A történelem során volt már rá példa, hogy elmaradt a Szent Jobb-körmenet

Az egyik legfontosabb budapesti esemény augusztus 20-án a Szent Jobb-körmenet, amely immár hagyományosan a bazilika elől indul: elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztény hívők és vallásukat nem gyakorlók ezrei a Szent István tér – Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Nádor utca – Október 6. utca – Zrínyi utca – Szent István tér útvonalon.

Minden évben sokak által várt esemény a Szent Jobb-körmenet, amely az idén a koronavírus-járványra való tekintettel elmarad.

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta,

a történelem során volt már rá példa, hogy elmaradt a körmenet.

Az 1950-es évek elejétől a nyolcvanas évek végéig egyáltalán nem volt Szent Jobb-körmenet. Azokban az években a bazilikában tartottak szentmisét, utána pedig a Szent Jobb ereklyét kitették az oltár elé, és előtte imádkozva, énekelve szentórát tartottak – magyarázta.

Kiemelte, a körmenet előkészítése az állami hatóságok, az önkormányzat, meteorológiai intézet, biztonsági szervek részéről is együttműködést igényel.

A bíboros arról is beszélt, hogy

az elmúlt időszak tanulsága a keresztény ember számára az, hogy „nem vagyunk önmagunk urai”.

Isten a teremtéskor rábízta a világot az emberre, hogy „jó gazdaként művelje azt”, ez azonban nem jelenti, hogy „teljesen a hatalmunkba adta a mindenséget”.

Szent István király kézfej ereklyéje: a Szent Jobb  (Fotó: MTI/Cser István)

„Minél jobban megismerjük a természet erőit és a világ titokzatos működésének módjait, annál inkább megszeppenünk és rádöbbenünk arra, hogy minden képességünkkel, szervezettségünkkel és tudományunkkal együtt is kicsik vagyunk ahhoz, hogy kézben tartsunk minden folyamatot” – mondta.

Bármikor történhetnek olyan események, amelyek a „mi életünket is fenyegetik, próbára teszik” vagy akár az egész emberiség létét veszélyeztetik. Ugyanakkor „gondviselés is van”,

„Isten nem azért alkotta az embert, hogy egy véletlen folytán eltörölje”.

„Egyénileg és közösségként is hivatásunk van”, és „fontos, hogy ezzel a felelősséggel, ezzel a bizalommal járjuk az életünk és a történelem útját” – fogalmazott Erdő Péter.

Kevesebben tértek vissza a vasárnapi szentmisékre, mint amennyien korábban jártak, ugyanakkor az online közvetítéseket fokozatosan alakították át, ezáltal a szentmisék helyett egyre többet közvetítenek egyéb vallási programokat is online – emelte ki.

A Nemzetközi  Eucharisztikus Kongresszust is érintette a világjárvány,

hiszen idén őszről egy évvel későbbre 2021 őszére halasztották. Ezzel kapcsolatban az esztergom–budapesti érsek három forgatókönyvet vázolt fel.

Az első a legpozitívabb, amely szerint  a világ tájáról ugyanúgy eljön mindenki, ahogyan eredetileg is tervezték. A második szerint, kevesebben jönnek el, és inkább csak a környező országokból, mert bizonyos országokból nem lesz lehetséges az utazás, vagy az emberek lélektanilag még nem dolgozzák fel, hogy újra utazhatnak.

A harmadik pedig a legrosszabb eset, ha a járványügyi helyzet továbbra is fenn áll majd, akkor arra fognak készülni, hogy a lehetőségek határait kimerítve a közösségi összejöveteleket megtartsák, de elsősorban az online programokra helyezik majd a hangsúlyt – magyarázta.

Címlapfotó: Erdő Péter  esztergom–budapesti érsek megáldja a Szent Jobb ereklyét az államalapítás ünnepén, Szent István király napján a Szent István-bazilika előtt 2019. augusztus 20-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek