Mintha az embereknek nem jelentene elég gondot a koronavírus, egyre erőszakosabban jelennek meg Nyugat-Európában a vírustagadók és a maszkellenes mozgalmak. Vírustagadó álorvosok Magyarországon is vannak, de Franciaországban olyan sokan, hogy súlyosan veszélyeztetik a védekezést. Nem beszélve a korlátozások és a maszkhasználat elleni tüntetésekről.
Baloldali sztárszínészek a maszkhasználat ellen
Mivel járványügyi szempontból talán a vírustagadók jelentik a legnagyobb veszélyt, és ők egyben a maszkhasználatot is ellenzik („nem minden maszkhasználat-ellenes vírustagadó, de minden vírustagadó egyben maszkhasználat-ellenes is"), elemzésünk erre a két, egymást átfedő csoportra fókuszál. Ezek a csoportok alapvetően az interneten szerveződnek, több platformon is jelen vannak, de a céljuk ugyanaz: ellenszegülni azoknak a szabályoknak, amelyek a maszkhasználatra és általában a koronavírus-járvány elleni harcra vonatkoznak.
Az eredetileg az Egyesült Államokban elterjedt maszkellenes mozgalom a koronavírus-járvány első hulláma során megjelent Franciaországban is. Rendkívül heterogén és bonyolult összetételű, több irányzatból álló mozgalomról van szó, amelynek tagjai között vannak vírustagadók, oltásellenesek, radikális zöldpártiak, szélsőbaloldaliak, anarchisták, neonácik, sárgamellényesek, összeesküvés-hívők, álorvosok és bármennyire furcsa, de orvosok is.
Megtaláljuk itt Bernard Henri-Lévy-t, a francia baloldal kedvenc filozófusát, vagy a csalódott baloldali, magát ateistának és hedonistának valló filozófust, Michel Onfray-t, arról pedig itt írtunk, hogyan vette védelmébe Anne Hidalgo, Párizs szocialista főpolgármestere a baloldali szimpatizáns Nicolas Bedos és Vincent Lindon sztárszínészek által vezetett maszkhasználat-ellenes „polgári engedetlenségi" mozgalmat.
Franciaországban a maszkhasználatot július 20-án tették kötelezővé a zárt helyeken, majd a járványügyi helyzet romlásával párhuzamosan mindenütt előírták használatát. A mostanra kialakult katasztrofális helyzetben november 2-től a 6 évnél idősebb gyerekeknek is viselniük kell. Ugyan a francia hatóságok, ideértve Emmanuel Macron köztársasági elnököt is, egy ideje folyamatosan a maszkhasználat szükségességét és járványügyileg indokolt szerepét hangsúlyozzák, ez egyáltalán nem volt jellemző a járvány első szakaszára.
Akik Che Guevara-pólóban tüntetnek a maszk ellen
Ázsiával ellentétben az európai ember egyáltalán nem volt hozzászokva a maszkhasználathoz, a teljesen elhibázott akkori kormányzati kommunikáció alapján sokan gondolhatták úgy Franciaországban, hogy nincs is értelme maszkot viselni, az emberek teljesen bizonytalanok voltak ebben a kérdésben. Néhány példát érdemes bemutatni, mennyire felelőtlenül nyilatkoztak a francia vezetők a járvány első hulláma során.
Az akkori egészségügyi miniszter, Agnès Buzyn szerint használata „teljes mértékben értelmetlen", a bukott miniszterelnök, Édouard Philippe, „orvosi és tudományos vélemények" alapján „fölöslegesnek" tartotta a maszkot, mondván, hogy „nem segít semmit sem". (Philippe valójában Le Havre polgármestereként folytatta tovább pályafutását, de egyértelmű, hogy távozásának oka a hibás járványkezelés volt. Mind ellene, mind Buzyn ellen büntetőeljárás indult, a járvány rossz kezelésével összefüggésben). De még a jelenlegi egészségügyi miniszter, Olivier Véran is úgy gondolta tavasszal, hogy „a maszkhasználat azoknak ajánlott, akik Kínában, Szingapúrban, Dél-Koreában, Lombardiában vagy Velencében tartózkodtak". (Egyes elemzések szerint a francia nagypolitika azért sem propagálta a széleskörű maszkhasználatot, mert nem volt elegendő készletük, el akarták kerülni a pánikot.)
Miután a francia kormány július 20-án kötelezővé tette a beltéri maszkhasználatot, robbanásszerűen megnőtt a maszkellenes Facebook-csoportok száma. A májusban alapított „kötelező maszk-ellenes" csoport létszáma például egyik napról a másikra több mint 6500-ra nőtt. Tristan Mendès-France, az Université de Paris internettel és közösségi platformokkal foglalkozó szakértője a 20minutes.fr-nek adott nyilatkozatában a mozgalom összetételéről sokatmondóan nyilatkozott: "Egyesek maszkellenes, mások Che Guevara-pólóban járnak a maszkellenes tüntetésekre", utal az elemző arra, hogy mennyire összefonódott a szélsőbaloldal és a maszkellenes mozgalom.
A maszkellenesek és a vírustagadók
A jelenség felkeltette a Jean-Jaures alapítvány figyelmét is, és egy amerikai véleménykutató platform (Qualtrics) segítségével nagyszabású vizsgálatot indítottak 2020 augusztusában. Több ezer maszkot ellenző francia válasza alapján arra jutottak, hogy a válaszadók egy jelentős része nemcsak a maszkot utasítja el, hanem tagadja, hogy a koronavírus egyáltalán létezne. Szerintük a maszk használata nem véd meg a vírustól, ezért teljes mértékben fölösleges, sőt, olyan vélemények is voltak, hogy inkább káros a használata, mert elzárja az oxigént annak használója elől. „Megfosztanak bennünket az oxigéntől és elpusztítanak bennünket", írja egy egyik, vagy „üdvözlet a diktatúrában" mondattal reflektál egy másik internethasználó. Többek szerint nincs is mitől megvédenie az embereket a maszknak, mert hogy szerintük nincs is vírus.
Érdekes összefüggésre jutott az alapítvány, amikor megvizsgálta a maszkellenes vírustagadók és a hatalmi elit szimpátiaindexét. Vajon miért nem hisznek ezek az emberek a maszkhasználat hasznosságában, és miért gondolják azt, hogy az veszélyes? „Alapvetően azért", írja a Jean-Jaurés alapítvány tanulmánya, mert „ezeknek az embereknek a politikai intézményekben és azok képviselőiben vetett hite elképesztő mértékben csökkent. A megkérdezettek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy bízik az elnökség intézményében, a politikai pártokban pedig csak 2%-uk. Ugyanilyen kevesen bíznak Macronban, és 3%-uk bízik továbbra is Jean Castex miniszterelnökben.
Az különösen veszélyes, hogy számos orvos vagy magát orvosnak mondó szélhámos egyre bátrabban és egyre nagyobb számban tagadja a vírus létezését. És kétségtelenül sokan vannak, akik fogékonyak a zagyvaságokra.
A tanulmány azt is kiemelte, hogy a vírustagadók és maszkhasználat-ellenesek nagymértékben osztják az ún. libertárius eszméket is, amelyek nemcsak a gazdasági liberalizmust, hanem az erkölcsi szabadosságot is jelentik. Antoine Bristielle internetkutató, a tanulmány egyik szerzője külön kiemelte az AFP hírügynökségnek, hogy „a mozgalom tagjai erősen kötődnek a libertárius világnézethez", ennek pedig a járvány terjedésére is lehettek közvetlen hatásai. Arról, hogyan tombolt a járvány a francia pornófaluban már akkor, amikor még lapos volt a járványgörbe, az Origón részletesen írtunk. A pornófüggő emberek drámai járványgócot hoztak létre.
Ez a fajta részben szélsőbalos, részben ultraliberális világnézet egyébként szélsőséges individualizmussal is párosult, ugyanis a megkérdezettek 95%-a gondolta úgy, hogy az állam túlságosan beavatkozik az emberek életébe, és hagynia kellene, hogy az emberek maguk döntsenek abban, hogy mit akarnak (pl. maszkot hordani). Vagy hagyja őket akár meghalni.
Ha a füst kijön, akkor bemegy a vírus?
További fontos következtetése az elemzésnek, hogy a vírustagadók és a maszkellenesek nagyon fogékonyak az ún. összeesküvés-ostobaságokra. Míg a teljes francia lakosságnak csak igen kis része hisz abban, hogy a világban létezik egy cionista összeesküvés, a vírustagadók és a maszkellenesek körében ez az arány 57%. Nem véletlen, hogy 90%-uk gondolja úgy, hogy a francia egészségügyi minisztérium a gyógyszergyárakkal összejátszva titkolja el az oltások káros mellékhatásait, ennélfogva az utóbbi időben egyre aktívabbak lettek azok a mozgalmak, amelyek a koronavírus elleni vakcina ellen is propagandát folytatnak.
A radikális baloldal által megszállt sárgamellényes mozgalom egyik jelképe, Maxime Nicolle egyébként komoly energiákat fektet a maszkellenes mozgalom támogatásába is. Már több mint 600 ezren látták azt a videóját, amelyben maszkban, cigarettafüstöt kifújva bizonygatja azt a - nincs rá jobb kifejezés - ostobaságot, hogy miután a füst átmegy a maszkon, a vírus ellen sem véd meg.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések