Az elhízottaknak különös oda kell figyelniük arra, hogy elkerüljék a koronavírust, ők ugyanis nagyobb eséllyel szorulnak kórházi ellátásra és kerülnek lélegeztetőgépre. A nemzetközi betegadatok alapján a 60 év alatti elhízottak kétszeres eséllyel kerülnek intenzív osztályra, a gépi lélegeztetésnél pedig még rosszabb a túlsúlyosak helyzete. Míg korábban a lélegeztetőgépre kapcsolt tüdőbetegek közül csak minden negyedik volt túlsúlyos, a koronavírusos eseteknél ez az arány csaknem 50 százalékos – közölte a növekedés.hu-nak adott interjújában Bedros J. Róbert professzor, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője.
Minden második elhízott koronavírusos beteg kórházi kezelésre szorul az Amerikában, és Európában sem sokkal jobb a helyzet. Az adatokkal kapcsolatban Dr. Bedros J. Róbert címzetes egyetemi tanár, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője úgy fogalmazott:
az elhízott betegek esetében minden egységnyi testtömegindex-növekedés fokozza az intenzív ellátásban részesülők szövődményeit, azaz romlanak az életkilátásaik.
Bedros professzor szerint a lélegeztetés kapcsán számos nehézség merülhet fel az elhízás miatt. Az egyik ilyen, hogy
a magasabb hasűri nyomás miatt beszűkül a tüdőkapacitás, emelletta zsírszövettel terhelt mellkas nehezebben mozgatható lélegeztetőgéppel.
A főigazgató hozzátette: a túlsúlyos betegek lélegeztetésénél nem elhanyagolható szempont, hogy hová lehet fektetni az elhízottakat. 200 kg-nál súlyosabb betegek esetén ugyanis már speciális teherbírású ágy válhat szükségessé, amely nem minden ellátó helyen található.
A MOZGÁSHIÁNYOS ÉLETMÓD FOKOZZA A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI, ILLETVE A METABOLIKUS BETEGSÉGEK KOCKÁZATÁT
– fogalmazott a főigazgató, hozzátéve: mozgás hiányában magasabb a koleszterinszint, illetve az inzulin rezisztencia és a cukorbetegség is gyakoribb, miközben az elhízás nagyobb kockázattal alakul ki.
Az elhízás és a koronavírus közötti kapcsolat külföldi adatbázisokon alapuló részleteit Bedros J. Róbert Simonyi Gáborral az Országos Obezitológiai Centrum obezitológus főorvosával együtt egy tanulmányban is kidolgozta. A Metabolizmus lapban közzétett adatok szerint
AZ IDŐSEBB ÉLETKOR, A DOHÁNYZÁS, A CUKORBETEGSÉG, A KRÓNIKUS VESEBETEGSÉG, A TÜDŐBEN LÉVŐ LÉGUTAK TARTÓS BESZŰKÜLÉSE, A MAGAS VÉRNYOMÁS, ÉS MÁS SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK JELENTHETIK A LEGNAGYOBB KOCKÁZATOT A KORONAVÍRUS LEKÜZDÉSÉBEN.
Az elhízás fokozza a súlyos COVID-19 betegség kockázatát
A fenti állítást számos ország adatbázisa igazolja vissza. Az eddigi legtöbb, összesen 1591 intenzív osztályon kezelt beteg adatait feldolgozó olaszországi tanulmány szerint az átlagosan 63 éves betegek leggyakoribb kísérőbetegségei a magas vérnyomás, a kardiovaszkuláris betegségek és a cukorbetegség voltak, ezzel szemben a tüdőbetegségek viszonylag alacsonyabb arányban képviseltették magukat.
A koronavírus egyesült államokbeli megjelenésekor az olaszhoz hasonló arányokat vártak az orvosok. Ennek ellenére amikor a járvány elérte az Amerikát, a helyi szakemberek kissé meglepődve tapasztalták, hogy fiatalabb betegek is bőven kerültek az intenzív osztályokra. Amikor elkezdtek a nem várt eseményeknek utánajárni, akkor azt látták, hogy
A FIATALABB BETEGEK JELENTŐS RÉSZE ELHÍZOTT VOLT.
A fiatalabbakat érintő, súlyos COVID-19 betegség egyesült államokbeli kiugró aránya tulajdonképpen nem is meglepő, mivel az országban kimagasló az elhízás aránya. Amerikában a felnőttek mintegy 40 százaléka elhízott.
Bedros Róbert ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy
Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 30 százaléka elhízott, s ezzel a gyakorisággal a képzeletbeli dobogó harmadik helyét <<érdemeltük ki>> a világban.
Egymáshoz mérve a túlsúlyos koronavírusosok számát és a betegség lefolyásának súlyosságát, az adatok egyértelműen megmutatják:
AZ ELHÍZOTTAK NAGYOBB VESZÉLYBEN VANNAK.
E megállapítás pedig nem csupán az idős túlsúlyosakra vonatkozik, hanem minden korosztályra, hiszen a kórházi ellátásra szoruló koronavírusos fiatalok is jelentős részben elhízottak.
A lélegeztetőgépre tett betegeknél látszik nagyon a különbség
A koronavírus és az elhízás közötti kapcsolatot egy New York-i elektronikus adatbázis tovább erősíti. Eszerint Amerikában eddig csaknem minden második elhízott koronavírusos szorult kórházi kezelésre: 37 százalékuk későbbi intenzív terápiát igényelt, míg azonnali kórházi kezelést a betegek 12 százaléka kapott.
A 60 ÉV ALATTI ELHÍZOTTAK KÉTSZERES ESÉLLYEL KERÜLTEK INTENZÍV OSZTÁLYRA, MINT A NÁLUK KEVÉSBÉ ELHÍZOTTAK.
A koronavírus és a túlsúly összefüggése akkor is látható, ha azt nézzük meg, hogy korábban milyen betegeket kellett lélegeztetőgépre kapcsolni. Ez az összehasonlítás ugyanis azt mutatja, hogy a túlsúlyos betegek aránya lényegesen különbözik a korábbi években tapasztalt súlyos esetektől. A nem koronavírusos tüdőbetegek esetében az elhízott betegek aránya 25 százalékos volt, a koronavírus miatti gépi lélegeztetésnél azonban sokkal rosszabb a helyzet.
A LÉLEGEZTETŐGÉPRE TETT BETEGEK 90 SZÁZALÉKA VOLT EDDIG ERŐSEN TÚLSÚLYOS.
Vagyis: a koronavírus súlyosságával arányosan, fokozatosan emelkedik az elhízás mértéke - zárta nyilatkozatát Bedros J. Róbert.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések