helyszíni vizsgálódásának előzetes jelentése. A WHO szakértőinek korábbi nyilatkozataiból az feltételezhető, hogy a jelentés nem fogja konkrétan meghatározni, hogy honnan ered – a hivatalos adatok szerint mintegy egy év alatt világszerte több mint 110 millió ember megfertőződését, illetve közel 2,5 millió ember halálát okozó – Covid-19 vírus, hanem több lehetséges elméletet vázol majd fel ezzel kapcsolatban.
A kutatások jelen állása szerint a jelentés várhatóan arra a megállapításra fog jutni, hogy a különböző vizsgált hipotézisek közül a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a Covid-19 vírus állatról (mégpedig feltehetően denevérről) terjedt emberre egy köztes állatfajon (elképzelhető, hogy nyúlon, bambuszpatkányon vagy borznyesten) keresztül.
Legalábbis a WHO szakértői ezt hangoztatták azokon a sajtótájékoztatókon, amelyeket a január közepén kezdődött négyhetes vuhani látogatásuk után tartottak. A négyhetes vizitből valójában csak két héten át vizsgálódott a kínai városban a WHO szakértői csapatának 17 tagja (köztük epidemiológusok, virológusok, zoológusok), ugyanis az első 14 napot szállodai karanténban kellett tölteniük.
Az első COVID-19 fertőzéses eseteket 2019 végén fedezték fel a kínai egészségügyi hatóságok a 11 milliós Vuhanban, Hupej tartomány székhelyén. Az első gócok egyikeként a Huanan piacot azonosították, ahol számos vadállatot is árusítottak legálisan vagy illegálisan, élve vagy levágva, amelyek betölthették a fertőzési láncban a köztes állatfaj szerepét. A denevérek – amelyek a Covid-19 vírussal rokon koronavírust hordoznak – legközelebbi természetese élőhelye ugyanis Vuhantól mintegy 1500 kilométerre található Dél-Kínában, amely a piac legális vagy illegális beszerzési vonzásterületei közé tartozik. A denevérek így még saját élőhelyükön adhatták tovább a vírust a dél-kínai térségben, vagy a környező országokban (amelyek szintén a Huanan piac beszerzési forrásainak számítanak) más állatfajokra, amelyek aztán a vuhani piacra kerülve fertőzhették meg az embereket.
Ellentmondásos nyilatkozatok a labor-elméletről
A WHO illetékesei a Huanan piac mellett ellátogattak a vuhani virológiai intézetbe is, amely a kínai víruskutatások fő központjának számít. Az állatról emberre való terjedés mellett ugyanis a WHO szakértői a vizit során megvizsgálták annak lehetőségét is, hogy a vírus az intézet egyik laborjából került-e ki véletlenül egy baleset során. Ezt a hipotézist hangoztatta az előző amerikai elnök, Donald Trump adminisztrációja, megvádolva így Kínát azzal, hogy az felelős a járvány globális elterjedéséért. A WHO kutatói azonban a vizsgálódásaik lezárulta után, még Kínában a kínai kutatókkal közösen tartott sajtótájékoztatón azt emelték ki, hogy igen valószínűtlennek tartják ennek lehetőségét, illetve további vizsgálatokat nem is tartanak szükségesnek ezzel a hipotézissel kapcsolatban. A WHO ezen megnyilatkozásai Peking szerint a kínai álláspontot igazolják, amely kategorikusan kizárja annak a lehetőségét, hogy a vírus a vuhani laborból került volna ki. Igaz, a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz pár nappal később a Genfben tartott sajtótájékoztatón már úgy nyilatkozott, hogy a vírus eredetével kapcsolatosan minden lehetőséget tovább vizsgálnak majd.
A vírus eredetének kérdése politikailag igen kényes kérdésnek számít: a kínai külügyminisztérium a Trump-adminisztrációnak a vírus vuhani laborból történő kikerülésére vonatkozó állításaira válaszul korábban azt sugallta, hogy elképzelhető, a vírus Spanyolországból, Olaszországból vagy az Egyesült Államokból származott, (sőt olyan állításoknak is helyt adott, miszerint biológiai fegyverekkel foglalkozó amerikai laborban hozták létre a vírust), és fel is szólította a WHO-t, hogy végezzen vizsgálódásokat az USA-ban is.
A WHO szakértői az állatról emberre terjedés, illetve a laborból történő kikerülés mellett egy harmadik – a kínai hatóságok által erőltetett – hipotézist is vizsgáltak. Peking szerint ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy a vírus importált fagyasztott élelmiszereken keresztül jutott be Vuhanba, vagyis nem Kína tekinthető a Covid-19 vírus forrásának. Bár korábban a WHO kutatói úgy nyilatkoztak, hogy ennek igen kicsi a valószínűsége, a helyszíni vizsgálatokat lezáró első következtetéseiben a WHO szakértői úgy nyilatkoztak, hogy – szemben a vírus laborból történő kikerülése elméletével – ebben a kérdésben további vizsgálatok szükségesek. Igaz, a WHO részéről pár nappal később azt is hozzátették, hogy nemcsak az importtermékek, hanem a Kínán belül kereskedett fagyasztott vadhústermékekre is kiterjesztenék a vizsgálatok fókuszát.
Az USA még nem tett le a labor-elméletről
A helyszíni vizsgálatokat lezáró első WHO-értékelések így mondhatni valamelyest Peking szája íze szerint lettek megfogalmazva, hiszen a vírus laborból történő kiszivárgására vonatkozó hipotézis esetében nem tartották szükségesnek a további vizsgálódásokat, míg a fagyasztott élelmiszerekről történő átterjedés kérdésében beleegyeztek a további vizsgálatok folytatásába. Nem is csoda, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó „mély aggodalmait” fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogy a WHO-küldöttség vuhani vizsgálódásának eredményeit kommunikálták.
A WHO következtései ellenére az amerikai hírszerzési igazgató hivatalának szóvivője az NBC News-nak azt nyilatkozta, hogy az ügynökség továbbra is kitart az áprilisban kiadott állásfoglalása mellett, amely szerint az USA hírszerző ügynökségei a fertőzött állatról történő terjedés mellett a vuhani laboratóriumban történt baleset eshetőségét is vizsgálják a járvány forrásának meghatározásánál.
A laborból történő kiszivárgásra vonatkozó feltételezés szerint a vírus a vuhani laborból nem szándékosan, hanem egy baleset során került ki: a laboratóriumban keletkező hulladék nem megfelelő elszállítása vagy egy a laborban megfertőződött munkatárs révén.
Pár nappal a Trump-elnökség vége előtt, január 15-én az amerikai külügyminisztérium kiadott egy közleményt, miszerint az amerikai kormányzatnak kellő oka van azt gondolni, hogy a vuhani virológiai intézet munkatársai 2019 őszén Covid-19-re jellemző tünetekkel betegedtek meg. Az NBC News-nak egy titkosszolgálati forrás úgy nyilatkozott, hogy a külügyminisztérium közleménye nem alapult biztos információkon, és a szaktárca néhány munkatársa is meglepődött a közlemény kiadásán.
A Washington Post szerkesztőségi véleménycikke szerint a laboratóriumból történő kiszivárgás lehetséges forrása lehet a vírusnak, amit mindenképpen vizsgálni kell. A WHO küldöttsége ugyan meglátogathatta a vuhani virológiai intézetet, ahol arról biztosították a missziót, hogy nem innen ered a vírus, azonban a lap szerint ennél a szervezetnek több információra van szüksége. A Washington Post szerint az intézetben ugyanis olyan, denevérekben megtalálható koronavírusokkal folytattak kísérleteket, amelyek közeli rokonai a járványt kirobbantó vírusnak. Az ilyen kutatások pedig veszélyesek is lehetnek, hiszen a genomok módosításával új tulajdonságokat adhatnak a vírusnak.
Azzal, hogy Peking több hónapnyi tárgyalás után egy évvel az első koronavírusos fertőzési esetek után engedélyezte a WHO csapatának a Vuhanban történő vizsgálódást, majd, hogy a kínai hatóságok szoros ellenőrzése mellett történő WHO-kutatásokhoz Peking nem minden adatot bocsátott rendelkezésre, a kínai kormányzat csak ráerősített azokra a feltételezésekre, miszerint takargatni valója van az ügyben. A nyugati országok korábban amiatt bírálták Pekinget, hogy a járvány kitörésekor nem osztott meg minden adatot a nemzetközi közösséggel, félrekezelte a járvány első napjait, ami lehetővé tette a vírus Kínán kívüli gyors terjedését. Mint ismert, a kínai hatóságok csak január 3-án jelentették a WHO-nak, hogy Vuhanban 2019 decemberében új típusú tüdőgyulladással járó fertőzéses megbetegedéseket tapasztaltak.
Bár a WTO csapatának több tagja azt mondta, hogy meglátogathatták az általuk kért helyszíneket, és beszélhettek az általuk kért személyekkel, néhányan azonban kifogásolták, hogy nem kaptak meg minden kért adatot. A WHO szakértői a 2019. decemberi időszakból konkrétan 174 vuhani koronavírus-fertőzéses eset nyers betegadatait szerették volna áttekinteni, azonban csak egy összefoglalót kaptak erről a kínai hatóságoktól.
Nem tudom kommentálni, hogy miért nem kaptuk meg a nyers adatokat. Vajon politikai okai vannak ennek, vagy az időtényező játszott szerepet, nehéz kérdés. Csak spekulálni lehet
– nyilatkozta Dominic Dwyer ausztrál infektológus a Reuters-nak.
Már 2019 decembere előtt terjedhetett a vírus Vuhanban
Miközben a WHO kezdeti megnyilatkozásai még arról szóltak, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a vírus már 2019 decembere előtt széles körben jelen lett volna Vuhanban, a WHO vuhani vizsgálatát vezető Peter Ben Embarek a WHO-vizit lezárulta után pár nappal azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy
2019 decemberében a Covid-19 vírus jóval szélesebb körben terjedhetett már Vuhanban, mint azt eddig feltételezték.
A WHO misszióját élelmiszerbiztonsági szakértőként vezető Embarek szerint a kínai hatóságok által feljegyezett 174 fertőzéses eset elég súlyos lefolyású lehetett, hogyha azok a kínai egészségügyi hatóságok látókörébe kerültek. Embarek úgy véli, 2019 decemberében valójában már több mint ezer ember fertőződhetett meg Vuhanban. Ezt arra alapozza, hogy a fertőzöttek mintegy 15 százalékánál jelentkeznek súlyos tünetek, a nagy többség esetében enyhe lefolyású a betegség.
A CNN-nek Embarek beszámolt arról is, hogy vizsgálataik 2019 decemberéből a Covid-19 vírus 13 eltérő genetikai szekvenciáját mutatták ki, amelyek egy része a Huanan piacról, más része máshonnan származott. A vírus genetikai összetételének változása megszokott dolog, ahogy a vírus terjedése közben reprodukálja magát. Embarek azonban nem kommentálta azt, hogy mit jelenthet a 13 különböző vírustörzs a Covid-19 vírus 2019 december előtti történetére vonatkozóan. Ennyi vírusvariáns megléte viszont szakértők – többek között Edward Holmes, a sydney Egyetem virológusa – szerint azt jelezheti, hogy a vírus már 2019 decembere előtt terjedhetett az emberek körében, ahogy azt néhány virológus már korábban feltételezte.
A WHO szakértői azt is kérték a helyszíni kutatásaik során a kínai hatóságoktól, hogy vizsgálják meg a 2019 októberében és novemberében lázra és köhögésre panaszkodó vuhani betegek kórlapját. Ez alapján a kínai hatóságok 233 vuhani egészségügyi intézményből 76 ezer ember betegségének lefolyását vizsgálták meg, amelyek közül csak 92 esetében találtak Covid 19-re utaló tüneteket. A WHO szakértői kifogásolták, hogy a kínai hatóságok nem adtak magyarázatot arra, miként gyűjtötték össze a gyanús fertőzési eseteket. A WHO szakértői arra számítottak, hogy jóval több embert találnak majd ebből az időszakból koronavírusfertőzésre jellemző tünetekkel.
A kínai hatóságok által megnevezett 92 esetre vonatkozóan a WHO antitesttesztek elvégzését kérte, amit végül csak 67 ember esetében történt meg (a többi személy már meghalt vagy nem egyezett bele a tesztelésbe), akik közül egyiknek sem lett pozitív teszteredménye. A teszteket most januárban, vagyis több mint egy évvel a potenciális megfertőződés után végezték el, azt pedig nem lehet tudni, hogy az antitestek mennyi ideig mutathatók ki a szervezetben a fertőzés után. Embarek a 92 Covid-gyanús személlyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgált 2019. októberi-novemberi időszak különböző időpontjairól, illetve Hupej tartomány különböző pontjairól kerültek ki. „Ez a 92 eset nem egy gócban volt, ahogy az a járványok kitörésekor megszokott” – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy találkozhattak azzal a negyvenes éveiben járó férfival, akit a kínai hatóságok december 8-án az első Covid-19-fertőzöttként vettek nyilvántartásba. Vele kapcsolatban az derült ki, hogy abban az időszakban nem utazott el sehova, illetve a piacon sem járt.
A politika mindig jelen volt a WHO vuhani vizsgálódásainál
Embarek a Science magazinnak adott interjúban elismerte, hogy a WHO helyszíni vuhani vizsgálódásainál
a politika mindig jelen volt.
Hasonlóan vélekedett Thea Kolsen Fischer dán immonológus is, aki a The New York Times-nak nyilatkozva "eléggé geopolitikai jellegűnek” tekintette a WHO vizsgálódását. Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti programjának igazgatója szerint egyértelmű, hogy egy politikai réteg is rárakódott a WHO vizsgálódására, amit nehéz a feleknek kezelniük.
Hasznos lenne, ha hátrább tudnánk lépni ebből a nézőpontból, és valójában arra összpontosítanánk, hogy milyen előrelépést értünk el tudományos szinten
– emelte ki a South China Morning Post beszámolója szerint.
Kérdés, hogy a politikai megfontolások nélküli tisztánlátást mennyiben segíti elő majd a WHO napokban megjelenő előzetes jelentése, ugyanis azt a WHO szakértői a kínai kollégáikkal közösen készítik el. A közös jelentés nem úgy lesz megszerkesztve, hogy az egyik, illetve a másik fél is külön-külön felvázolja a vizsgálattal kapcsolatos következtetéseit, hanem egy konszenzusos irat lesz, amely a közös következtetéseket tartalmazza majd. Ebből adódóan felettébb kérdéses, hogy a jelentés miként kezeli majd a vírus laborból történő kikerülésére vonatkozó feltételezést, amelyekkel kapcsolatban eddig ellentmondásos WHO-nyilatkozatok láttak napvilágot.
A WHO kínai látogatásához amúgy az előzetes szakértői várakozások nem fűztek túl nagy reményeket. Michelle Roberts, a BBC egészségügyi szerkesztője szerint nem volt várható, hogy a nagypolitika jóváhagyásával történő helyszíni WHO-vizsgálatok a járvány kitörése után egy évvel képesek lesznek pontosan meghatározni, honnan ered a vírus. Az ehhez szükséges kutatásokhoz valószínűleg akár évekre is szükség lesz.
Ami pedig a WHO vuhani vizsgálódásainak folytatását illeti, Embarek a CNN-nek elmondta: reméli, visszatérhetnek majd Kínába, bár konkrét időpontot erre nem tudott adni. Kiemelte: reményei szerint biológiai mintákat is vizsgálhatnak majd, amire az első útjukon nem volt lehetőségük. A vuhani vérbank két évre visszamenőleg tárolt, mintegy 200 ezer mintáját vizsgálnák meg, amiből a vírus 2019 decembere előtti vuhani jelenlétével kapcsolatban szerezhetnek fontos információkat.
0 Megjegyzések