A kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium és Gimnázium 2018 októberében számolt be arról, hogy meglátogatta őket egykori diákjuk, Karikó Katalin. A biokémikus kutató a Magyar Kémikusok Egyesületének is interjút adott (pdf), amelyben sokat mesélt érdekes kanyarokkal tűzdelt szakmai pályafutásáról.
Ez a szöveg mára egészen különleges olvasmány lett, mert egyértelműen kiderül belőle, hogy egyik kutatótársával közösen végzett munkája az alapja annak a technológiának, amelyre ma a legígéretesebb koronavírus elleni vakcinafejlesztések épülnek.
Karikó Katalin az interjúban elmondta, hogy Kisújszálláson az általános és a középiskolában is kiváló kémia- és biológiatanárai voltak, már nyolcadikos korában harmadik lett az országos élővilágversenyen, és egyetemi pályaválasztását is nagyban befolyásolta, hogy a tanárai kedvet csináltak ezekhez a tantárgyakhoz.
A mai Szegedi Tudományegyetem (akkor József Attila Tudományegyetem) biológus szakán diplomázó fiatal kutató akadémiai ösztöndíjat kapott, és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban az első feladata egy antivirális molekula szintézise lett.
Akkoriban azt éreztem, hogy minden, amit csinálok, hallatlanul fontos. Ez a lelkesedés és felelősségérzet azóta is velem maradt.
– mondta az interjúban, majd kissé keserűen jegyezte meg, hogy
1985 táján létszámcsökkentés volt az SZBK-ban, és bizony elküldtek – éppen a 30. születésnapomon kaptam meg az értesítést.
Karikó Katalin Amerikába ment dolgozni, a philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást, majd három év után Washingtonba került, ahonnan 1989-ben tért vissza Philadelphiába, de ezúttal már a Pennsylvaniai Egyetemre (UPenn).
A főnököm nagyon lelkes volt, és támogatta az ötleteimet, ezért indíthattam el az mRNS-kutatást. Igaz, hogy 1990-ben visszautasították az első mRNS-pályázatomat, de nem csüggedtem
– mondta. Már Szegeden is RNS laborban dolgozott, amit pedig az mRNS technológiáról mondott az interjúban, azt most változtatás nélkül két részletben hosszabban idézzük, mert mai szemmel olvasva különösen érdekes:
Az mRNS-gyógyszereknek még ki kell állniuk a klinikai próbákat, de már ez a folyamat is elindult. Az mRNS nagyon sok betegen segíthet. Ha az állatok tumorjába juttatunk mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példánk, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektáltuk, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására szintén folynak kísérletek. Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, tojásban tenyésztett változat.
Talán a húszas évek közepén már a polcon lesznek az elsők [mRNS alapú gyógyszerek]. Egyelőre felszálló szakaszban van a kutatás, és a nagy gyógyszergyárak sokat költenek az mRNS-terápiára, mert lehetőséget látnak benne. Nincs idejük az mRNS-szintézis kidolgozására, inkább szövetségre lépnek a három vezető, mRNS-kutatást folytató cég valamelyikével, a Bostonban működő és 10 milliárd dollárra értékelt Moderna Therapeuticsszel; a 2001-ben elsőként alapított mRNS céggel, a tübingeni székhelyű CureVackel; vagy éppen velünk, a 900 főt foglalkoztató BioNTechkel, amely Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalata. A többi folyamatot, a klinikai kipróbálást már olajozottan működtetik a nagy gyógyszergyártók. Nekem nagyon fontos, hogy olcsó legyen a termék, hogy mindenki hozzájuthasson, akinek szüksége van rá.
A koronavírus-világjárvány kapcsán éppen e három cég neve került elő. Az amerikai Moderna az első a világon, amelyik már el tudta kezdeni az első fázisú tesztelését egy koronavírus-vakcinának, a német CureVac ugyanezt júniusra ígéri (de megoldása állítólag olcsóbb), a harmadik potenciális gyors vakcinafejlesztő pedig a mainzi BioNTech.
Ez pedig egyértelműen az alkalmazott technológia, az mRNS-re épülő megoldásoknak köszönhető.
A CureVac volt egyébként az a társaság, amelyről a német sajtó azt írta, hogy Donald Trump elnök egymilliárd dollárt ajánlott fel neki, ha a technológiát kizárólag az Egyesült Államok ellátására használják fel. A cég tagadja, hogy mindez komolyan szóba került volna, mindenesetre pár nap múlva már nemhogy Németország, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vette a CureVacet a szárnyai alá, és biztosított számára egy 80 millió eurós kutatási hitelkeretet.
Visszatérve Karikó Katalin szerepére, a kutató az interjúban így magyarázta az mRNS alapú technológia elvét:
A géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS-ek (mRNS-ek) viszik el a hírt, hogy milyen fehérjéket készítsen a sejt.
A betegbe injekciózott mRNS-ről a sejtek leolvassák, hogy milyen fehérjét, például enzimet vagy ellenanyagot kell készíteniük.
Ahogy mesélte, az mRNS-sel való kísérletezés akkor kapott lendületet, amikor 1998-ban a UPennre érkezett Drew Weismann immunológus, aki DNS-alapú HIV-oltást szeretett volna készíteni, de az nem működött.
Én meg eldicsekedtem az RNS tudományommal, és elkezdtünk együtt dolgozni. A szintetizált mRNS-ek meglepetésünkre – ilyet addig még senki sem észlelt – aktiválták az immunsejteket.
– mondta Karikó Katalin.
Az RNS-t módosítani kellett, és ehhez a munkához említése szerint két magyar kutatótól, Ludwig Jánostól és Kiss Tamástól is hasznos tanácsokat kapott. A UPenn végül 2005-ben szabadalmaztatta Karikó és Weismann módszerét, a két kutató céget alapított, és először 100 ezer dollárt, majd 2007-ben egymillió dollárt kapott a további munkákra.
Karikó Katalin Szegeden született lánya, Francia Zsuzsanna egyébként kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös világbajnok evezésben – Susan Francia néven, amerikai színekben.
Az mRNS technológia iránt időközben világszerte megnőtt az érdeklődés, és ahogy Karikó Katalin mesélte, amikor a Moderna 240 millió dollárt kapott az AstraZeneca gyógyszercégtől a fejlesztéseire, egy japán kolléganőjével úgy határoztak, hogy elmennek egy hasonló, szintén klinikai programmal rendelkező céghez dolgozni. Így kerültek 2014-ben a német BioNTech-hez.
A módosított mRNS több területen eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába, embereket kezelnek már vele. Azért jó lenne megérni, hogy a gyógyszertárakban is árulják. De így is nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen ritkán adatik meg egy kutatónak, hogy a laborasztaltól a betegágyig követhesse a felfedezését.
– mondta az interjúban Karikó Katalin.
Akkor persze még nem tudta, hogy 2020 elején mennyien fognak egyetérteni azzal, hogy valóban jó lenne megérni a gyógyszertári forgalmazást.
És ha az mRNS technológia beválik, aligha lehet kérdéses, hogy a Karikó-Weismann páros neve felkerül a Nobel-díjra jelöltek listájára is.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések