Az F1 és az AWS a modell leegyszerűsítése miatt az időmérőkre fókuszált. A rendkívül bonyolult algoritmus kiszűrte a baleseteket és egyéb ok miatti kieséseket, a műszaki hibákat, a változó időjárási körülményeket, illetve figyelembe vette a pilóták életkorát, és azt is, ha valaki több év kihagyás után tért vissza az F1-be.
A modellen a Williams korábbi mérnöke, az F1 jelenlegi adatelemző részlegét vezető Rob Smedley, a tévéközvetítésekért felelős Dean Locke, míg az Amazon oldaláról Dr. Priya Ponnapalli dolgoztak.
A folyamatosan tanuló gépeknek köszönhetően a technológiát már sok komplex probléma megválaszolására is bevethetjük, ebben az esetben például egy sok évtizedes vitát próbáltunk az adatok elemzésével megválaszolni
– mondta Dr. Ponnapalli.
A rendszer az ilyen, olyan okok miatt kilógó körök kiszűrése után először a csapattársak időmérős köreit vetette össze, hogy őket tudja rangsorolni, majd a történelmi adatokat nézve kezdte sorba rendezni azokat, akik egyik vagy másik csapatnál más pilóták csapattársaiként versenyeztek.
Így alakult ki a rendszer végére a következő sorrend – az egyes pilóták közötti vélt különbségekkel (a 11-20. helyek elérhetők a Forma–1 honlapján).
Mivel a modell csak az 1983-tól kezdve elérhető köridőket vizsgálta, olyan nevek hiányoznak a listáról, mint Juan Manuel Fangio, Alberto Ascari, Niki Lauda, Jim Clark, James Hunt, Jackie Stewart, Stirling Moss, vagy épp Ronnie Peterson.
A legjobb tíz között van viszont egy meglepetés:
AZ A HEIKKI KOVALAINEN, AKI 111 FUTAMON INDULT A FORMA–1-BEN, EZEK ALATT EGYETLEN FUTAMGYŐZELMET ÉS ÖSSZESEN NÉGY DOBOGÓS HELYET SZERZETT.
Hát ez hogy lehet?
A finn pilóta F1-pályafutása meglehetősen érdekes volt. 2007-ben, újonconkét az előző évben világbajnok Renault-hoz került, ahol Giancarlo Fisichella csapattársa lett. Kovalainen újoncként egyből a hetedik lett a világbajnoki pontversenyben, a 17 futamból 11-szer volt pontszerző. Ezzel némileg igazolta a hírnevét, amit 2004-ben a Race of Champions verseny megnyerésével szerzett magának.2008-ban már annál a McLarennél vezetett, aminél Lewis Hamilton első világbajnoki címét szerezte a másik autóval. Kovalainen teljesítménye elmaradt az azóta hat vb-címnél járó Hamiltonétól, ebben az évben is csak a hetedik lett a pontversenyben, egy évvel később, 2009-ben pedig még visszább esett, és csak a 12. lett. 2008-ban viszont megszerezte karrierje első és egyetlen futamgyőzelmét:
a 2008-as Magyar Nagydíj utolsó köreiben 15 másodperces hátránnyal követte az élen haladó Felipe Massát, amikor a brazil versenyző alatt elfüstölt a Ferrari. Ezzel Kovalainen ölébe hullott a futamgyőzelem, amivel ő lett a Forma–1 történetének 100. futamgyőztese.
A McLaren után két évet a Lotusnál töltött, majd egy évet a Caterhamnél, 2013-ban pedig már csak két futam jutott neki a hátműtéten áteső Kimi Räikkönen helyén a Lotusban.
DE AKKOR HOGYAN LEHET, HOGY AYRTON SENNÁHOZ KÉPEST 0,378 MÁSODPERCES HÁTRÁNNYAL A NYOLCADIK HELYRE KERÜLT, MEGELŐZVE PÉLDÁUL SEBASTIAN VETTELT, VALTTERI BOTTAST, JENSON BUTTONT VAGY ÉPP ALAIN PROSTOT?
Az algoritmus többre értékelte, hogy az időmérőkön meglehetősen jól helytállt már akkor is szupergyors Lewis Hamiltonnal szemben, és szintén felvette a versenyt a listán a 9. helyre odaérő Jarno Trullival.
Bár el-elmaradt a csapattársaihoz képest, egyiktől sem volt olyan távol, hogy kellően hátrasorolódjon, és mivel Hamilton meglehetősen magasra került, Trulli pedig a maga idejében jó eredményeket hozott, vele pedig tényleges versenyben volt Kovalainen. Az olasz egyébként mindig is híres volt arról, hogy egy körön – vagyis az időmérőn – pokolian jó volt a tempója, ebből, illetve a remek védekezésből próbált megélni aztán a futamokon a mögüle rajtolókénál lassabb autóval.
EMIATT LETT SZÁLLÓIGE A TRULLI-VONAT KIFEJEZÉS IS, AMI AZ IDŐMÉRŐN MEGLEHETŐSEN ELŐRE KERÜLŐ OLASZ MÖGÖTT A VERSENYEKEN FELTORLÓDOTT KOCSISORRA UTALT.
Az F1 és az AWS modellje talán még jó helyre is tette Trullit a 9. pozíciójával a gyorsasági listán, ám pont emiatt felülértékelődött Kovalainen, aki a Lotusnál töltött két szezon alatt 24-13-ra zárt Trulli ellen az időmérőkön (kettejük versenyét nézve). Eközben Trulli korábban minden más csapattársa ellen megnyerte az időmérős párharcok sorát – Katajama Ukjo, Nakano Sindzsi, Olivier Panis, Heinz-Harald Frentzen, Ricardo Zonta, Jean Alesi, Jenson Button, Fernando Alonso, Ralph Schumacher és Timo Glock ellen 148-72 volt a mérlege.
Vagyis több világbajnok ellen is jobb volt, amikor csapattársként csapott velük össze, ez pedig Kovalainenen is segített az algoritmus szerint.
Nem először Senna, Schumacher, Hamilton a sorrend
2018-ban az adatelemzéssel és -vizualizációval foglalkozó weboldal, a FiveThirtyEight vetemedett arra, hogy a leginkább sakkban használatos Élő-rangsor modelljét valahogy átvezesse a Forma–1-re. Élő Árpád rendszerének a lényege, hogy egy mérkőzés vagy eredmény nem plusz pontszámot jelent – mint például a korábbi FIFA-ranglistán, ahol egy éven belüli eredményeket vizsgáltak mindig –, hanem pontszámváltozást. A rendszer képlete ráadásul figyelembe veszi azt is, mekkora különbséggel született az adott eredmény, és a két összevetett fél erőviszonyán is múlt, mekkora volt az elváltozás.A Forma–1-re mindezt átültetni nem volt egyszerű, hiszen egy futam nem két versenyző párharcából áll, a 538 viszont végül kihozott – egy azóta nem frissített – egy eredménysort, amiben a pilóták öt legjobb évét rangsorolták.
Ebben Ayrton Senna 1988-92 közötti öt éve volt a legerősebb, őt Michael Schumacher (2000-04) és Lewis Hamilton (2014-18) követték, bár az elmúlt két szezont hozzászámolva lehet, hogy a modell alapján már lehagyta volna Schumachert (2018 márciusában 46 ponttal volt lemaradva Schumacher mögött).
Borítókép: Heikki Kovalainen a 2008-as Magyar Nagydíjon aratott győzelme után. Fotó: Mark Thompson / Getty Images Hungary
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések