Varga Judit Facebook-bejegyzésében nyilatkozott az Európai Bíróság főtanácsnokának 7. cikkellyel kapcsolatos kijelentése kapcsán. Az igaszságügyi miniszter arra világított rá, hogy rendkívül sajátos nyelvtani értelmezést tükröz a főtanácsnok tartózkodó szavazatokkal kapcsolatos meglátása.
Mai indítványában az Európai Bíróság cseh főtanácsnoka szerint, a magyar kereset elfogadható, de nem ütközött az uniós jogba az Európai Parlament állásfoglalása, amellyel megindította Magyarország ellen az ún. 7. cikk szerinti jogállamisági eljárást – írta bejegyzésében Varga Judit, hozzátéve:
A főtanácsnok sajátos nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna. Ezzel szemben Magyarország álláspontja szerint a tartózkodás éppen azt fejezi, ki, hogy a képviselő a szavazásban részt kíván venni, hiszen nem egyszerűen távol marad a szavazástól, hanem tevőlegesen nyilatkozik, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját.
Éppen ezért Magyarország szerint teljesen irreleváns, hogy a képviselőket megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak be a szavazásba, hiszen ez az uniós joggal ellentétes értelmezés.
Ráadásul ez a tájékoztatás nem az EP valamely szervének döntésén alapult, mivel, bár erre lett volna lehetőség, az EP a kérdést nem tisztázta megfelelően – jegyezte meg az igazságügyi miniszter kiemelve azt is: A 7. cikk szerinti eljárás két évvel ezelőtti megindítása óta folyamatos boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, amelyben az Európai Parlament élen jár.
Éppen ezért különösen fontos, hogy az Európai Bíróság a majdani ítéletében megállapítsa, hogy jogszerű volt-e egyáltalán az EP eljárást megindító döntése. Magyarország szerint a válasz Bobek főtanácsnok véleménye ellenére is egyértelmű: a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor!
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések