Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási műhelye a politikai NGO-k Európai Bizottság munkájára gyakorolt befolyását értékelte szerdai sajtótájékoztatója alkalmával. A Központ által készített elemzés bemutatja, hogy egyes kiválasztott szakterületeken mely politikai NGO-k voltak a legaktívabbak az uniós biztosok és kabinettagjaik befolyásolásában.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, az elemzés célja az volt, hogy megvizsgálják az Európai Bizottság saját vonatkozásában is betartja-e ugyanazon elveket, amelyeket oly gyakran számon kér Magyarországon és Lengyelországon. A vizsgálat során kiderült, hogy a nyílt társadalmat támogató Open Society European Policy Institute (OSEPI) az Európai Parlamenten túl az Európai Bizottság döntéshozatali folyamataiba is beépült.
Kovács István elmondta, hogy a progresszív politikai agenda pillérjeit képező migrációt, a genderkérdést és az emberi jogok területét az Európai Bizottság Átláthatósági Nyilvántartásából kinyert adatok segítségével vizsgálták meg. Ebből egyértelműen kiderült, hogy az OSEPI ezeken a kulcsterületeken is jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy saját álláspontjának megfelelően irányítsa a szakpolitikákra vonatkozó jogszabályalkotást.
Kovács István hangsúlyozta, hogy a lobbitalálkozók elemzése alapján megállapítható, hogy Frans Timmermans alelnök az első számú szereplő a progresszív agenda közvetítésében, a holland politikus a nyílt társadalom hálózatának helytartója az Európai Bizottságban. Őt – mint a legkeresettebb lobbicélpontot – Vera Jourová liberális cseh alelnök követi.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője elmondta, hogy a lobbitalálkozók elemzésének egyik fő következtetése, hogy a legbefolyásosabb NGO-k nem az Európai Bizottság hivatalos társadalmi vitájának folyamatában mondják el javaslataikat, hanem inkább személyes találkozókon közlik, ahol a megbeszélések konkrét tartalma rejtve maradhat. A társadalmi véleményezésre bocsájtott migrációs kérdésekben számos Európán kívüli, afrikai NGO csatornázza be az álláspontját. Ezek azonban leggyakrabban olyan szereplők, akiknek valószínűsíthetően nem a migráció megállítása, hanem inkább annak EU-n belüli kezelése a célja.
Kovács Attila végül kiemelte, hogy az Európai Bizottság ezen NGO-k költségvetéséhez jelentős – az európai adófizetők által biztosított – támogatással járul hozzá.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések