Ijesztő duó lehet az influenzából és a koronavírusból

A koronavírus-járványról sokan, sokféle dolgot mondtak már az elmúlt fél év alatt, ezen a ponton nagyjából az egyetlen egészen biztos dolog vele kapcsolatban az, hogy semmi sem biztos vele kapcsolatban. Jelen állás szerint nem tudjuk pontosan, hogy a vírus a jelenlegi ütemben terjed-e tovább, kisebb fellángolások következnek, vagy egy nagyobb második hullám. Könnyen belátható, hogy a jövőre nézve ez a bizonytalanság nem kecsegtet túl sok jóval.

Az ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy

A VÍRUS EGÉSZEN ADDIG TERJED MAJD, AMÍG NEM LESZ ELLENE VAKCINA. EZ PEDIG A KÖZELGŐ INFLUENZASZEZON FENYEGETÉSÉVEL EGYÜTT ELÉG AGGASZTÓ.

Az már hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy a nyári meleg nem változtatott komolyan a koronavírus terjedésén, és az őszi lehűléssel hamarosan azt is meglátjuk, hogyan befolyásolja a járvány a minden évben visszatérő influenzát. Ha mindkét vírus a megszokott módon terjed, az hatalmas terhet ró majd az egyébként is végletekig kimerült egészségügyre – de a szakértők szerint az sincs kizárva, hogy a koronavírus megfékezése érdekében berögzült szokásokkal gond nélkül átvészeljük majd az idei influenzaszezont.

Veszélyes a hasonlóság

Két, egymással párhuzamosan zajló járvány önmagában is elég kellemetlennek tűnik, ebben az esetben azonban van még egy elég fontos plusz probléma is, mégpedig az, hogy az influenza és a koronavírus-fertőzés tüneteit gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egymástól. A szezonális légúti betegségek tünetei egy laikus számára a megszólalásig hasonlítanak, még a szaglás és az ízlelés elvesztése sem jelent garanciát arra, hogy valaki koronavírusos. Mégis rendkívül fontos lenne, hogy valahogy megkülönböztessük a kettőt – például azért, mert egy koronavírusos beteget csak védőfelszerelésben lehet kezelni, az influenza ellen viszont az orvosok be tudják oltatni magukat. Ehhez egyértelműen tudni kell, hogy az illető melyik betegségben szenved, ezt a problémát csak óriási mennyiségű, és nagyon megbízható tesztekkel lehet megoldani.

Ha a tesztelést sikerül felpörgetni, máris jobb helyzetben vagyunk, egy ismeretlen tényező azonban mindenképpen marad: fogalmunk sincs ugyanis arról, hogy a koronavírus hogy viselkedik akkor, ha más vírusok is bejönnek a képletbe. Az ősszel menetrendszerűen érkező szezonális betegségeket nyilván senkinek nem kell bemutatni, azt viszont talán kevesebben tudják, hogy a vírusos légúti fertőzések minden évben nagyjából hasonló sorrendben csapnak le ránk:

➤ első körben a nátháért elsődlegesen felelős rhinovírusok köszönnek be szeptember környékén, amikor minden gyerek beszabadul az iskolába. Az immunrendszerük azonban teszi a dolgát, így pár hét alatt el is lehet búcsúzni ezektől;
➤ október-november környékén aztán jön az emberi légúti óriássejtes vírus (RSV), ami a legtöbb embernél ugyancsak enyhe megfázáshoz vezet, esetenként azonban komoly tüdőgyulladást okoz, jellemzően a legfiatalabbak és a legidősebbek körében. Ez a vírus annyira gyakori, hogy gyakorlatilag minden kétéves átesett már a fertőzésen, több kisgyermek kerül miatta kórházba, mint bármilyen más vírus miatt;
➤ amikor az RSV is elcsitul, a kora téltől tavaszig tartó időszakban jön az influenza, amit elsősorban szintén a gyerekek terjesztenek, de inkább az idősekre veszélyes, évente több ezren halnak meg miatta.

Az, hogy a vírusok egymásnak adják a kilincset, és hónapokig fenyegetik fertőzéssel az embereket, már-már szándékosnak tűnhet, a valódi oka azonban ennél jóval egyszerűbb. Amíg az egyik vírus jelen van a populációban, addig a másik nem tudja rendesen megvetni a lábát, így ki kell várnia a sorát. Emiatt volt például az, hogy 2009-ben a sertésinfluenza Amerikából nem tudott rögtön betörni Európába a rhinovírus miatt, és csak akkor kezdett el terjedni, amikor az már elült – odébb lökve ezzel az alapesetben ekkor érkező RSV-t.

Kéne ide egy karantén

Jelen helyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy a koronavírus hogyan csatlakozik majd a vírusok küzdelméhez, vagy csatlakozik-e egyáltalán – a korábbi tapasztalatok alapján ugyanis simán lehet, hogy jól meglesz az influenza mellett. A járvány első Kínán kívüli áldozata remek példa erre, a 44 éves fülöp-szigeteki férfi ugyanis influenzás is volt. De ezt támasztja alá az is, hogy noha a tünetek nagyrészt megegyeznek, a patogének a sejtek más-más receptorain keresztül férkőznek be a szervezetünkbe.

Egy korábbi kutatás szerint a koronavírusos betegek egyötödénél kimutatható volt valamilyen más légúti fertőzés is, vagyis simán lehetséges, hogy a két vírus két külön úton támadja meg a testünket. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy az influenzát jellemzően gyerekek, míg a koronavírust felnőttek terjesztik, ami szintén hozzájárulhat a párhuzamos terjedéshez.

Vuhanban egyébként az év első hónapjaiban első kézből tapasztalhatták meg, hogy milyen az, amikor az influenza és a koronavírus egyszerre terjed, ekkoriban ugyanis nem volt ritka, hogy a fertőzöttekben mindkét vírus jelen legyen. Az ottani tapasztalatok alapján a kettős fertőzés nem rontotta az emberek túlélési esélyeit, de az ilyesmin átesett pácienseknek nagyobb mértékben károsodott a szívük, és a sok esetben halálhoz vezető gyulladás gyakrabban jelentkezett náluk. Ebből persze messzemenő következtetéseket nem nagyon lehet levonni,

A VILÁG MÁS RÉSZEIN VISZONT NAGYJÁBÓL SEMMILYEN TAPASZTALATUNK NINCS A JELENSÉGRŐL. 

Európába már az influenzaszezon után érkezett meg a koronavírus, Ausztráliában pedig a járvány miatt bevezetett karantén az influenza terjedését is megakadályozta, csakúgy, mint Hongkongban és az Egyesült Államokban, ahol korábban ért véget az előző influenzaszezon a járványellenes intézkedések miatt. Ez akár bizakodásra is adhatna okot, ám az északi féltekén aligha lesz teljes karantén, amikor télen újra kopogtat az influenza, pedig ezzel mindkét vírus terjedését jelentősen vissza lehetne szorítani.

Most tessék oltani!

A fentiek alapján jól látszik, hogy jelenleg van esély arra, hogy nem lesz érzékelhető hatása annak, hogy a koronavírus és az influenza egyszerre vannak jelen. Szakértők szerint mégis érdemes felkészülni a legrosszabbra. Ez elég rosszul hangzik, a valóságban azonban elég egyszerűen feloldható, csak annyit kell tennie az embernek, hogy

BEOLTATJA MAGÁT AZ INFLUENZA ELLEN.

Az influenzát a mai napig nem sikerült teljesen legyőznünk, főként mert az azt okozó vírusok szédületes tempóban mutálódnak. Vakcina így is létezik ellene, ami jó esetben a beoltottak 60-70 százalékát védi meg a betegségtől. Az oltást alapjáraton terhes nőknek, 65 év felettieknek, iskolásoknak és a különféle alapbetegségek miatt veszélyeztetett csoportba tartozóknak ajánlják. A New York-i Mount Sinai School of Medicine szakértője, Florian Krammre szerint azonban idén mindenkinek érdemes lesz megfontolnia a dolgot.

Ennek egyrészt az az oka, hogy ha valaki nem oltatja be magát, az azt kockáztatja, hogy mindkét betegséget egyszerre kapja el, másrészt pedig az, hogy az influenza szövődményeivel is könnyen kórházba lehet kerülni. Ez amellett, hogy még jobban leterheli az egészségügyet, annak az esélyeit is megnöveli, hogy az ember elkapja a koronavírust.

Persze ehhez a szokásosnál jóval több oltóanyagra lesz szükség, és még ha sikerül is a népesség nagy részét beoltani, akkor is félrecsúszhatnak a dolgok. Időről időre ugyanis feltűnik egy új vírustörzs, amellyel szemben az emberek nagy része semmilyen védettséggel nem rendelkezik. Ilyen volt például az 1918-as spanyolnátha, vagy a korábban emlegetett 2009-es sertésinfluenza-járvány.

Egy ilyen influenzavírus ellen nem működne az idei szezonra kifejlesztett vakcina, és mire kifejlesztenék a megfelelőt, már rég késő lenne. Azt nem igazán lehet megmondani, hogy egy ilyen vírus a mai tudásunkkal felvértezve mennyire lenne halálos, de azt érdemes kiemelni, hogy az így is elég súlyos 2009-es járvány csak azért nem volt még sokkal súlyosabb, mert az akkori vírustörzs felszíni fehérjéire szinte mindenki immunis volt, aki 1957 előtt született. Még egyszer nem biztos, hogy ilyen szerencsések lennénk. Ez a lehetőség Damoklész kardjaként lebeg felettünk, hiába tudja ugyanis mindenki, hogy egy univerzális vakcinával el lehetne venni a fenyegetés élét, egy nagy gyógyszergyártó sem vágott még bele a rettenetesen költséges, és természetéből fakadóan soha meg nem térülő jolly joker oltás megalkotásába.

Ez a helyzet ugyanakkor hamarosan megváltozhat, július elején a BiondVax nevű izraeli cég bejelentette, hogy befejeződtek a klinikai tesztek azzal a 12 400 fős kontrollcsoporttal, akik tavaly megkapták az általuk fejlesztett univerzális vakcinát. A végleges eredmények még idén meg is érkeznek, ha pedig ezek alapján az oltás működik, a cég azonnal neki is lát a gyártásnak. Amennyiben a kísérlet sikerrel jár – vagy ha a közeljövőben sikerül megalkotni a koronavírus elleni vakcinát –, jövőre talán már nem kell aggódnunk a vírusok együttműködése miatt. Idén azonban nem nagyon tehetünk mást, mint hogy beadatjuk magunknak az influenza elleni oltást, és reménykedünk a legjobbakban.

Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek