A CRISPR-Cas9 néven ismertté vált génszerkesztési technikát kifejlesztő kutatók, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna kapta 2020-ban a kémiai Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A génszerkesztés korábban időigényes, nehézkes, sőt, olykor lehetetlen vállalkozásnak számított. Ezt változtatta meg a CRISPR-Cas9 génszerkesztő ollóként ismertté vált technika, ami alaposan lerövidítette és leegyszerűsítette az eljárást.
A módszer felfedezése váratlan volt, Charpentier az emberre veszélyes Streptococcus pyogenes baktérium tanulmányozása közben akadt rá egy ismeretlen molekulára, a tracrRNS-re.
Mint kiderült, a tracrRNS a mikroba immunrendszereként működik, és a DNS felhasításával semlegesíti az egysejtűt támadó vírusokat.
Az eredményt egy 2011-es szakcikkben hozták nyilvánosságra először, ugyanebben az évben Charpentier felvette a kapcsolatot Jennifer Doudna biokémikussal.
A két kutató a baktérium genetikai ollójának mesterséges újraalkotása mellett leegyszerűsítette annak molekuláris komponenseit is, hogy könnyebben használható legyen a gyakorlatban.
Végül úgy programozták a genetikai ollót, hogy ne csak vírusoknál működjön, hanem meghatározott helyeken gyakorlatilag bármilyen DNS-t el lehessen vágni vele.
A 2012-ben kifejlesztett CRISPR-Cas9 nem csak az alap, hanem az alkalmazott tudományok területén is forradalmat indított el; a módszerrel többek között haszonnövények ellenállóságát tudták növelni. Jelenleg újfajta rákellenes terápiákban tervezik bevetni a fejlesztést, és nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a jövőben a genetikai olló segítségével a gyógyíthatatlan betegségektől is megszabadulhat az emberiség.
A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak.
0 Megjegyzések