Bizonyos nehézfémek többek között daganatos betegségeket, veseelégtelenséget, idegrendszeri zavarokat, agyi károsodást okozhatnak, továbbá a hallásunkat is károsíthatják.
Az ólom, a higany, a kadmium vagy az arzén a környezetből, az élelmiszereken és a vízen keresztül, belélegezve vagy a bőrön át jutnak a szervezetbe. A szervezetben nem metabolizálódnak, azaz nem hasznosulnak, és nem alakulnak át, hanem lerakódnak a lágy szövetekben vagy a csontokban, és kifejtik mérgező hatásukat.
Ólom
Az ipari szektor világszerte évente mintegy 2,5 millió tonna ólmot állít elő. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a fejlett országokban folyamatosan csökken az ólom felhasználása, mégis a világon több mint 200 millió ember vérében a megengedett határérték körüli vagy a feletti az ólomszint.
Az ólom halláskárosító hatásáról ellentmondásos kutatási eredmények születtek. Azt egyértelműen kimutatták ólomnak kitett foglalkozásúak körében, hogy a szenzorineurális (idegi, illetve belső fül eredetű) halláscsökkenés a hosszú távú ólomnak való kitettség és a zaj együttes hatásának tudható be.
Higany
Széles körben használt, rendkívül veszélyes nehézfém, mellyel főként a fogászati tömésekben, a hőmérőkben, és egyes halakban találkozhatunk – különösen a cápákban, a királymakrélában, a kardhalban és a tonhalban. A szervetlen higany a halakban rendkívül mérgező metil-higany formájában halmozódik fel. Ezért ezeket a halfajokat terhesség idején tilos fogyasztani, mert károsíthatják a magzatot, de nem ajánlott gyerekeknek sem, férfiaknál pedig sterilitást okozhat.
Mivel a szemlencsében halmozódik fel, szürkehályog kialakulását is eredményezheti. A világon azokban a régiókban, ahol a higanyfertőzött halak jelentik az étrend fő részét – például az Amazonas mentén élő közösségeknél - különösen sokan szenvednek és vakulnak meg a higanymérgezés miatt.
A higany halláskárosító hatása szintén bizonyított emberekben, állatokban egyaránt. A higanymérgezés okozta neurológiai szindróma, az ún. Minamata-kór egyik fő tünete a hallásromlás, illetve siketség. A mérgezés korai stádiumában a belső fülben lévő csigában okozhat elváltozást, a későbbi szakaszban már idegi károsodást is kiválthat.
Kadmium
Megtalálható a talajban, a PVC műanyagokban, elemekben, és a cigarettában is. A kadmium dózistól függően fokozza a halláscsökkenés kockázatát. Elsősorban a csiga működésében okoz zavarokat. A kadmium mérgezésre a csiga és a hallószőrök a legérzékenyebbek. Nagy mennyiségben felhalmozódhat a fül hallócsontocskáiban. A kadmium ototoxikus hatását cinkben gazdag étrenddel csökkenthetjük. A kadmium és a zaj együttesen felerősítik egymás halláskárosító hatását.
Arzén
Főként tengeri élőlények – tenger gyümölcsei, tőkehal - és szennyezett ivóvíz útján kerülhet a szervezetbe. Az arzén nagy mennyiségben a Corti-szerv rendellenességét okozhatja, és a legnagyobb mértékű halláskárosodást az alacsony frekvenciákon okozza. Ez a nehézfém emellett egyensúlyi zavarokat is előidézhet.
Szennyezett környezetünk miatt nehezen tudjuk elkerülni ezekkel a nehézfémekkel való találkozást, ám szerencsére léteznek olyan készítmények, melyek segíthetnek kitakarítani ezeket a mérgeket a testünkből.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
Hogyan károsítják a hallásunkat a nehézfémek?
Az ólom, a higany, a kadmium vagy az arzén a környezetből, az élelmiszereken és a vízen keresztül, belélegezve vagy a bőrön át jutnak a szervezetbe. A szervezetben nem metabolizálódnak, azaz nem hasznosulnak, és nem alakulnak át, hanem lerakódnak a lágy szövetekben vagy a csontokban, és kifejtik mérgező hatásukat.
Ólom
Az ipari szektor világszerte évente mintegy 2,5 millió tonna ólmot állít elő. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a fejlett országokban folyamatosan csökken az ólom felhasználása, mégis a világon több mint 200 millió ember vérében a megengedett határérték körüli vagy a feletti az ólomszint.
Az ólom halláskárosító hatásáról ellentmondásos kutatási eredmények születtek. Azt egyértelműen kimutatták ólomnak kitett foglalkozásúak körében, hogy a szenzorineurális (idegi, illetve belső fül eredetű) halláscsökkenés a hosszú távú ólomnak való kitettség és a zaj együttes hatásának tudható be.
Higany
Széles körben használt, rendkívül veszélyes nehézfém, mellyel főként a fogászati tömésekben, a hőmérőkben, és egyes halakban találkozhatunk – különösen a cápákban, a királymakrélában, a kardhalban és a tonhalban. A szervetlen higany a halakban rendkívül mérgező metil-higany formájában halmozódik fel. Ezért ezeket a halfajokat terhesség idején tilos fogyasztani, mert károsíthatják a magzatot, de nem ajánlott gyerekeknek sem, férfiaknál pedig sterilitást okozhat.
Mivel a szemlencsében halmozódik fel, szürkehályog kialakulását is eredményezheti. A világon azokban a régiókban, ahol a higanyfertőzött halak jelentik az étrend fő részét – például az Amazonas mentén élő közösségeknél - különösen sokan szenvednek és vakulnak meg a higanymérgezés miatt.
A higany halláskárosító hatása szintén bizonyított emberekben, állatokban egyaránt. A higanymérgezés okozta neurológiai szindróma, az ún. Minamata-kór egyik fő tünete a hallásromlás, illetve siketség. A mérgezés korai stádiumában a belső fülben lévő csigában okozhat elváltozást, a későbbi szakaszban már idegi károsodást is kiválthat.
Kadmium
Megtalálható a talajban, a PVC műanyagokban, elemekben, és a cigarettában is. A kadmium dózistól függően fokozza a halláscsökkenés kockázatát. Elsősorban a csiga működésében okoz zavarokat. A kadmium mérgezésre a csiga és a hallószőrök a legérzékenyebbek. Nagy mennyiségben felhalmozódhat a fül hallócsontocskáiban. A kadmium ototoxikus hatását cinkben gazdag étrenddel csökkenthetjük. A kadmium és a zaj együttesen felerősítik egymás halláskárosító hatását.
Arzén
Főként tengeri élőlények – tenger gyümölcsei, tőkehal - és szennyezett ivóvíz útján kerülhet a szervezetbe. Az arzén nagy mennyiségben a Corti-szerv rendellenességét okozhatja, és a legnagyobb mértékű halláskárosodást az alacsony frekvenciákon okozza. Ez a nehézfém emellett egyensúlyi zavarokat is előidézhet.
Szennyezett környezetünk miatt nehezen tudjuk elkerülni ezekkel a nehézfémekkel való találkozást, ám szerencsére léteznek olyan készítmények, melyek segíthetnek kitakarítani ezeket a mérgeket a testünkből.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések