A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Twitteren (X-en), Instagramon, Threadson vagy YouTube-on!

Erdély, pisztráng, gasztronómia - vagy amit az elcsatolt terülteken akartok

Kiruccantunk Erdélybe, mert hiányzott, találkozni az ottani barátokkal, elbeszélgetni a mostani helyzetről, látni miként ugrándoznak Síkaszóban a pisztrángok, amikor a házigazda a tó közelébe jár.

A vidéki ember végzi minden napos dolgait, nem sokat törődik a koronavírussal. Azt mondja a székely, aki reggel ötkor kel és este 11-kor fekszik, annak nincs ideje ilyen „városi dolgokkal” foglalkozni. András reggel öt tehenet fej, már régen süt a nap, amikor a teendőket el végzi.

Ekkor ébredezünk.  Igyekszik, mert  ma Zetelakán van dolga, ahogy ő mondja, a néptanácsnál valami papírokat kell elintézzen. Alkalmival megy, azzal is jön, nem fél attól, hogy nem veszik fel az autósok.  Valami kerül, mondja magabiztosan.

Felajánlom, hogy beviszem, de tiltakozik. Csak pihenjek, mondogatja, s menjek nyugodtan gombászni,ne féljek a medvétől, ő jobban fél tőlünk. Igaza volt, aznap messzire elkerültek. Azért este vacsoránál huncutkásan rám kérdez: te hiszel ebbe a vírusba? Mondom neki, hogy igen.

Valami kell, hogy legyen, válaszolja komolyan, mert a néptanácshoz csak maszkkal engedték be. Másnap a Madarasi Hargitára mentünk, a táj szépsége leírhatatlan. Sok a szél döntött fa. András mesélni kezd, hogy állítólag az oláhfalviak arra kérték valamikor réges régen Bethlen Gábor fejedelmet, hogy a kotlóst megnyírhassák.

A fejedelem jót nevetett és engedélyezte. Az írást meg is kapták, aminek alapján a fejedelem Kotlós nevű erdejét kopaszra nyírták.  Már ezért is megérte ide jönni, feltöltődünk jó kedvvel.

Hazafelé indulunk, benézünk Székelyudvarhelyre, régi barátokkal találkozunk, s ha már itt vagyunk, hajlunk arra, hogy ebédeljünk együtt. Levente, a Pávát ajánlja, azt mondja, az a legjobb. Vagyis, jó a szakácsuk, teljesen megbolondította a vendégeket. Hát legyen.

Majdnem kijövünk a városból, majd fel egy kis hegyre, ott van a vendéglő. Csinos szőke kiszolgáló fogad, kedves, kint ülünk a teraszon, a panoráma fenséges, látni az egész várost.

Levente, megérdeklődi, hogy melyik szakács van szolgálatban. B.Hunor, mondja a lány. Valóban az ebéd nagyszerű, az ízek rendbe vannak, sőt az adag se kevés.

Maximumot adok, ötöst, én tízest, mondja a székely barátom. Ugyanaz, éretek a szóból. Kolozsvár felé tartunk, amikor Krisztiánból kitör a nevetés, eszébe jut a kotlós történet.

Megérte, és megértem őket.

Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések