Az amerikai Johns Hopkins Egyetem legfrissebb, szerda esti adatai szerint világszerte már 27,6 millió fertőzöttet regisztráltak a hatóságok, összesen több mint 900 ezren haltak meg és 19,9 millióan gyógyultak meg. Európában a legrosszabb helyzet továbbra is Spanyolországban van, de Franciaországban is egyre súlyosbodik a járványhelyzet, előbbiben már 530 ezer felett jár a betegek száma, a halottaké közel 30 ezer, utóbbiban 373 ezer fertőzött van, ebből majdnem 31 ezren haltak meg.
Spanyolországban a járvány július elején tört ki ismét, tizedikére már ismét ezer fölött volt a napi új betegek száma, augusztus elején már 2676 volt, majd három héttel később pedig már 9000 új fertőzöttet regisztráltak. A legutóbbi, szeptember 8-i adatok szerint is 8964 embernél mutatták a COVID-19-et egyetlen nap alatt. Az egymillió főre jutó megbetegedések is itt alakulnak a legrosszabbul az egész kontinensen, szám szerint 11 és fél ezer eset jut ennyi emberre (vagyis a lakosság 1,15 ezreléke fertőződött meg hivatalosan),
A HALÁLOZÁSOKAT TEKINTVE PEDIG CSAK PERUBAN ÉS BELGIUMBAN KATASZTROFÁLISABB A HELYZET AZ EGÉSZ VILÁGON.
Peruban 911 halott jut egymillió emberre, Belgiumban 855, Spanyolországban ez a szám 634.
A mostani tragikus állapotokhoz nagyban hozzájárultak a baloldali Sánchez-kormány erősen megkésett intézkedései, amelyek azon túl, hogy első számú európai járványgóccá tették az országot, a 12 éve állandó válságban lévő gazdaságot ismét a padlóra küldték. Az ibériai országban viszonylag korán, már január végén felfedezték az első beteget, az első fertőzött pedig február közepén halt meg.
EZ MÁR BŐVEN AZ AZ IDŐSZAK VOLT, AMIKOR AZ ÉSZAK-OLASZORSZÁGI RÉGIÓKBAN EGYRE SÚLYOSABB KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEKET VEZETTEK BE.
Ehhez képest Pedro Sánchez miniszterelnök és kormánya még ekkor is engedte a külföldre utazást az állampolgárainak - és a beutazást is Olaszországból.
Az olaszországi helyzet azért is nagyon fontos, mert Salvador Illa, aki január 13-a óta egészségügyi miniszter, egy március 8-i sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy az addigi fertőzések egy része olaszországi utazásokhoz kapcsolódik.
VAGYIS PONTOSAN TUDTÁK, MEKKORA A VESZÉLY, MÉGSEM VEZETTEK BE ÓVINTÉZKEDÉSEKET.
Külön ki kell emelni egy másik fontos eseményt. A Sánchez-kabinet ugyanis március 8-án is még engedélyezte, sőt még bátorította is az embereket a tízezres, helyenként százezres feminista vonulásokon való részvételre, pedig ekkor már 12 ezer felett volt a fertőzöttek száma, pár nap alatt pedig annyira elszabadult a vírust, hogy március 20-án egy nap alatt 10 858 új beteget regisztráltak. A kormány március 14-én vezette be az első korlátozásokat, de ekkor már nem lehetett gátat szabni a koronavírusnak. Ráadásul a bejelentés és a hatályba lépés között eltelt 24 órában az emberek elkezdtek vidékre özönleni - magukkal hordva a vírust. Így az egész országban elszabadult a járvány.
A korlátozások, köztük a közintézmények, iskolák bezárása június 21-ig hatályban maradtak, ám ezután lazítottak az intézkedéseken, és a határt is megnyitották. Egy hónappal később azonban ismét növekedni kezdett a fertőzések száma, amit a szakemberek elsősorban az elégtelen kontaktkutatásnak tudnak be. Ráadásul az
ORSZÁGBA VISSZATÉRŐ MAROKKÓI ÉS MÁS SZUBSZAHARAI SZEZONÁLIS MUNKÁSOK IS BEHURCOLTÁK A VÍRUST.
A spanyol kormány augusztus 17-én jutott csak el odáig, hogy Andalúziában, Kasztília-Leónban, Galíciában és Kantábriában éjféltől bezárják a szórakozóhelyeket, mindezt az után, hogy előtte folyamatosak voltak a korlátozásokkal szembeni többezres megmozdulások.
Azt, hogy a baloldali kormány mennyire nem tudja kézben tartani a járványt, jól jelzi, hogy a legnagyobb madridi orvosi szakszervezet, az Amyts bejelentette: jövő kedden sztrájkra hívja az alapellátásban dolgozó tagjait, hogy felhívják a figyelmet az egészségügyre nehezedő nyomásra. Tiltakozni akarnak amiatt, hogy hiába kezdeményeztek tárgyalást a munkavégzés feltételeiről a tartományi kormánynál, megkeresésükre nem kaptak választ.
Ugyanígy a madridi régióban szeptember 22-én és 23-án megmozdulásokra készülnek a tanárok is, szeptember 16-án pedig háromnapos országos diáksztrájk kezdődik, amelyek célja a biztonságos tanévkezdés követelése a koronavírus-fertőzés számának növekedése közepette.
A Sánchez-kormány közben olyan intézkedéseket is hozott, amikkel egyértelműen el akarja tolni magától a felelősséget: augusztus végén a miniszterelnök az autonóm területek vezetőire hárította a védekezés felelősségét, miután nem engedélyezte Spanyolország újbóli lezárását. A tartományok vezetői megdöbbenve fogadták a gyengekezű szocialista kormányfő intézkedését. Spanyolországba a tragikus adatok miatt 75 százalékkal kevesebb turista érkezett júliusban, mint tavaly ilyenkor, miközben a GDP 12,3 százaléka származik a turizmusból, és az 2,5 millió embernek ad munkát. A bruttó nemzeti össztermék az első negyedévben 5,2 százalékkal csökkent, a másodikban viszont már 18,5 százalékkal zuhant.
Franciaországban a koronavírus-járvány július közepén robbant ismét, annyira, hogy az akkori 5-600-ról emelkedve augusztus 28-ára 7379 új beteget regisztráltak, szeptember 4-én pedig már 8975-öt. Szerdán is több mint 8500 új fertőzöttet regisztráltak. A szeptember 9-i adatok szerint egymillió főre 5140 fertőzött jut, ugyanennyi emberre pedig 471 halott.
A franciáknál a legnagyobb mértékben a nagyvárosokban és a tengerpartokon terjed a kór, amire Emmanuel Macron kormánya elkapkodott látszatintézkedéseket tud hozni, a helyzetnek pedig egyáltalán nem urai.
AZ EMBEREKET CSAK NAGYON NEHEZEN TUDJÁK RÁVENNI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁRA,
amin az sem segít, hogy rendszeresek a szélsőbaloldali tüntetések, sztrájkok és egyéb megmozdulások az országban, illetve miközben folyamatosan emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma, illegális technopartikat szerveznek, amik ellen a rendőrség sem lép fel.
Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a betegség egyre szélesebb körben kezdett el terjedni a fiatalabb korosztályokban, Olivier Véran francia egészségügyi miniszter már arról beszélt augusztus végén, hogy a koronavírus négyszer olyan gyorsan terjed a 40 év alattiak körében, mint a 65 év felettiek között, illetve figyelmeztetett arra is, hogy a fertőzés terjedése gyorsul az idősek, illetve a krónikus betegek körében. Mindennek ellenére már akkor kijelentette, hogy Emmanuel Macron államfőhöz hasonlóan kizárja annak a lehetőségét, hogy újra kijárási korlátozásokat vezessenek be Franciaországban.
A helyzet súlyosságát és a francia baloldali kormány tehetetlenségét jól mutatta az is, amikor augusztus közepén arról érkeztek hírek, hogy miután Párizsban és Marseille-ben bővítették azon helyek számát, ahol kötelező a maszkviselés,
A KORMÁNYNAK ROHAMRENDŐRÖKET KELLETT KIVEZÉNYELNIE A SZABÁLYOZÁSOK BETARTATÁSÁRA
és a tiltakozó zavargások visszaszorítására.
Vasárnapra a francia kormány újabb hét megyét nyilvánított a koronavírus terjedése szempontjából intenzív, azaz vörös zónának, s ezzel a számuk 28-ra emelkedett.
Az országban elvileg szeptember 1-től mindenhol kötelező lenne a maszkviselés, korábban viszont a nagyvárosok sorra hozták a döntéseket saját hatáskörben, így például az országos rendelkezés előtt Marseille-ben, Nizzában, Toulouse-ban, Párizsban és a fővárosi elővárosokban volt kötelező a hordásuk, Strasbourgban a 11 év felettieknek, Bordeaux-ban pedig csak a belvárosi kerületekben. Hasonló tendencia volt megfigyelhető itt is, mint Spanyolországban: miután a központi kormányzat képtelen kontrollálni a helyzetet, területi szinten kellett intézkedéseket hozni.
A legfrissebb hírek szerint a hivatalát július 3-án elfoglaló Jean Castex miniszterelnök is karanténba került, miután egy autóban ült a Tour de France koronavírusos igazgatójával. Az első eredmény negatívnak bizonyult, de szombaton ismét tesztelik, addig a miniszterelnöki rezidencián elkülönülve folytatja a munkáját.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések